Észak-koreai munkások ezrei érkeztek Oroszországba dolgozni 2024-ben diákoknak álcázva – számolt be a Yonhap ügynökség a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálatra hivatkozva.
A Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) adatai szerint tavaly az Észak-Korea munkások ezreit küldte különféle építkezésekre Oroszország-szerte, az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az észak-koreai fegyvertesztekre válaszul hozott határozatai értelmében az országnak tilos állampolgárait külföldre küldeni, és minden észak-koreai munkavállalónak 2019 decemberéig haza kellett térnie.
Észak-Koreát és Oroszországot azzal gyanúsítják, hogy diákvízumot használtak észak-koreai munkavállalók kiutazására. 2024-ben 13 221 észak-koreai állampolgár lépett be Oroszországba, ami körülbelül tizenkétszer több, mint egy évvel korábban – jelentette a Szabad Ázsia Rádió az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat adataira hivatkozva.
Az Oroszországba tavaly belépők közül 7887-en nyilatkoztak úgy, hogy oktatási céllal érkeztek. Ez a lépés annak hátterében történt, hogy Észak-Korea továbbra is támogatja Oroszország Ukrajna elleni katonai erőfeszítéseit.
Az orosz hatóságok 2024-ben összesen 417 000 weboldalt blokkoltak országszerte – számolt be az Index a The Kyiv Independentre hivatkozva.
A Vertska – orosz független hírportál – a Roskomsvoboda internetes szabadsággal foglalkozó civil szervezet adatait elemezve a következőket állapította meg:
2023-ban 523 ezer weboldalt blokkoltak, de később ezek közül mintegy 106 ezerhez visszaállították a hozzáférést. A különböző ügynökségek olyan témákban cenzúrázták a tartalmakat, mint az LMBTQ+, szerencsejátékok, katonai kritikák vagy a kalózkodás.
2024 márciusa óta a VPN-szolgáltatások is egyre inkább célponttá váltak, a Roskomnadzor egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a blokkolásukra és a korlátozások megkerülésére vonatkozó információk elnyomására.
Miután 2022-ben elkezdődött a háború, az orosz hatóságok fokozták a politikai ellenzékkel szembeni fellépést. Az orosz hatóságokkal vagy a háborúval szembeni elégedetlenség hangoztatása súlyos büntetéseket vonhat maga után.
Az oroszok, akik európai országokból térnek vissza, panaszkodnak, hogy a határon tömegesen kobozzák el a sonkát és a sajtot tőlük. Elmondásuk szerint „mindenkit ellenőriznek, kivétel nélkül”.
Az orosz határnál elkezdték elkobozni a sajtokat, sonkát, kolbászt és más állati eredetű termékeket az Európai Unióból. A Orosz Mezőgazdasági Felügyelet betiltotta ezen termékek behozatalát, még személyes használatra is. Erről az orosz sajtó számolt be hétfőn, január 27-én.
A szabályozó a tilalmat a száj- és körömfájásos betegség németországi kitörésével indokolta. Veszélyesnek tartják a „hús- és tejtermékeket, takarmányokat és takarmánykiegészítőket”. A baromfiból készült delikát termékek behozatala engedélyezett.
A korlátozás január 20-án lépett életbe. 11 nappal korábban Németország értesítette az Állat-egészségügyi Világszervezetet (OIE) az elmúlt 37 év első járványáról.
Az agresszor ország jelenleg nem rendelkezik katonai potenciállal a gyors támadásra Ukrajnában, mivel problémái vannak az emberi erőforrással.
Erről beszélt a napokban Christopher Cavoli amerikai tábornok, a NATO európai egyesített erőinek parancsnoka a Davosi Világgazdasági Fórumon – tudósít a VoA (Voice of America).
„Nem aggódom amiatt, hogy Ukrajna hirtelen veszítene. Nem látok potenciált a tömeges orosz áttörésre. És ez nem politikai, hanem katonai látásmód. Ez mindkét fél helyzetével összefügg – az ukránok hatékony védelme, de az oroszok számára is nehézséget jelent, hogy jelentős támadó erőket hozzanak létre egy potenciális áttöréshez” – mondta a tábornok, válaszolva arra a kérdésre, hogy hogyan alakulhat a helyzet a harctéren.
Cavoli véleménye szerint idén a háborúban sokkal több kisebb támadó akcióra lehet számítani.
Látjuk, hogy ezek kimerítőek Oroszország számára. Van oka annak, hogy Oroszország több ezer katonát hozott Észak-Koreából. Azt gondolom, hogy továbbra is ezt a feszültséget fogjuk látni, ami a támadási vágy és az orosz emberi erőforrások hiánya között húzódik. Szerintem ez nagy mértékben meghatározza a konfliktust, és arra kényszeríti az oroszokat, hogy több fegyvert használjanak, ahogy az elmúlt években is tették
Két F-35-ös vadászgépet, amelyeket Norvégia helyezett el Lengyelországban, először küldtek a magasba 2024. január 15-én orosz rakétatámadásra való válaszként. Erről az NATO Légierő Parancsnoksága tájékoztatott.
A norvég vadászgépeket a „nagy számú orosz repülőgépek jelenléte” miatt küldték fel.
A parancsnokság hangsúlyozta, hogy ez az első eset, amikor norvég gépeket emeltek a levegőbe „aktív légvédelem céljából a lengyel légteret védve, demonstrálva az Északi Szövetség elkötelezettségét a NATO keleti szárnya iránt”.
Oroszország megtámadására készül Európa 2028–2029-ben, az ország férfi lakosságának készen kell állnia arra, hogy megvédjék az anyaföldet – jelentette ki Alekszej Zsuravlev, az orosz parlamenti alsóház (Duma) védelmi tanácsának elnökhelyettese.
Zsuravlev szavai egy másik ügy kapcsán járták körbe az orosz médiát: azt mondta, hogy „mozgósítani” kell az orosz lakosságot, emiatt pedig számos orosz Telegram-csatorna azzal kezdte el ijesztgetni olvasótáborát, hogy a Kreml újabb mozgósításra készül az ukrajnai háború frontvonalaira.
Zsuravlev nem arról beszélt, hogy a közeljövőben lesz újabb mozgósítás, hanem fel akarja készíteni az orosz lakosságot egy Európával viselt háborúra.
„Európa arról magyaráz, hogy 2028–2029-ben készen állnak majd egy Oroszországgal szembeni háborúra. Ezért fel kell készítenünk erre a férfi lakosságot, hogy meg tudják védeni az Anyaföldet. Kell erről beszélnünk, nem szabad szégyenlősködni. Ha ez megtörténik, nem mi fogjuk kezdeni. […] Ha harcolni fogunk, meg kell érteni, hogy a katonai regisztrációs és toborzási irodáinknak hatékonyan kell működnie, mozgósítási tartalékokat kell létrehozunk és ki kell őket képeznünk” – fejtette ki Zsuravlev.
A lap ezt részletezve azt írja: a mozgósítási tartalék létrehozása teljesen önkéntes alapú lenne, ez azt jelentené, hogy Oroszország létrehoz egy olyan embertartalékot, akiket háború esetén be lehetne hívni frontszolgálatra.
Európa vezetői egyébként valóban azt kommunikálják, hogy fel kell készülni egy Oroszországgal viselt háborúra 2028–2030 magasságában, de az agresszor szerintük Moszkva lenne. Egyetlen európai vezető sem beszél arról, hogy megtámadnák Oroszországot.
A napokban Minszkben elindult Fehéroroszország és Oroszország fegyveres erőinek közös katonai gyakorlata, amelynek célja a katonai csoportosítások alkalmazásának egyik lehetséges forgatókönyve a közös műveletek során.
Erről Fehéroroszország védelmi minisztériuma számolt be.
A gyakorlat témája: „Döntéshozatal a gránátvető alkalmazásáról a szövetségi állam katonai biztonságának biztosítása érdekében”.
A közlemény hangsúlyozza, hogy ezek a gyakorlatok a 2025-ös Zahid–2025 közös stratégiai hadgyakorlat előkészítő intézkedéseinek részeként zajlanak, amelyet 2025-ben Fehéroroszország területén tartanak.
Az orosz hírügynökségek beszámolói szerint kedden délután jelentős üzemzavar lépett fel az orosz távközlési vállalatok internetszolgáltatásában.
Az internet nem működött a Beeline, a Megafon, az MTSZ, a Tele-2 és más szolgáltatók hálózatán sem. Nehézségek léptek fel a taxirendelésnél és az autómegosztás igénybevételénél – számolt be az Origo az MTI nyomán.
17 óra 25 körül a Runet működése a Kommerszant hírportál szerint elkezdett helyreállni. A probléma okait vizsgálják.
Korábban beszámoltunk róla, hogy január 6-án volt jelentős mobilszolgáltatási és internetzavart az országban.
Oroszország teljes körű inváziója óta most először kerülhetnek előnybe Ukrajna védelmi erői a megszállókkal szemben a harckocsik használatában, de nem a teljes arcvonalon, hanem csak a front bizonyos területein – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Forbes című amerikai magazinra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai kiadvány azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők ilyen harckocsielőnyét a drónok használatának köszönhetik, amelyek kilométerekre vetik vissza az orosz harckocsikat a frontvonaltól, és csak fedett és álcázott pozíciókból, a frontvonaltól távolról tudnak lőni.
A magazin megjegyezte, hogy az ilyen korlátozások miatt az orosz harckocsik lényegében pontatlan tarackokká válnak, nem pedig harci járművekké a támadás végrehajtásához, amit a berendezés fejlesztői terveztek. A drónok azonban megváltoztatják a háború szabályait, és a modern hadszínteret egyre inkább a különféle típusú robotrendszerek uralják.
A Forbes jelezte, hogy az ukrán harckocsik egészen a frontvonalig tudnak hajtani, hogy fegyvereikkel és géppuskáikkal közvetlenül lőjék az ellenséges célpontokat. Az ukrán fegyveres erők lehetséges harckocsielőnye Oroszország Ukrajna elleni nagyszabású háborújának „visszafejlődését” mutatja. Valamilyen oknál fogva az orosz teljes körű invázió kezdetén az ukrán dandárok ritkán csaptak le harckocsikból közvetlen tűzzel a megszállók hatalmas fölénye miatt a tüzérségben és a légierőben.
Amikor az orosz erők 2022 októberében az ukrajnai invázió első napjaiban elfoglalták Herszont, hamarosan ukrán gyerekeket kezdtek felkutatni, hogy a Krímbe vigyék őket. Az akkor 16 éves Vlad Rugyenko egyedül volt otthon, amikor az ajtajukon fegyveres orosz katonák kopogtattak.
Vlad azt mondja, nem hívhatta fel az édesanyját, sem mást. Az orosz katonák csak néhány percet adtak arra, hogy összepakoljon, majd feltették egy buszra.
Azt mondták, pakolj össze, két hétre „nyári táborba” mész a Krímbe pihenni. Összepakoltam a legszükségesebb holmikat, aztán csak egy hónappal később sikerült először felvennem a kapcsolatot anyámmal – mesélte Vlad Rugyenko, Oroszországba deportált ukrán tinédzser
Vladot az oroszok által elcsatolt és megszállt Krímbe tartó 15 busz egyikére tették fel.
Az elhurcolt gyermekek felkutatására és hazahozatalára rendszeresen mentőakciókat szervező civil szervezet, a Save Ukraine alapítója, Mikola Kuleba azt mondja, az egésznek „népirtás” jellege van, mert itt nem csak kényszerkitelepítésről, családok szétválasztásáról van szó.
„Ez az identitás kényszerű lecserélése ukránról oroszra, a gyereknek pedig esélye sincs, hogy ukrán maradjon” – Mikola Kuleba, a Save Ukraine alapítója.
Nyolc hónap elteltével a fiút sikerült az édesanyjának megmentenie.
Mint Mikola Kuleba mondja, sajnos a hazahozatal lehetősége – amely a Donbász és a Krím gyermekei előtt már rég bezárult – most megszűnik sok olyan gyermek előtt, akik az újonnan megszállt területeken maradnak.
A Save Ukraine civil szervezet szerint, amely megpróbálja az elvitt gyerekeket hazajuttatni, Oroszország 2014 óta másfélmillió ukrán gyermeket deportált, a megszállt területeken jelenleg további másfél millió tartózkodik.