Az intézményvezető nemcsak az irodájában, hanem a telefonján is hozzáférhetett a felvételekhez.
A Târgu Neamț-i Vasile Conta Líceum szabálytalan adatkezelés miatt figyelmeztetést kapott az Országos Adatvédelmi hatóságtól Romániában, miután kiderült, hogy a diákokat videó- és hangrögzítő eszközökkel figyelték meg a mosdókban – írja az Index a Mandiner cikkére hivatkozva.
Az igazgató nemcsak az irodájában, hanem a telefonján is hozzáférhetett a felvételekhez. A vizsgálat feltárta, hogy a líceum megsértette a GDPR szabályait, mivel:
– megszegték a bizalmasság és jogszerűség alapelveit,
– nem biztosították megfelelően a felvételek védelmét,
– jogellenesen telepítettek kamerákat a mosdóba.
A hatóság két figyelmeztetést is kiadott, amennyiben a líceum ezeknek az előírásoknak nem tesz eleget, akár 200 ezer lej bírságot is kiszabhatnak.
Magyarország, Románia és Ukrajna határmenti régióinak részvételével egy olyan program megvalósulása indult el az Európai Unió támogatásával, mely elsősorban a nyelvi akadálymentesítést célozta meg. A projektben résztvevő felek a napokban egy sajtótájékoztatót tartottak a beregszászi főiskolán, amely keretében bemutatták a projekt főbb célkitűzéseit. Az EU bővítésének politikája mentén létrehozott Interreg Europe program célja, hogy az általuk finanszírozott projekteken keresztül csökkentsék a fejlettségi, növekedési és életminőségi különbségeket a már EU-s és még a csatlakozás előtt álló országok határ menti övezeteiben. Ennek egyik alprojektje a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” címet viseli, melynek célja, előmozdítani a többnyelvűséget a gazdasági élet terén is, figyelembe véve a másik régióból érkező látogatók igényeit.
Az elmúlt éjszaka folyamán Románia északi megyéjének lakói légiriadó-jelzést kaptak. Az figyelmeztetést egy orosz drón támadása miatt kapcsolták be, amely a Romániával közös ukrán határ közelében történt – közölte a Románia védelmi minisztériumára hivatkozva.
A minisztérium információi szerint a megfigyelő rendszerek az ukrán légtérben lévő drónok mozgásáról adtak jelet.
A legközelebbi határ menti települések 4 órakor jelzést küldtek, amely a légi veszélyre figyelmeztetett. A riasztás körülbelül 90 percig tartott.
A román védelmi minisztérium kiemelte, hogy a radarállomások által szolgáltatott adatok nem mutatják, hogy a drónok behatoltak volna Románia légterébe.
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt éjszaka folyamán Románia északi megyéjének lakói légiriadó-jelzést kaptak. Az figyelmeztetést egy orosz drón támadása miatt kapcsolták be, amely a Romániával közös ukrán határ közelében történt.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1738263600
[modified] => 1738262031
)
[title] => Romániában két éjszaka is légiriadó volt az ukrajnai támadások miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=231119&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 231119
[uk] => 231067
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 231069
[image] => Array
(
[id] => 231069
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-227.png
[original_lng] => 514502
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-227-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-227-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-227-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-227-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-227.png
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-227.png
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-227.png
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1738254833:5
[_thumbnail_id] => 231069
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1322
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d229067efa66045f2677f0c6113fca67] =>
[_oembed_time_d229067efa66045f2677f0c6113fca67] => 1738568525
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 83629
[1] => 1818
)
[tags_name] => Array
(
[0] => légiriadó
[1] => Románia
)
)
[3] => Array
(
[id] => 228831
[content] =>
Az Egyesült Államok a közeljövőben engedélyezni fogja a vízummentes beutazást Románia állampolgárainak.
A felek már korábban is tárgyaltak arról, hogy az Egyesült Államok elengedné a vízumot Románia állampolgárainak 2025-ben, bár pontos kezdődátumot akkor még nem adtak meg. A friss fejleményt Románia washingtoni nagykövetsége jelentette be egy közleményben, amelyben azt írták: Alejandro Mayorkas amerikai belügyminiszter és Andrei Muraru washingtoni nagykövet pénteken találkoznak, hogy aláírják az erről szóló formális megállapodást, és megünnepeljék az egyezséget.
A közlemény szerint pénteken fogják bejelenteni azt is, hogy mikortól kezdve nem kell vízum Románia állampolgárainak a beutazáshoz. Az egyezmény értelmében a román állampolgárok turisztikai vagy üzleti céllal utazhatnak majd vízum nélkül a tengerentúlra, és legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak ott. „A pénteki esemény a román és amerikai tisztviselők többéves kemény munkájának csúcspontja és végeredménye” – áll a közleményben, amelyet a Facebookon is megosztottak.
Mint az Euractiv írja, jelenleg az Európai Unión belül kizárólag három olyan ország van – Ciprus, Románia és Bulgária –, melyek állampolgárainak még mindig vízumot kell kérniük az Egyesült Államokba való beutazáshoz. Az amerikai állampolgároknak eközben egyetlen uniós országba sem kell vízumot kérniük, és az Európai Bizottság már egy ideje dolgozik azon, hogy elérjék az egyenlőséget, reciprocitást az amerikaiakkal a vízummentesség területén.
A románok a megállapodás értelmében az Egyesült Államok Visa Waiver nevű programjához csatlakoznak, amelynek Románia lesz a 43. tagja. Ez lényegében egy biztonsági partnerség az amerikaiak és a többi ország közt, amelynek célja a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem, miközben támogatják a kereskedelmet, a turizmust és az üzleti utazásokat.
A programban való részvétellel a román állampolgárok online regisztrálhatnak az utazási engedélyért, amelynek az ára 21 dollár, és két évig érvényes (ugyanakkor ezen a kétéves időtartamon belül akár több alkalommal is lehet ki- és beutazni). A csatlakozás után a románoknak nem kell többé az amerikai konzulátuson különinterjúkon részt venniük a beutazás előtt, így az eljárás sokkal kevésbé lesz költséges és időigényes.
Románia 2024 végére teljesítette a csatlakozás feltételeit.
Románia 2025. január 1-től a schengeni térség teljes jogú tagjává válik, ezért megváltoznak az EU-tagországaival közös határszakasz átlépésére vonatkozó szabályok: könnyebb és gyorsabb lesz az átkelés.
A közlemény szerint január 1-jétől az átkelés az államhatáron a korábbiakhoz képest könnyebben és gyorsabban fog lezajlani, de egyes esetekben a belépési jogosultság ellenőrzésére sor kerülhet.
A police.hu oldalon felsorolt magyar–román határátkelőkön az államhatár 0–24 órában, a hét bármely napján átléphető.
Az utazóknak továbbra is maguknál kell tartaniuk okmányaikat, a tagállamok területén való jogszerű tartózkodás megállapítására a rendőrök szúrópróbaszerű ellenőrzést végezhetnek.
Ukrajna Állami Határőrszolgálata közölte a hírt, hogy felfüggesztették a határátkelést Moldovával és Romániával közös határszakaszon. Az erről szóló tájékoztatást a határőrség a Facebook oldalán tette közzé – írja a Jevropejszka pravda.
A határőrök közölték, hogy a Moldovával és Romániával közös határátkelőkön felfüggesztették a belépési műveleteket „technikai meghibásodás miatt”.
A hiba okát részletesebben nem pontosították.
„Az emberek és járművek átkelését felfüggesztettük. Kérjük, vegyék figyelembe ezt a tájékoztatást utazásaik tervezésekor” – olvasható a DPSU közleményében.
Ukrajna és Moldova között összesen 58 határátkelőpont található, míg az ukrán–román határvonalon 13.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna Állami Határőrszolgálata közölte a hírt, hogy felfüggesztették a határátkelést Moldovával és Romániával közös határszakaszon. Az erről szóló tájékoztatást a határőrség a Facebook oldalán tette közzé.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1732986960
[modified] => 1732985555
)
[title] => Technikai hiba miatt nem működnek a Moldova és Románia határán lévő határátkelők
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=224296&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 224296
[uk] => 224234
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 224235
[image] => Array
(
[id] => 224235
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/85a18e6-gettyimages-463116940-690x387-1.jpg
[original_lng] => 32315
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/85a18e6-gettyimages-463116940-690x387-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/85a18e6-gettyimages-463116940-690x387-1-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/85a18e6-gettyimages-463116940-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/85a18e6-gettyimages-463116940-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/85a18e6-gettyimages-463116940-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/85a18e6-gettyimages-463116940-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/85a18e6-gettyimages-463116940-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1732978355:5
[_thumbnail_id] => 224235
[_edit_last] => 5
[views_count] => 960
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fb15b3ccabfec566f5f849e11b5a296d] =>
Romániában többségben vannak azok, akik nem értenek egyet Ukrajna támogatásával az Oroszországgal folytatott háborúban – derült ki a Newsweek Románia magazin által rendelt friss felmérésből. A megkérdezettek ötven százaléka ellenzi a szomszédos országnak nyújtott segítséget, s csak 27 százalékuk tartja fontosnak Kijev támogatását.
Románia a lakossági álláspont ellenére erőteljes segítséget nyújt Ukrajnának. A bukaresti parlament szeptemberben döntött arról, hogy egy Patriot rakétarendszert adományoz a háborúban álló országnak. A döntés azt követően született, hogy Dmitro Kuleba akkori ukrán külügyminiszter nehezményezte a több állam által is megígért Patriotok átadásának késését. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács még júniusban hagyta jóvá a rakétaelhárító rendszer adományozását.
Közben továbbra is etnikai, nyelvi és egyházi diszkriminációra panaszkodnak az ukrajnai románok.
A Csernyivciben székelő Politikai Tanulmányok és Társadalmi Tőke Intézet októberben közölt tanulmánya szerint jelentős aggodalom tapasztalható a román nyelv ukrajnai jövője miatt. A Maszol erdélyi hírportál által idézett felmérés résztvevőinek 62 százaléka úgy látja, a jövőben kevesebben fognak románul beszélni.
A válaszadók az ukrán államot tekintették a román közösség életét megnehezítő tényezők fő felelősének.
Ami a háború megítélését illeti, a csernyivci, kárpátaljai és odesszai régióban élő románok többsége Oroszországot tartja felelősnek a konfliktus kirobbantásáért. Jelentős részük ugyanakkor úgy véli, hogy részben a nagyhatalmak is hibásak a háborúért, s Ukrajnának, a NATO-nak és az Európai Uniónak is megvan a maga felelőssége. Az ukrajnai románok többsége egy olyan törékeny fegyverszünetet jósol az elkövetkezőkben, amely újabb háború lehetőségét hordozza magában. Kisebbségben vannak azok, akik Ukrajna győzelmében hisznek. Ukrajnában több mint négyszázezer románul beszélő ember él, egy részük románnak, de sokan közülük moldovainak vallják magukat.
Volt magyar diákok készülnek perelni a román államot a román érettségi vizsgán elért gyenge eredményeik miatt, mivel szerintük Bukarest diszkriminálja a magyar tanulókat azzal, hogy nem idegen nyelvként oktatja számukra a románt – tájékoztatta szerdán az MTI-t a Hargita megyei önkormányzat sajtószolgálata.
A székelyföldi megye önkormányzata egy Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatón ismertette a magyar diákok román érettségije kapcsán tett eddigi lépéseket és eredményeket. A közlemény szerint 17 volt diák ügyét vizsgálják, akik más tárgyakból jól vizsgáztak, de románból nem sikerült elégséges jegyet szerezniük az érettségin.
A 18. évüket betöltött fiatalok bírósági keresetet készülnek benyújtani, melyben erkölcsi kártérítést kérnek az oktatási minisztériumtól a hátrányos megkülönböztetés miatt.
A diákokat képviselő Szikszai Tamás ügyvéd közölte, újabb fiatalok csatlakozását várják a perhez. Rámutatott: egy egészséges társadalomban nem jogi eszközökkel kellene kikényszeríteni, hogy biztosítsák a gyerekek oktatáshoz való alapvető jogát.
A Hargita Népe megyei lap online kiadásában közölt beszámoló szerint a legutóbbi érettségi román vizsgáján elért Hargita megyei eredményeket is ismertették, rámutatva: ebből a tantárgyból volt a legnagyobb, 33 százalék a bukók aránya.
Demeter Levente főtanfelügyelő az eseményen közölte: a tanfelügyelőség több olyan programmal igyekszik segíteni a diákokat, amelyek elősegítik a román nyelv használatát, ezektől is remélik az eredmények javulását, és a román tanárok zöme is részt vett különböző továbbképzéseken.
Borboly Csaba tanácselnök emlékeztetett: a román legfelsőbb bíróság tavaly kimondta: diszkriminatív a román nyelv oktatása a magyar diákok számára, de nem történt változás, így azt kénytelenek perrel kikényszeríteni.
Romániában jövőre végez az az évfolyam, mely már a többségi diákoktól eltérő módon, idegen nyelvként tanulja a román nyelvet, így az érettségi vizsgán is román társaiktól eltérő tételsort kapnak. A változástatástól az oktatási szakemberek a magyar diákok román érettségi eredményeinek javulását remélik.
Romániában a gyógyszertárakban maradt azoknak az ingyenes jódtablettáknak a túlnyomó többsége, amelyeket egy nukleáris incidens esetére szerzett be az ukrajnai háború első heteiben a bukaresti kormány – közölte szombaton a News.ro hírportál.
A lap az egészségügyi minisztériumtól megtudta: 2024. szeptember közepéig 915 ezer jódtablettát osztottak ki az előkészített 30 millióból, vagyis a jogosultak alig több mint három százaléka váltotta ki a közpénzekből beszerzett készítményt.
A News.ro Alexandru Rafila egészségügyi miniszter egy korábbi nyilatkozatára alapozva megállapította, hogy a kijelölt gyógyszertárakban 2022 júniusában elérhető vált tabletták kiosztása az utóbbi évben gyakorlatilag teljesen leállt, a tárcavezető ugyanis már tavaly októberben azt mondta, hogy (addig) mintegy egymillió tablettát váltottak ki, másik egymilliót pedig Moldovának adományoztak a készletből, amikor a szomszédos ország a bukaresti kormány segítségét kérte.
„Ez a lakosság értelmi szintje és hozzáállása a megelőzéshez, mert itt csak óvintézkedésről van szó. Senki nem kérte, hogy be is vegyék ezt a gyógyszert, csak azt, hogy tartsák otthon, mert ha nukleáris incidens következne be, akkor fontos, hogy kéznél legyen, és bevehessék azok, akiknek ez indokolt” – idézte a hírportál a miniszter által a Medika TV-nek adott tavalyi nyilatkozatot.
A News.ro szerint a patikákban maradt jódtabletták szavatossága 2028 márciusában jár le.
A lap megtudta: 2022 márciusában, amikor – az ukrán atomerőművek körüli harcok hírére, illetve az orosz atomfegyverek bevetésétől tartva – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit, nem az egészségügyi minisztérium írt ki közbeszerzést, hanem az állami tartalékalap vásárolta meg a jódtablettákat egy titkosított kormányhatározat alapján.
A 65 milligrammos kálium-jodid tablettákhoz a családorvosok által kiállítandó vény alapján, a 2500 kijelölt gyógyszertár valamelyikében ingyenesen juthatnak hozzá a 40 év alatti lakosok, de nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy a tablettákat csak nukleáris incidens esetén, kizárólag a hatóságok felszólítása alapján veszik be.
A bukaresti egészségügyi minisztérium tájékoztató kampánya rámutatott: a jódtabletta csak az első nyolc órában segíthet a légkörbe került radioaktív jód megkötésének megakadályozásában, megelőzésszerű alkalmazása tehát értelmetlen és veszélyes is, mert pajzsmirigybetegséget okozhat.
Az uniós állampolgárok jogaival ellentétes, ha egy tagállam megtagadja a keresztnév és a nem valamely más tagállamban történt megváltoztatásának elismerését ‒ tette közzé határozatát pénteken az EU bírósága.
A határozat előzménye az volt, hogy egy román állampolgárt születésekor nőneműként anyakönyvezték hazájában. Miután az Egyesült Királyságba költözött, megszerezte a brit állampolgárságot, megtartva mindeközben román állampolgárságát is. Az Egyesült Királyságban 2017-ben megváltoztatta keresztnevét és megszólítását nőiről férfire, 2020-ban pedig jogilag elismerték férfi identitását. A felperes később a román hatóságoktól azt kérte, hogy hivatalos dokumentumaiban férfiként szerepelhessen, azonban kérelmét visszautasították, és arra szólították fel, hogy nemváltoztatás engedélyezése iránti új bírósági eljárást kezdeményezzen Romániában. Az érintett azt kérte egy bukaresti bíróságtól, hogy rendelje el születési anyakönyvének az Egyesült Királyságban jogerősen elismert nemi identitásának megfelelő kiigazítását, bírósági eljárás nélkül.
A bukaresti bíróság az uniós bírósághoz fordult az ügyben annak a tisztázását kérve, hogy a román hatóságok megtagadó határozatát megalapozó nemzeti szabályozás összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Az EU bírósága határozatában leszögezte: az uniós joggal ellentétes az a tagállami szabályozás amely megtagadja az állampolgártól egy másik tagállamban, jogszerűen megváltoztatott utónév és nemi identitás elismerését és a születési anyakönyvébe való bejegyzését. Ez abban az esetben is fennáll, hogy a változtatás elismerése iránti kérelmet a Brexit után nyújtották be Romániában, mivel a változtatás hivatalosan egy akkor még uniós tagállamban ismerték el.
„Az a körülmény, hogy az Egyesült Királyság már nem az Európai Unió tagállama, nem befolyásolja az uniós jog alkalmazását ebben az esetben” ‒ hívta fel a figyelmet az uniós bíróság.
A bíróság megállapította: ha valamely tagállam megtagadja egy másik tagállamban jogszerűen megváltoztatott nemi identitás elismerését, az korlátozza a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlását. „A nemi identitás, csakúgy, mint az utónév, a személyazonosság alapvető eleme. Az identitás elismerésének megtagadása megnehezíti a mindennapi életben a személyazonosság igazolását, valamint jelentős szakmai, igazgatási és magánjellegű hátrányokhoz vezet” ‒ emeli mi a határozat.
Az uniós bíróság emlékeztet arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az államok kötelesek a nemi identitás jogi elismerésére irányuló, egyértelmű és kiszámítható eljárást előírni, amely lehetővé teszi a nem megváltoztatását.