A trianoni békediktátum századik évfordulója nemcsak gyásznap, hanem lehetőség is az erőmerítésre – mondta Szili Katalin autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kedden az M1 aktuális csatornán.
Jelenleg az a kérdés, hogy a magyarság hogyan tud merítkezni az elmúlt száz év rendkívüli igazságtalanságából és hogyan tudja megteremteni azokat, a 21. századi Európában már bevett lehetőségeket, amelyekből egy új együvé tartozást teremthet – hangsúlyozta a volt házelnök.
Tíz évvel ezelőtt, miután a magyarság átélte az elhallgatás és a megosztott nemzet időszakát, nagy változás következett be a nemzetpolitikában – mondta a politikus az alaptörvény átírására, és az elszakadt területeken élő magyarokat érintő állampolgári és választási törvényre.
Az alaptörvény átírása kifejezi, hogy Magyarország nemzetpolitikai szinten is átlépett a 21. századba – hangsúlyozta Szili Katalin.
Éppen egy évszázada zúzták szét Szent István király ezeresztendős keresztény államiságát a Kárpát-medencében Trianonnál, feldarabolva ezzel az országot. Az Országgyűlés tíz évvel ezelőtt a visszahonosításról szóló törvényben az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarokat közjogi értelemben is a nemzet részévé, június 4-ét pedig a nemzeti összetartozás emléknapjává nyilvánította. Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke a fent említett kezdeményezés apropóján nyilatkozott.
– Kérem, meséljen a kezdeményezés létrejöttéről.
– Magától értetődő, hogy mindenképp szerettünk volna valamilyen módon
megemlékezni e gyászos esemény századik évfordulójára. Így jött az
ötlet, hogy legyen az egész világon élő magyarság számára meghirdetett
tűzgyújtási akció. Ennek az előzménye pedig nem más, mint hogy az
1933-as gödöllői Cserkész Világtalálkozó idején a Magyar
Cserkészszövetség megrendezte a magyar szolidaritás napját. Az előre
megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész
Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben
lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a
Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban – mindenfelé, ahol magyar cserkészek
voltak. 1996-ban a Millecentenárium alkalmából a Kárpátaljai Magyar
Cserkészszövetség máglyagyújtási akciót szervezett a Kárpátok gerincére,
a valamikor ezeréves határra. Több tucat tűz égett egy időben. Tizenöt
évvel ezelőtt, 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség
felújította ezeket a kezdeményezéseket, és ennek nyomán Magyarországon, a
Kárpát-medencében, az egész világon – Kazahsztántól Honoluluig,
Narviktól Rio de Janeiróig, Ausztráliától Japánig – fellángoltak a
cserkész tábortüzek vagy gyertyácskák, időzónánként körbejárva a Földet.
Az Összetartozásunk Tüze rendezvény ötletgazdája a Kárpátaljai Magyar
Cserkészszövetség, szervezői a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma és
tagszervezetei, vagyis a világban működő magyar cserkészszövetségek.
Természetesen örömmel várunk másokat is társszervezőként, partnerként,
támogatóként!
– Hogyan lehet a kezdeményezéshez csatlakozni?
– Ha ellátogatunk az esemény weboldalára, és ott rákattintunk a
„Csatlakozom” gombra, akkor egy rövid regisztráció után a térképen
bejelölhetjük a tűzrakás pontos címét, sőt még el is nevezhetjük azt.
Ezt követően az eseménynél látható térképen megjelenik egy nemzeti színű
láng, aminek a magjában három számjegy van: 1000, 100 és 10, melyek az
államalapítást, a trianoni szerződés évfordulóját és a Magyar
Országgyűlés által a visszahonosításról szóló törvény elfogadását
jelentik. Ezt mi, szervezők továbbgondoltuk és szeretnénk, ha a
tűzgyújtást követően mindenki feltöltene a felhasználói fiókjába a
tűzgyújtásról egy fényképet, videót és szöveges beszámolót a
tűzgyújtásról, Trianonról, vagy a századik évfordulóról, mellyel részei
lesznek egy hatalmas virtuális emlékalbumnak is.
– Hányan regisztráltak eddig hivatalosan?
– Hála Istennek, napról napra egyre többen jelzik a tűzgyújtási
szándékukat. Nagyon jó azt is látni, hogy Kárpátalja a helyi magyar
lakosság számát tekintve nagyon jól teljesít, hisz eddig (az interjú
készítésének az időpontjában – a szerk.) hat kontinens 50 országának 1300 településén 2500 virtuális láng látható a térképen.
– Tanácsok, ötletek a tűzgyújtással kapcsolatban?
– A legfontosabb, hogy figyeljünk oda a tűzbiztonsági előírásokra.
Mindenki csak ott rakjon és csak akkora tüzet, ami az adott településen
megengedett. Nem kell feltétlen máglyákat rakni: három szál gyertya is
bőven elég a számban megegyező évfordulókat szimbolizálva. Nem a tűz
mérete a lényeg, hanem az adott pillanatban egyszerre felgyúló láng.
Pontban budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor gyújtsuk meg a tüzet.
Javasoljuk, hogy a tüzek mellett mondjanak el egy imát, énekeljék el a
Himnuszt, népdalokat, nemzeti énekeket és beszélgessenek nemzetünk
dolgairól. Méltó képen töltsék el a megemlékezést. Gyújtsunk együtt
tüzet, hisz ehhez nem kell szinte sem szaktudás, sem pénz, mégis
hatásosan kifejezi az összetartozás-érzetet, azt, hogy amikor vállalunk
egy tüzet, és meggyújtjuk, tudjuk, hogy rengeteg magyar ember hasonlóan
cselekszik, éljen bárhol a világon.
A kisgejőci Gyöngykaláris Kórusiskola is csatlakozott a Rákóczi Szövetség Magyar vagyok 2020 virtuális időkapszula projektjéhez.
Györke Marianna az iskola vezetője elmondta, fontos, hogy a gyerekek a hazaszeretetről szóló dalokat is tanuljanak, hiszen ez nagyban segíti identitásuk, magyarságuk megőrzését.
„Mutassuk meg közösen, hogy 100 éve határtalanul itthon vagyunk, szerte a Kárpát-medencében!” – a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület felhívásában azt kéri, hogy aki teheti, június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján gyújtson gyertyát az igazságtalan trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve. A legnagyobb Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek is a kezdeményezés mögé álltak.
A szervezők azt kérik, hogy 2020. június 4-én 19:20 és 20:20 között
helyezzünk el egy mécsest az ablakunkba,
készítsünk képet a gyertyagyújtásról,
majd töltstük fel Facebookra a #TRNN100 hashtaggel,
a felvételt küldjük el a szervezőknek.
Az esemény Facebook-oldalán meghatározzák az akció célját is: mutassuk meg közösen, hogy 100 éve határtalanul itthon vagyunk, szerte a Kárpát-medencében!
Csatlakoztak a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek A kezdeményezéshez csatlakozott a Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), a felvidéki Via Nova Ifjúsági Csoport, az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Magyar Ifjak Nemzeti Tanácsa, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége.
Karanténnapló - 17. nap, 4. részMegérkezett az Oroszországban gyártott oltóanyag mintája Budapestre. Most a magyar szakembereken a sor, kezdődhet a tanulmányozás a lehető legmegalapozottabb döntés érdekében.
Az első benyomás mindig fontos. Három éve októberben kezdtünk el ismerkedni a vadlovakkal vagy ők velünk - nézőpont kérdése. ? Először, amint látható, kamera nélkül. Csak leültem a fűbe és ők jöttek oda megszemlélni... akkor még nem tudták, hogy elég sokat fognak látni.? Én meg azt nem, hogy azért ez nem lesz olyan könnyű menet... Minden film kezdetekor csak ismerkedünk az állatokkal, a tájjal és ez esetben is meg kellett tanulnunk a vadlovakat, szociális viszonyaikat, ami nem volt egyszerű. Nem is ment volna a velük dolgozó kutatók, Kerekes Viola és Szabados Tímea segítsége nélkül, akik hatalmas türelemmel tanítgattak, sőt kérdeztek ki minket. Köszönjük (és remélem átmentünk a vizsgán ?). ? ? ? ?
HORTOBÁGYI FOGÓCSKA, VADLÓ CSIKÓ MÓDRA! ?? Nézzétek, ahogy egyszer az egyik csikó kergeti a másikat, aztán cserélnek. És ez így ment még jó ideig... ? De vajon mit akarhat azzal a nádszállal a szájában...? ?Különben a Przevalszkij-lovak idejük nagy részét legeléssel töltik, de nem a csikók, mivel ők még anyatejet is kapnak. Így egy csomó idejük marad, például játszani. Ez egyébként elég fontos momentum, mivel például ilyenkor alakulnak ki életre szóló barátságok is közöttük. ---(Még több kép és videó a vadlovakról (is) az instagramon: @wild.tales https://www.instagram.com/wild.tales/)---Filmezte: Jan Henriksson. Ez a jelenet nem került be egyébként a filmbe, sajnos, terjedelmi okok miatt, de örülök hogy itt megoszthatom veletek! ?
MÁSFÉL PERC REPÜLÉS A DARVAKKAL - ELSŐ RÉSZLET A FILMBŐL!! (HANGGAL ÉRDEMES NÉZNI) ?Ha tetszik megoszthatjátok, hogy sokan tudjanak erről a csodáról. Köszönjük!???Részletek:"De jó lenne velük szárnyalni!" - gondoltam tinédzserként, amikor barátommal minden ősszel levonatoztunk a Hortobágyra és a Nagy-Halastó nádrengetegében töltöttünk pár napot egy kis kunyhóban. Alig harminc évet kellett várni, mire most a VADLOVAK - HORTOBÁGYI MESE című filmünk forgatásakor ezt meg tudtam valósítani...? Mostanság rádásul 150,000 daru is megfordul egyszerre az őszi pusztán és ott eszegetnek, pihengetnek, sőt fürdenek ahol a mi főhőseink: a vadlovak. Nem volt kérdés, hogy ők is bekerülnek a filmbe. (Ha megnézitek, az első képen épp a vadlovak felett repülünk el. ? ?).Viszont mostanság gyönyörű videók születnek a darvakról, ezért ki kellett találni nekünk is valamit. A technikát és zenét hívtuk segítségül. Ahogy gyönyörködve néztem a beszálló madártömeget, rájöttem, hogy ez egy légi balett és nekünk is velük kell táncolni a levegőben, nem csak simán együtt repülni.És akkor innét a technikai rész: a drónunkra egy nagy gyújtótávolságú optikát szereltünk és a drónt és a kamerát külön ember kezelte így fantasztikusan összetett kameramozgásokat tudtunk csinálni ráadásul a madarak zavarása nélkül. (Amikor úgy látszik közel vagyunk, akkor is még nagyon messze volt a drón). És aztán "csak" egy szépséges zenét kellett komponálni hozzá. Remélem tetszik - ha igen köszi, ha megosztod. ?Drón pilóta: Badár BalázsDrón operatőr: Török ZoltánRed kamera operatőr: Jan HenrikssonTerepi segítők: Szilágyi Attila, Tar János (Hortobágyi Nemzeti Park)Hang: Ola EliassonZeneszerző: Oliver HeussZenekar: Budapest Art Orchestra Karmester: Peter PejtsikVágó: Hargittai LászlóFényelő: Benedek KabánSzervezés, producer: Nóra BotosExecutive producer: Tom SynnatzschkeRendezte: Török ZoltánA filmet a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Doclights GmbH NDR Naturfilm (Németország) és a Terra Mater Factual Studios (Ausztria) koprodukciójában készítjük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság segítségével, a Mozinet forgalmazásában.
COVID 2/147. 2,5 millió honfitársunk beoltva. Újraindulhatnak az üzletek és a szolgáltatások! // 2.5 million Hungarians vaccinated. Shops and services can reopen!
Kedves Maszk, goodbye! Megvan az ötmilliomodik beoltott, közterületen nem kell többé maszkot viselni // Dear Mask, goodbye! We have vaccinated 5 million Hungarians. Mask-wearing is no longer obligatory in public spaces
Egész napos Trianon tematikáját bemutató műsorokkal készül az TV21 Ungvár csapata a nemzeti összetartozás napján. Több önálló műsorral is készülnek június 4-e alkalmából, valamint anyaországi és erdélyi filmrendezők Trianonnal kapcsolatos filmjeit is vetítik majd – mondta el Kulin Zoltán, a csatorna igazgatója.
„A nemzeti összetartozás napjára a TV21 Ungvár tematikus napot fog rendezni, amelynek keretében olyan műsorokat rendeltünk partnerünktől, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA), amelyek valamilyen mértékben Trianonnal foglalkoznak, illetve saját gyártásban olyan magazinműsorokat fogunk bemutatni, amelyek a Kárpátalján élő ismert személyiségekről szólnak, akik itthon maradtak a magyarságért. Ezen felül olyan tematikus filmeket is megrendeltünk, mint Havasi János Trianon öröksége, Zsigmond Attila, gyergyószentmiklósi rendező Így veszett el Erdélyország, Szabó Attila, székelyudvarhelyi rendező Egy Isten, két nemzet c. alkotása. Emellett készülünk versekkel a műsorrészek között, valamint flashmobot is készítettünk, híresebb, ismert írók, költők, helyi és nemzetközi közéleti személyiségek gondolatait közöljük majd a beregszászi színészek tolmácsolásában Trianonról, a magyarságról, a magyarság helyéről Európában és a világban” – nyilatkozta Kulin Zoltán.
Az igazgató elmondta, hogy közel négy és fél órás tematikus anyagot rendeltek meg az MTVA-tól, valamint folynak a tárgyalások Vujity Tvrtkóval, akitől szintén szeretné a TV21 lejátszani az általa készített, Trianonról szóló dokumentumfilmet. A műsorok között lesznek interjúk is Kárpátalja ismert személyiségeivel, akik az összetartozással kapcsolatban megosztják gondolataikat. A csatorna a nemzeti összetartozás nap kapcsán rajzpályázatokat is bemutat majd.
A TV21 Ungvár tematikus napjának programjait már a reggeli műsorsávban, 6 és 7 óra között is megtekinthetik, melyen a tervek szerint istentiszteletet közvetítenek majd a Vereckei-hágóról. A déli műsorsávban az MTVA-tól vásárolt, valamint a saját gyártású műsorokat tekinthetik meg. Az esti műsorsávban, amely 20.00 órától éjfélig tart, a csatorna műsorra tűzi a Trianon kapcsán rendezett filmeket, így filmpremiereken is részt vehet a kárpátaljai közönség, hiszen olyan filmek is vetítésre kerülnek, melyeket eddig nem láthattak szűkebb pátriánkban. Ne felejtsünk el június 4-én a TV21 Ungvár csatornájára kapcsolni!
Videováltozat készült Tolcsvay László és Bródy János szerzőpáros Jöjj, Kedvesem című dalából magyarországi és határon túli színházak vezetői, színművészei közreműködésével. Az összetartozásról szóló költemény első hallásra szerelmes dalnak tűnik – mert az is. A határon túli, erdélyi koncertek során azonban a külhoni nemzettársak az énekből – annak refrénje miatt – az összetartozást hallották ki. A rövid, alig 4 perces költeményt így a határon túli közönség a rendszerváltozás előtti években az összetartozás dalává avatta, ami nem csoda, hisz a refrénje: „Ne legyél bánatos, én komolyan gondolom, hogy hozzám tartozol, és én hozzád tartozom. Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink, lesznek még szép napjaink.” A Fonográf Együttes minden határon túli koncertjén előadta ezt az éneket.
A mostani video-összeállítás előadói között van Tolcsvay László Erkel Ferenc-díjas zeneművész, énekművész (Budapest), Éder Enikő színművésznő (Aradi Kamaraszínház), Wischer Johann színművész (aki egyben a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója), Homonnay Zsolt színművész, énekes (Budapest), Sáfár Mónika, Jászai Mari-díjas színművész, énekes (Budapest), Puskás Peti énekes, színész (Győr), Petneházy Attila színművész (Nyíregyháza), Dér Heni énekes (Csantavér, Vajdaság), Tóth Tibor színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója, Méhes Kati színművész, a Szatmárnémeti Harag György Társulat tagja, továbbá a Dévai Szent Ferenc Alapítvány színjátszó csoportja, a Kolostori Kölyökszínház. Külön öröm számunkra, hogy szülőföldünket Tarpai Viktória beregszászi színművész, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagja képviseli.
A videoklipet a készítők ajándéknak szánják a Kárpát-medence magyarjainak, a színházak munkatársainak és természetesen a legtágabb értelemben vett színházkedvelő közönségnek. Emellett a dal pozitív, bizakodást keltő gondolatai napjainkban, a járvány idején rendkívül aktuálisak.
Tarpai Viktória lapunknak elmondta: – Petneházy Attilától jött a felkérés, hogy vegyek részt ebben a produkcióban, amely tulajdonképpen kézfogás, ami most nem képileg vagy találkozásban jelenik meg, hanem egy dalon keresztül. Több határon túli alkotó, előadó is részt vesz ebben a kezdeményezésben. Nagyon örültem, hogy megkerestek, s megtisztelő volt számomra, hogy ebben a kézfogásban én is ott lehetek, legfőképpen azért, mert így Kárpátalja is helyet kapott benne. Sajnos nem egy boldog történelmi pillanatra való visszatekintés ez, mégis biztató momentum, hiszen ez a szerelmes dal, ha a sorok mögé nézünk, történelmi összefüggésben nagyon erőteljes jelentést hordoz. Egyfajta biztatást, hogy „lesznek még szép napjaink”, s hogy „hozzám tartozol, és én hozzád tartozom.” Nehézségek vannak, voltak, lesznek, de hiszem, hogy voltunk, vagyunk, leszünk egymással és egymásért. És bár szomorúság tölti el az embert, sorjáznak a miértek, ha a trianoni döntésre gondolunk, mégis boldog pillanat az, amikor megfogjuk egymás kezét határon innen és túl. Ez mindenképpen erőt hordoz – zárta szavait a színművésznő.
Le kellett mondja a június 4-i, összetartozás napjára készülő nagy rendezvényeit a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) a karantén miatt. A Szövetség azonban a centenáriumi évfordulóra csöndesen, de mégis megemlékezéssel készül.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára elmondta: „Június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját közel tíz éve a Magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, amelyről a KMKSZ minden évben megemlékezik. A megemlékezések rotációs alapon működnek, ami azt jelenti, hogy egyik éven Szürtében, másikon Nagypaládon, következő évben pedig Nagybégányban tartjuk ezt az eseményt. Idén, mivel 100. évfordulója van a békediktátum aláírásának, fokozottan készültünk nagyobb rendezvénysorozattal minden helyszínen. Az egyik nagy rendezvényünk, amely tömegeket mozgatott volna meg, melyre olyan nagy művészeket, költőket, írókat, énekeseket, zenészeket, táncosokat terveztünk hazahívni és megszólítani, akik más országban ismert és elismert karriert futottak be, ezzel is bemutatva, hogy a kárpátaljai magyarság is részét képezi az általános magyar kultúrának. A karanténintézkedések miatt ezek a nagy rendezvények nem tarthatóak meg, azonban nem mondtunk le róluk teljesen. Elhalasztva szeretnénk ezeket ősszel megszervezni – amennyiben sikerül. Továbbra sem tarthatunk rendezvényeket, így úgy döntöttünk, hogy csöndes emlékezés keretében Nagypaládon, Szürtében, Nagybégányban és Mezőgecsében koszorúzással méltatjuk a nemzeti összetartozás napját. Mindemellett a KMKSZ a falvakban található óriástáblákra a nemzeti összetartozás napja és a centenáriumi évforduló kapcsán plakátokat helyez majd el, melyekkel az összetartozásra kívánjuk felhívni a figyelmet” – nyilatkozta Molnár László.
A KMKSZ elnöksége június 3-án 11 órától közép európai idő szerint Mezőgecsében a Nemzeti összetartozás emlékparkban, valamint 14:00-tól Nagypaládon az I. világháborús emlékmű előtt koszorúz majd. Június 4-én 10:00-tól a nagybégányi Turul-emlékművet koszorúzzák meg, ezt követően 12:30-tól Szürtében a Nemzeti összetartozás emlékművét.
Egész napos műsorfolyammal emlékezik a Magyarország sorsát megpecsételő trianoni békediktátum 100. évfordulójára a közmédia június 4-én. Ezen a napon 20 óra 15 perctől a Duna Televízióban lesz a premierje a Rátóti Zoltán főszereplésével készült A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámának – közölte az MTVA Sajtó Osztálya kedden az MTI-vel.
Gróf Apponyi Albert, nemzetgyűlési képviselő és gróf Károlyi Gyula, miniszterelnök (1931-1932)
A Duna Televízióban látható film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi Albert gróf a magyar küldöttség vezetőjeként, Magyarországot képviselve 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében.
Mint írták, száz éve gyászszünetet rendeltek el, megkondultak a harangok és a zászlókat félárbocra eresztették, a vesztes világháborút követően a magyar békedelegáció aláírta a trianoni békeszerződést és ezzel Magyarország elszenvedte ezer éves történetének egyik legsúlyosabb traumáját.
Ugyanezen esemény kapcsán azonban megszületett a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is. A beszéd, amelyben a békedelegációt vezető Apponyi Albert gróf nem egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, hanem úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, „úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg” – olvasható a közleményben.
A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek.
Az összegzés felidézi, hogy 1920 januárjában Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az antant hatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára bosszúból a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindössze egy napot szántak arra, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben.
„A néző a rekonstruált, dramatizált jeleneteken keresztül nem csupán tanúja lehet Apponyi beszédének, de képet kaphat a béketárgyalások atmoszférájáról, történész megszólalások segítségével kiegészítheti tudását és az izgalmas vizuális megoldások segítségével belehelyezkedhet a békedelegáció helyzetébe” – olvasható a közleményben.
A film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján Csillag Mano, Kálomista László és Máthé Áron írták.
Szabadtéri kiállítással emlékezik meg június 4-étől a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriumára a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum.
Szakál Veronika történész, a kiállítás kurátora kedden az MTI-nek elmondta, a tárlaton – amelyet a békési megyeszékhely Trianon terén és a múzeum kerítésén „rendeznek meg” – tablókat állítanak ki, amelyeken felelevenítik a Trianonhoz vezető út előzményeit; a békeszerződés aláírásának máig viták középpontjában álló helyéről, azaz a Kis- és a Nagy Trianon Palotáról is szót ejtenek és bemutatják a szerződés tartalmát, hatásait is.
Hozzátette, a múzeum gyűjteményében van két fotó, amely Békéscsaba főterén a magyar és a román hadsereget ábrázolja, ezzel a román megszállást, mint előzményt mutatják be. Több eredeti tabló is fellelhető a helytörténeti gyűjteményben, amely a szerződés aláírását követően bemutatta, hogyan csökkent le Magyarországon az ipari termelés, a széntermelés, a bortermés vagy az állatállomány.
Emellett a szerződés aláírását követően fellángoló revizionista szemléletet is bemutatják plakátokkal – mondta.
Szakál Veronika hangsúlyozta, bár a múzeum egyelőre még zárva tart a koronavírus miatt, az intézmény méltóképpen szeretett volna megemlékezni a centenáriumról.
Az 1920. június 4-én a Nagy-Trianon palotában aláírt békeszerződés új határok közé szorította Magyarországot. A történelmi Magyarország területének kétharmad részét elcsatolták, a mintegy 282 ezer négyzetkilométer területből 93 ezer, a 20,8 millió lakosból 7,6 millió maradt. Békés vármegye, amely egykor az ország közepén helyezkedett el, a keleti határ szélére került.
Június 4. 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja, 2020 pedig a Nemzeti Összetartozás Éve.
A nagyberegi Rájplik Benedek a helyi református líceum diákja. Miután a világhálón olvasott a miniszterelnökség által meghirdetett nemzeti összetartozás napi videopályázatról, azonnal eldöntötte, hogy részt vesz rajta.
