2017 márciusában Elon Musk, a Tesla Motors és a Space X vezetője, valamint a munkatársai azt vizsgálták, hogy miképpen lehet összekötni az emberi agyat és a számítógépet. Az üzletember létrehozta a Neuralink nevű társaságot, amely egy koponyán belüli chipet vagy hasonló elektronikus eszközt akar megalkotni, hogy javítsa a memóriát vagy akár felgyorsítsa a másokkal történő kommunikációt. A Neuralink 205 millió amerikai dollár tőkét vont be, amelyet az N1 nevű első termék kifejlesztésére és további kutatásokra fordít.
A The Guardian számolt be arról, hogy a program áttörés előtt áll, ugyanis a kezdődhet a Neuralink által kifejlesztett implantátumok embereken való klinikai tesztelésének az előkészítése. A vállalat már csak egy vezető munkatársat keres, aki megfelelő tapasztalattal rendelkezik a területen. Ez egyúttal arra is utal, hogy a kísérletek eddigi szakaszai sikeresen lezárultak és eljött az ideje technológia embereken való kipróbálásának, valamint a szükséges hatósági engedélyek megszerzésének.
A Neuralink korábban már egy Pager nevű majom és a Gertrude nevű sertés bevonásával sikeresen tesztelte az interfészt. A majom esetében az interfész működését és hatékonyságát egy egyszerű számítógépes játékkal mérték és az állat a szoftver irányítását egy csatlakoztatott mesterséges intelligencia segítségével sajátította el. Később Pager már a felkínált joystick nélkül is irányítani tudta a játékot. A technológiát a jövőben az egészségügyben akarják alkalmazni. Az eredeti ütemterv arról szólt, hogy már 2020-ban megvalósulhat az emberek bevonása a tesztekbe, de a határidőket nem sikerült tartani. Ennél viszont sokkal fontosabb, hogy a technológia működőképes.
Forrás: Sg.hu
[type] => post
[excerpt] => 2017 márciusában Elon Musk, a Tesla Motors és a Space X vezetője, valamint a munkatársai azt vizsgálták, hogy miképpen lehet összekötni az emberi agyat és a számítógépet. Az üzletember létrehozta a Neuralink nevű társaságot, amely egy koponyán bel...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1643148360
[modified] => 1643147321
)
[title] => Kezdődhetnek a Neuralink interfészének klinikai tesztjei
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=88149&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 88149
[uk] => 88192
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 88153
[image] => Array
(
[id] => 88153
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/neuralink-1.jpg
[original_lng] => 109827
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/neuralink-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/neuralink-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/neuralink-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/neuralink-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/neuralink-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/neuralink-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/neuralink-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1643182315:3
[_thumbnail_id] => 88153
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 3251
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0ceba8f13a155b58b4d84f114a984cb4] =>
[_oembed_time_0ceba8f13a155b58b4d84f114a984cb4] => 1645315310
[_oembed_f6fbeb5b370ebfc3f671fd1293311751] =>
Twitter inhabitants froze in anticipation of a new era... @elonmusk guarantees unforgettable sensations from unusual moderation. Did the bird get its freedom eventually or just moved to a new cage?
.@elonmusk, maybe you should stop pessimizing ?? official accounts & forcibly reducing their reach? It's too obvious. Don’t help talentless ru-propaganda. It won't help them and @Twitter's reputation is dying. Maybe a regulator is needed to explain competition rules to the owner?
Indeed, @elonmusk, we do. We are looking forward to the Budapest #Demographic Summit, the largest international gathering of pro-family forces, which will be held between September 14 and 15, with the participation of many heads of state, prime ministers and influencers, where…
Sometimes a mistake is much more than just a mistake. By not allowing Ukrainian drones to destroy part of the Russian military (!) fleet via #Starlink interference, @elonmusk allowed this fleet to fire Kalibr missiles at Ukrainian cities. As a result, civilians, children are…
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
A Lengyelországot sújtó állandó szmog elleni harc új eszközét, hangágyút teszteltek a kutatók: a hanghullámok a mérgező részecskéket magasabbra lökik a légkörben, hogy a lakosok fellélegezhessenek.
A kísérleti eszköz egy fém konténerre állított fordított kúpból áll, amely hat másodpercenként ad ki hangot. A cél, hogy elűzze a szmogot a Kalwaria Zebrzydowska nevű városból, mely sok más lengyel városhoz hasonlóan minden télen problémával küzd, amikor az emberek fűteni kezdenek. Naplemente után sűrű szmog ereszkedik a városra, ahogy a kémények okádni kezdik magukból az átláthatatlan füstöt.
Lengyelország az egyik legszennyezettebb levegőjű európai ország, az év legrosszabb időszakaiban száz százalékponttal lépi túl az európai uniós normát – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
Hanghullámok képzésével az ágyú segít csökkenteni a káros szállópor koncentrációját a város levegőjében. „Acetilén és levegő égése révén vertikális lökéshullámot hozunk létre. A hullám magasabbra löki a szennyezett levegőt” – mondta Dominik Grybos, a krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia munkatársa. A toxikus részecskék ezáltal több száz méterrel magasabbra kerülnek, így a városlakókra ártalmatlanná válnak. „Azt figyeltük meg, hogy ha fél-egy órán át használjuk a hangágyút, a szennyezettség mértéke 15-30 százalékkal csökken 2-3 kilométeres körzetben” – mondta Grybos, hozzátéve, hogy ez a hatás 1-3 órán át tart.
A kutatók még dolgoznak a részletek finomításán. Az ágyú egyórás használatának költsége a becslések szerint 1000-1500 zloty körül van. Grybos reméli, hogy az eszköz kereskedelmi használatba kerülhet.
Kalwaria Zebrzydowska lakosai a hangok ellenére támogatják az ötletet. „A szmog nagyon sűrű itt. Nem szellőztethetjük ki a lakásainkat, annyira büdös van. Szóval ha használ, teszteljék. A hangját alig halljuk, olyan, mintha tűzijáték lenne” – fogalmazott a városban élő Jolanta Walkowicz.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A koronavírus-járvány által útjára indított, vagy meggyorsított tudományos munka az újfajta vakcinák és gyógyszerek kifejlesztése mellett arra is irányulhat, hogy egy újabb, hasonlóan veszélyes járvány kitörését megakadályozhassuk. Ebben lehet a kutatók segítségére egy új mesterséges intelligencia, aminek a segítségével kevésbé érezhetik magukat úgy a biológusok, mintha tűt keresnének egy szénakazalban.
A programról a rajta dolgozó kutatócsoportot vezető tudósok egyeteme, a Georgetown University adott ki egy közleményt, mely szerint a csapat egy olyan előrejelző modellt készített, ami megjósolja, hogy az állatfajok közül melyikben lehetnek idővel akár az emberek megfertőzésére is alkalmassá váló vírusok.
Ezen belül is a különböző denevérfajokra koncentráltak, ugyanis a repülő emlősok a klímaváltozás és élőhelyük szűkülése miatt egyre gyakrabban találkoznak emberekkel, másfelől olyan bétakoronavírusokat hordoznak, amik ránk is átterjedhetnek. Közéjük tartoztak a kétezres évek eleji SARS-járványért és a Covid19-pandémia elindulásáért is felelős vírusok (igaz, az utóbbi esetben a vírus eredete nem nyert teljes bizonyítást).
A munka felgyorsítására pedig azért is van szükség, mert négyszáznál is több denevérfaj lehet potenciális hordozója ilyen vírusoknak. A csapat a veszélyes kórokozók felkutatásában elsőbbséget élvező fajok azonosítása érdekében azok evolúciós és ökológiai tulajdonságait is figyelembe vette mesterséges intelligenciái betanításakor. A nyolc különböző statisztikai modellt 2020 első negyedévében állították fel, a kezdeti előrejelzésüket pedig negyven olyan denevérfaj példányainak vizsgálatai alapján pontosíthatták, amelyek szervezetében veszélyes bétakoronavírusokat kerestek. Ezek alapján pedig arra jutottak, hogy az evolúciós és ökológiai tényezőket figyelembe véve a tisztán matematikai alapú modelleknél valamivel pontosabban jelezhetik előre, melyik faj mennyire veszélyes vírusokat hordozhat.
Ez egy rendkívül ritka lehetőség. Egy járványon kívül soha nem tudhatnánk meg ilyen sokat a vírusokról ilyen rövid idő alatt. Egy évtizednyi kutatómunka sűrűsödött össze nagyjából egy évnyi publikációba, ami azt jelenti, hogy megmutathatjuk, hogy ezek az eszközök működnek” – mondta Greg Albery, a kutatásban résztvevő egyik tudós a kísérletükről.
A csapat többi tagja kihangsúlyozta, hogy a modelljeik segítségével hatékonyabbá tehetik a vírusok felkutatását, és így az emberekre történő átterjedés hatásait is eredményesebben csökkenthetik a tudósok és egészségügyi szakemberek.
Forrás: pcworld.hu
[type] => post
[excerpt] => A koronavírus-járvány által útjára indított, vagy meggyorsított tudományos munka az újfajta vakcinák és gyógyszerek kifejlesztése mellett arra is irányulhat, hogy egy újabb, hasonlóan veszélyes járvány kitörését megakadályozhassuk. Ebben lehet a k...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1642279740
[modified] => 1642254142
)
[title] => Mesterséges intelligenciával kutatnak a következő veszélyes vírus után
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=86991&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 86991
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 86992
[image] => Array
(
[id] => 86992
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/covid22.jpg
[original_lng] => 146225
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/covid22-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/covid22-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/covid22-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/covid22-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/covid22.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/covid22.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/covid22.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1642246948:5
[_thumbnail_id] => 86992
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1551
[_oembed_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] =>
[_oembed_time_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] => 1642272549
[_oembed_3c722eaa8677ab814d8d9206113df0a0] =>
[_oembed_time_3c722eaa8677ab814d8d9206113df0a0] => 1644512634
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
Released video of the destruction of the observation post of the Armed Forces of Ukraine near Avdeyevka by the Russian FPV drone "Ovod". pic.twitter.com/OXKAcKoEIs
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
Európa jelenleg a legátoltottabb kontinens a világon, azonban ez nem jelenti azt, hogy itt se lennének oltásbizonytalanok. Ez különösen Kelet-Közép-Európában prominens, ahol az átoltottság általánosságban alacsonyabb, mint nyugaton.
A tudósok folyamatosan azon dolgoznak, hogy be tudjanak azonosítani olyan tényezőket, amelyek a súlyos lefolyású betegséggel asszociálhatók, hogy legalább azokat rá tudják venni az oltásra, akik veszélyeztetettek.
Adam Niedzielski, Lengyelország egészségügyi minisztere pedig bejelentette, hogy sikeresen felfedeztek egy olyan gént, ami a felelős lehet azért, hogy valaki súlyos lefolyású fertőzést kapjon – írja az Euronews.
A Bialystok Orvosi Egyetem tudósai által felfedezett gén állításuk szerint a negyedik legfontosabb tényező, mely meghatározza a betegség lefolyásának súlyosságát a kor, súly és a nem tényezőit követően.
Marcin Moniuszko, az egyetem professzora elmondta, hogy a szóban forgó gén a lengyel lakosság 14 százalékában van jelen, míg az európai lakosságban ez csak átlagosan 8-9 százalékban. Indiában az egyik legkimagaslóbb ez az arány, ott a lakosság 27 százalékában megvan.
Nem ez az első tanulmány, amely alátámasztja a genetikai tényezők fontosságát, a közelmúltban egy brit tanulmány is született arról, hogy egy gén megduplázza annak az esélyét, hogy valaki tüdőgyulladást kapjon a koronavírus miatt.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Ébren töltött ideje átlagosan harmadát mobilalkalmazások használatával tölti az ember – idézte a BBC hírportálja az App Annie elemzőcég friss jelentését.
2020-ban az Ofcom nevű brit szabályozó hatóság hasonló időarányt állapított meg, noha az a kutatás a tévénézést is felölelte.
Az App Annie mobilalkalmazás-elemző cég jelentése szerint tavaly 230 milliárdszor töltöttek le applikációkat és 170 milliárd dollárt költöttek használatukkal az emberek. A világon a legtöbbet letöltött applikáció tavaly a minivideós TikTok volt, amellyel a felhasználók 90 százalékkal több időt töltöttek, mint egy évvel korábban. Szinte minden kategóriában – eltöltött idő, letöltésszám és bevétel – rekordot döntött a mobiltelefon, a nagyképernyő eközben lassan haldoklik – mondta Theodore Krantz, a cég ügyvezetője. Előrejelzésük szerint az idei év második felére a TikToknak több mint 1,5 milliárd felhasználója lesz. Az applikációkkal eltöltött idő átlagosan négy óra és 48 perc volt, ami 2019-hez képest 30 százalékos növekedés – olvasható a cég State of Mobile című jelentésében.
Számításaik tíz ország – köztük India, Törökország, az Egyesült Államok, Japán, Mexikó, Szingapúr és Kanada – piaci eredményein alapulnak. A brazil, az indonéziai és a dél-koreai felhasználók naponta több mint öt órán át mobiloznak, ezen belül minden tíz percből hetet közösségi, fotó- vagy videóapplikáció használatával töltenek – mutatott rá a jelentés. Tavaly mintegy kétmillió új alkalmazás és játék indult el, a 100 millió dollárnál nagyobb bevételű appok száma 20 százalékkal nőtt az App Annie szerint.
A világ legnépszerűbb videostreaming appja a YouTube, a második a Netflix lett. A mobiljátékok használata szintén nőtt, 116 milliárd dollárt költöttek rá a felhasználók.
A trendek vizsgálata a világjárvány hatását is megmutatta: az emberek rengeteg időt – globálisan több mint 100 milliárd órát – töltöttek webshopok mobilalkalmazásaival, a legnagyobb növekedést Szingapúrban, Indonéziában és Brazíliában mérték. Hatalmasat, a tavalyihoz képest 50 százalékot nőtt az étel- és italszállítók applikációival töltött idő is. Az egészség- és fitneszalkalmazások felhasználása is felívelt, amikor az emberek nem látogathatták az edzőtermeket és a csoportos órákat, de népszerűbbek lettek a meditációs appok is. 2018-hoz képest 95 százalékkal nőtt a társkereső mobilalkalmazások bevétele, 2021-ben meghaladta a négymilliárd dollárt.
Bár a megújuló energiáról, pontosabban a napenergiáról és a szélenergiáról már tudjuk, hogy megbízhatóan lehet rájuk számítani, a megtermelt áram tárolása egyelőre komoly problémákat okoz. Az elektromos áramot ugyanis egyelőre nem tudjuk túl hatékonyan megőrizni, a fizika törvényei miatt ugyanis jelentős veszteséggel jár, ha akkumulátorokban hosszú időn át tároljuk az energiát, de az is gondot jelent, hogy az áramot nem lehet akármekkora távolságokra elszállítani, így hiába termel a világ egyik része rengeteg napenergiát, ha abból nem jut a távolabbi területekre.
Ráadásul, ahogy az életünk egyre több területén jelennek meg a digitális és elektronikus eszközök, annál több energiára lesz szükségünk. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) számításai szerint 2050-re a világ jelenlegi áramtermelését meg kellene duplázni, hogy az egyre növekvő számú elektromos autót, okosotthont és okos várost el lehessen látni.
Az energia tárolására léteznek kreatív megoldások és elképzelések, egy magyar startup például az egyre nagyobb számú elektromos autót használná mozgó energiatárolónak, egy kaliforniai vállalkozás azonban egészen más módon képzeli el a probléma megoldását.
A Wired számolt be az Energy Vault nevű projektről, amely első ránézésre egy építkezés és egy kortárs művészeti installáció metszéspontjában található. Hatalmas darukról van szó, amelyek óriási méretű, darabonként 35 tonnás betontömböket húznak fel 75 méteres magasságba. Ha energiára van szükség, egyszerűen kiengedik a daruk fékeit, a tömbök pedig körülbelül 30 másodperc alatt leereszkednek a talajra. A gravitációnak köszönhetően ezzel generátorokat hoznak működésbe, így minden egyes betontömb nem kevesebb, mint 1 megawatt energiát képes termelni. Ezzel körülbelü 1000 háztartás igényeit lehet kiszolgálni. Ráadásul a svájci Arbedo-Castione városa mellett felépített Energy Vault csupán prototípus, az elképzelések szerint a teljes méretű változat akár hétezer tömböt is tartalmazhat, amellyel akár több ezer otthont lehet energiával ellátni, nyolc órán át.
Felmerül a kérdés, hogy a betontömbök hogyan jutnak fel a magasba. Természetesen ehhez is energiára van szükség, azonban a megújuló források sajátosságai miatt ez megoldható akkor, amikor egyébként is túltermelés van, hiszen ilyenkor az a mennyiség, amit a tömbök mozgatására fordítanak, kárba veszne.
Az ötlet egy Bill Gross nevű kaliforniai vállalkozó fejéből pattant ki, még 2009-ben, igaz, akkor még egy picit máshogyan: egy sílifthez hasonló szerkezettel murvát tartalmazó hatalmas zsákokat juttattak fel egy domb tetejére, amelyek onnan leereszkedve hozták működésbe a generátorokat. Az akkor még Energy Cache nevű startup fel is építette a rendszer prototípusát, a vállalkozás azonban bedőlt, mert a befektetők nem láttak benne fantáziát. 2010 és 2016 között azonban a napenergia ára kilowattóránként 38 centről 11 centre csökkent, Gross pedig ekkor úgy döntött, újragondolja az ötletet.
Az újratervezésbe bevonta Andrea Pedretti építőmérnököt, aki megtervezte az Energy Vault rendszerét. Az elképzelés az volt, hogy az úgynevezett pumpált vízzel működő hidroelektromos áramtermeléshez hasonló módszer jöjjön létre, amelyhez azonban nincs szükség hatalmas víztározókra és jelentős tengerszint feletti magasságra sem. Pedretti 2017-ben 5000 euróért vásárolt egy régi darut, hogy azzal kezdjenek kísérletezni, amikor pedig az első tesztek sikeresnek bizonyultak, már tudták, hogy megtalálták a megoldást. A daruk viszonylag olcsók – a hatalmas, rengeteg betont igénylő víztározókkal szemben – ráadásul a világ minden táján könnyen elérhetőek, így nincs akadálya, hogy olyan helyeken is létesüljenek energiatárolók, ahol más módon ezt nem lehetne megoldani.
Még az év októberében megalakult az Energy Vault, amely folytatta a fejlesztést. Hamar rájöttek, hogy a rendkívül nehéz betontömbök megtartásához jelentős alapozásra lenne szükség, ráadásul, a szabadon lógó tömbökket az időjárás viszontagságai is kikezdenék. A végső megoldást egy toronyházhoz hasonló épület jelentette, amelyben a tömböket már nem daruk, hanem az automata parkolóházakhoz hasonló platformok emelik a magasba, ahol azok egészen addig pihenhetnek, amíg nincs szükség a generátorok megpörgetésére.
Ennek a rendszernek az egyetlen hátránya a viszonylag nagy helyigény, azonban ez nem jelent problémát, ha például a sivatag közepén álló napelem-farm mellé telepítik az energiatárolókat. Óriási előnye viszont, hogy a betontömbök viszonylag könnyen előállíthatóak az építkezések helyszínén, sőt, az alapok kiásása során gyakorlatilag létre is jön az alapanyag, amit némi kötőanyag felhasználásával máris munkára lehet fogni. Mindezt ráadásul rendkívül gyorsan: az említett, Arbedo-Castione mellett álló telepen már üzemel egy speciális prés, amely körülbelül 15 perc alatt tud létrehozni egy-egy újabb tömböt.
Hasonló megoldásban utazik a skóciai Gravitricity, amely azonban nem tornyokat épít, ahová fel lehet húzni a betontömböket, hanem elhagyott bányák mélységét használja ki hasonló célra. A cég tavaly áprilisban már tesztelt egy 15 méter mélységű prototípust, az első kereskedelmi célú egységet pedig Csehországban tervezik beüzemelni a közeli jövőben.
Ezzel megkezdődhet a gravitációs energia korszaka, különösen, hogy az Energy Vault – amelyet nemrég 1,1 milliárd dollárra értékeltek – már nyolc potenciális ügyféllel kötött megállapodást. A céget Bill Gates is „izgalmas vállalkozásnak” nevezte.
Kíváncsian várjuk, hogyan teljesítenek majd ezek a gravitációs „erőművek”, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a szél-, és napenergia 2023-ra népszerűbb lesz a földgáznál, 2024-re a szénerőműveknél, 2025-re pedig világszerte ezekből a megújuló forrásokból érkezik majd a legtöbb energia.
Forrás: zoldpalya.hu
[type] => post
[excerpt] => Bár a megújuló energiáról, pontosabban a napenergiáról és a szélenergiáról már tudjuk, hogy megbízhatóan lehet rájuk számítani, a megtermelt áram tárolása egyelőre komoly problémákat okoz. Az elektromos áramot ugyanis egyelőre nem tudjuk túl haték...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1641829440
[modified] => 1641820171
)
[title] => A gravitáció jelentheti a megoldást a megújuló energia legnagyobb problémájára
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=86505&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 86505
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 86506
[image] => Array
(
[id] => 86506
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/daru.jpg
[original_lng] => 65666
[original_w] => 760
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/daru-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/daru-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/daru.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/daru.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/daru.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/daru.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/daru.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1641812973:10
[_thumbnail_id] => 86506
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2133
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
A tudósok világszerte vizsgálják azt a jelenséget, hogy egyes egészségügyi szakemberek és más személyek a koronavírusos betegekkel való rendszeres érintkezés során nem fertőződtek meg. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy egyes embereknek természetes ellenállásuk van a Covid ellen.
Ismeretlen okok folytán úgy vélik, hogy ezek az emberek immunisak a koronavírussal szemben, és még akkor is immunisak maradnak, amikor az mutálódik. Ez a jelenség ma már világszerte intenzív kutatás tárgya, számolt be a Dailymail. A szakértők abban reménykednek, hogy ezen szerencsés embereket tanulmányozva olyan nyomokat találhatnak, amelyek segítenek létrehozni egy olyan oltóanyagot, amely örökre visszafogja a Covidot.
Amerikában és Brazíliában a kutatók olyan lehetséges genetikai variációkat tanulmányoznak, amelyek egyes embereket ellenállóvá tesz a fertőzéssel szemben. A University College London (UCL) kutatói pedig több száz egészségügyi dolgozó vérmintáját vizsgálják, akik nem kapták el a fertőzést.
Ezen személyek egyike Lisa Stockwell, egy 34 éves somerseti ápolónő, aki a sürgősségi osztályon dolgozott, és 2020 nagy részében azon az osztályon dolgozott, ahol először vizsgáltak ki a Covid fertőzött betegeket. Tavalyi év végéig volt szerződése egy ápolói ügynökséggel, amely szinte kizárólag a koronavírusos osztályokra osztotta be az ápolókat nappali műszakra. A vele együtt dolgozó kollégák „legyekként hullottak el” a világjárvány különböző időszakaiban. Lisa Stockwell közölte: „Elég jól éreztem magam, és az antitest-tesztem, amelyet a 2020-as év végén készítettem, mielőtt felvettem a védőoltást, negatív volt”.
Az UCL kutatói olyan egészségügyi dolgozók vérét vizsgálták, akik valószínűleg védettek voltak a Coviddal szemben. A tanulmányok megerősítették, hogy nem rendelkeznek Covid elleni antitestekkel, ami azt jelenti, hogy nem valószínű, hogy valaha is megfertőződtek. A tudósok azonban más, úgynevezett T-sejteket találtak az immunrendszerben, amelyek hasonlítanak azokhoz, amelyeket a koronavírus fertőzésből felépült emberek immunrendszerében találtak.
Az antitestekhez hasonlóan a T-sejteket is az immunrendszer termeli, hogy kitaszítsa a betolakodókat. Viszont ha az antitestek megakadályozzák a vírus sejtjeinek a szervezetbe való bejutását, a T-sejtek megtámadják és elpusztítják azokat.
Mint ismeretes, a Covid antitestek gyengülni kezdhetnek néhány hónapon belül, mind a fertőzést, mind a vakcinázást követően. A szakértők viszont úgy vélik, hogy a T-sejtek tovább maradnak a rendszerben, és elpusztítják a vírust, mielőtt az fertőzné vagy megkárosítaná az egészséges sejteket.
A tudósok úgy vélik, hogy a T-sejtek korábban megjelenhettek az egészségügyi dolgozókban. Ennek oka lehet, hogy betegekkel dolgoztak, vagy más, kevésbé pusztító koronavírus-típusokkal találkoztak. Természetesen fennáll annak a valószínűsége, hogy az egészségügyi dolgozók átestek a koronavírus fertőzésen, de nem voltak tüneteik – a világjárvány kezdetén az esetek felét tünetmentesnek nyilvánították.
Az UCL csapata azonban további vizsgálatokat végzett több száz vérmintán, amelyeket még 2011-ben, jóval a járvány kitörése előtt gyűjtöttek be, és megállapították, hogy közel minden 20-ik egy olyan antitestet is tartalmazott, amelyek képesek elpusztítani a Covid-19-et.
A tudósok megpróbáltak olyan vakcinát létrehozni, amely ezeket a stabil belső fehérjéket tartalmazza. Az egyiket az oxfordshire-i Emergex biotechnológiai vállalat teszteli. A társaság alkalmazottai feltaláltak egy bőrtapaszt, amelyet a vállra helyeznek. A tapaszban található apró mikro-tűk fájdalommentesen áthatolnak a bőrön, lehetővé téve a vírusfehérje töredékeinek, hogy bejussanak a véráramba, és T-sejtek szabaduljanak fel a koronavírus ellen. A kezdetben 26 önkéntes részvételével zajló kísérleteket Svájcban kezdik el, az első eredményekre júniusban számítanak.
Resia Pretorius, a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem tudományos tanszékének vezetője kutatócsapatával egy olyan megállapításra jutott, mely megmagyarázhatja, hogy egyes betegeknél miért alakul ki a poszt-Covid szindróma, miután átestek a koronavírus-fertőzésen: a megoldás pedig a mikrorög.
“A laboratóriumomban nemrégiben végzett vizsgálat kimutatta, hogy mind az akut koronavírusos, mind a poszt-Covidos betegek vérében jelentős mikrorögképződés tapasztalható”
– osztotta meg Pretorius.
A szakember hozzátette, az egészséges szervezet jellemzően képes hatékonyan lebontani a vérrögöket a fibrinolízis folyamatával, azonban azok esetében, akik poszt-Covidban szenvednek, a vizsgálatok szerint “a tartósan fennálló mikrorögök ellenállnak a szervezet saját véralvadék-lebontási folyamatainak”.
A kutatócsoport nyáron végzett elemzése során megfigyelte, hogy a poszt-Covidban szenvedők szervezetében található mikrorögökben több gyulladásos molekula is “csapdába esett”, melyek igen magas szinten megakadályozzák e vérrögök lebontását az érintett szervezetében. Ennek okán pedig a test szöveteiben található sejtek sem kaphatnak elegendő oxigént az alapvető testfunkciók fenntartásához, így pedig kialakul a celluláris hipoxiának nevezett állapot, mely masszív szerepet játszhat abban, hogy poszt-Covidban szenvedők szervezete egyik pillanatról a másikra legyengül – írja a Guardian.
A kísérletek kimutatták, hogy az Omicron-törzs kevésbé támadta meg az állatok tüdejét. A kísérleti állatok közötti elhalálozási ráta is sokkal alacsonyabb volt.
Amerikai és japán tudósok egy csoportja közzétette az Omicron-törzzsel kapcsolatos vizsgálataik eredményét, számolt be a The New York Times.
A kísérletek kimutatták, hogy az Omicron-törzs sokkal kevésbé érintette az állatok tüdejét. A kísérleti állatok mortalitása alacsonyabb volt.
A vizsgálatok során megállapították, hogy a kísérleti állatok felső légúti rendszerében a betegség ugyanúgy terjed, mint más törzsek esetében. Ilyen következtetésre jutottak hongkongi tudósok is. Ennek oka a tüdőben található TMPRSS2 fehérje, amelyek gyenge kölcsönhatásba lépnek az Omicron-törzs vírusával.
[type] => post
[excerpt] => A kísérletek kimutatták, hogy az Omicron-törzs kevésbé támadta meg az állatok tüdejét. A kísérleti állatok közötti elhalálozási ráta is sokkal alacsonyabb volt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1641150600
[modified] => 1641120713
)
[title] => Az Omicron-törzs kevésbé veszélyes a tüdőre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=85543&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 85543
[uk] => 85497
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 85498
[image] => Array
(
[id] => 85498
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/censornet-news-528.jpg
[original_lng] => 42984
[original_w] => 528
[original_h] => 330
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/censornet-news-528-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/censornet-news-528-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/censornet-news-528.jpg
[width] => 528
[height] => 330
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/censornet-news-528.jpg
[width] => 528
[height] => 330
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/censornet-news-528.jpg
[width] => 528
[height] => 330
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/censornet-news-528.jpg
[width] => 528
[height] => 330
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/censornet-news-528.jpg
[width] => 528
[height] => 330
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1641113515:12
[_thumbnail_id] => 85498
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2050
[_oembed_91b994279a4bd2f0596d8433979a4e37] =>
[_oembed_time_91b994279a4bd2f0596d8433979a4e37] => 1643084322
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
A válaszadók egyharmada közölte hogy, 2021-ben terveit teljes egészében vagy annak nagyobb részt meg tudta valósítani. Az ukránok csaknem 70%-a kijelentette, hogy elégedett az életével. Ezt a „Rejting” szociológiai csoport december 4-e és 7-e között végzett éves online felmérésének eredményei bizonyítják, számolt be az UNIAN.
2021-ben az ukránok több mint egyharmadának teljes egészében vagy részben sikerült megvalósítania terveit, és csak 13%-uk mondta azt, hogy semmi sem sikerült. Az ukránok az idei év sikereit is értékelték: minden harmadik számára ez az év sikeres volt, a felének közepes, és csak minden tízedik válaszadó nevezte sikertelennek a 2021-es évet.
Ugyanakkor az ukránok közel 40%-a azt nyilatkozta, hogy elégedett az életével, további 30%-uk többnyire elégedett, mintegy 20%-uk nem túl elégedett, 11%-uk pedig elégedetlen. „A fiatalabb válaszadók és a férfiak valamivel gyakrabban mondták azt, hogy elégedettek életükkel. Emellett minél magasabbra becsülik a válaszadók a jövedelmüket, annál sikeresebb volt az évük”, – fejtették ki a szociológusok.
A felmérést a Computer-Assisted Self Interviewing (CASI) végezte véletlenszerűen kiválasztott mobiltelefonszámok 1600, 18 év feletti ukrán állampolgára körében, minden régióban, kivéve az ideiglenesen megszállt krími és donbászi területeket.
