Nem rendelkeznek saját állammal, és szétszórva élnek szerte a világban, de sok mindenben egységesek, őrzik nyelvüket, hagyományaikat és kultúrájukat. A romák a multikulturális Kárpátalja szerves részét képezik. A régióban több mint 100 000 roma él, több mint száz roma településen és külön iskoláik vannak. A roma közösségeket is elérik az integrációs folyamatok, ők pedig eloszlatják a mítoszokat és lerombolják a sztereotípiákat – állítja Miroszlav Horvat roma emberi jogi aktivista. Április 8-án – a nemzetközi roma napon – pedig ki kell emelni, hogy a romák a civil társadalom fontos részét képezik. Roma Kultúra Világnapja alkalmából a közéleti aktivistákat és önkénteseket oklevelekkel tüntette ki a megyei közigazgatás és a megyei tanács vezetése. Az esemény részeként a Kárpátalja Megyei Katonai Adminisztráció átriumában megnyitották a Jónás Tibor vezette ROM-ART művészeti iskola jótékonysági kiállítását. A roma nemzetiségű festőművész és tanítványai alkotásainak értékesítéséből származó bevételt Ukrajna fegyveres erői támogatására fordítják. A kiállítást a roma nők élénk és színes öltözékei egészítették ki, amelyek a hagyományt és a modernitást ötvözik. A Nemzetközi Roma Nap egy olyan ünnepnap, amelyre első ízben az 1971-ben Londonban tartott első világkongresszus napján került sor, amikor elfogadták a romák zászlaját és himnuszát. A Világnap célja a roma identitás megőrzése és fejlesztése. Emellett a hagyomány szerint ezen a napon világszerte gyertyákat gyújtanak és koszorúkat helyeznek el a folyókon a roma nép egységének jelképeként.
Volodimir Zelenszkij elnök a Facebookon posztolt Moscsunról, a Kijev melletti kis faluról, amelyet két évvel ezelőtt szabadítottak fel az ukránok az orosz megszállás alól, megakadályozva ezzel az „agresszort”, hogy megtámadja az ukrán fővárost.
Tiszteljük Ukrajna védelmezőit! Örök emléket mindazoknak, akik életüket adták hazánkért és függetlenségünkért – írta a kormányfő posztjában. Elmondása szerint Moscsun a bátorság és az ukrán nép nagy hőstettének színhelye, ahol „súlyos harcok árán” sikerült megvédeniük a fővárost.
A központi megemlékezések mellett szinte minden magyarlakta kárpátaljai településen megemlékezéseket tartottak a helyi KMKSZ alapszervezetek,így Badalón is, ahol a hagyományokhoz híven a helyi református templomban méltatták a szabadságharcot és neves alakjait. A Beregvidéki településen kiemelt figyelmet fordítanak a Petőfi kultuszra, és méltón büszkék arra, hogy Kárpátalján elsőként itt állítottak emléket a legnagyobb magyar költőnek. A kárpátaljai magyarság él és kitart, és a legnehezebb időkben is helyt áll, emelte ki a megemlékezésen Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai, kommunikációs titkára. A badalóiakhoz hasonlóan Kárpátalja számos községében a vasárnapi Istentisztelettel egybekötve emlékeztek meg az 1848-as forradalom eseményeiről, így Haranglábon is, ahol most először tartott megemlékezést ebben a formában a KMKSZ helyi alapszervezete.
Técső magyarsága március 15-e alkalmából együtt emlékezett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire. A háborús helyzetből adódóan idén is csendes koszorúzással méltatták a forradalmi ifjakat a város központjában található Kossuth-szobornál.
A megemlékezésen a városban működő egyházi, civil és oktatási intézmények vezetői közösen helyezték el az emlékezés koszorúit. A program ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a helyi református templomban.
Az istentisztelet elején László Károly técsői református lelkész köszöntötte a megjelenteket és elmondta: Európában két olyan nép élt, akik soha nem rohantak le másokat: az egyik a holland volt, a másik pedig a magyar. A két nép között párhuzamot vonva elmondta, hogy mindkettő fáradságos küzdelem árán hozta létre hazáját és építette fel országát. Szerinte a magyar nemzet ezer évvel ezelőtt benépesítette azt a kietlen vidéket, amire Isten küldte. Azonban az ország fennállása óta soha nem támadott meg más országot, békében szeretett volna élni minden néppel és nemzettel. De sajnos ismerve történelmünket ez nem így történt, hiszen többször megpróbáltak minket leigázni. Sok nehézséget megélt a magyar nemzet ezer év alatt, de nem adta fel a reményt.
Hunyadi Attila, Máramaros-Ugocsa Egyházmegye esperese Isten igéjét Jeremiás siralmainak a könyvéből idézte: „De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek, szeret az Úr, azért nincs még végünk.” A kiemelt igerész kapcsán megjegyezte: Isten kegyelméből lehet reménységünk, és a nehéz idők ellenére is érezhetjük, hogy a gondviselő Isten karjai ott vannak felettünk. „Bármilyen nehezek is a körülmények, ne feledjük el: szeret az Úr” – fogalmazott az esperes.
Trieb Gergely beregszászi magyar konzul ünnepi köszöntőjében kiemelte: a közös emlékezés az összetartozás megerősítését jelenti, hiszen a nemzeti ünnepeknek kettős arculatuk van: múltat és jelent idéző. Mint fogalmazott: a magyarság 1848. március 15-ét történelme egyik legdicsőségesebb korszakának tartja. Hozzátette: 1848 márciusában a nemzet magára, a magyarok pedig egymásra találtak. Ezt követően felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének ünnepi köszöntőlevelét.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke ünnepi beszédében kiemelte: a márciusi ifjak szabadságszeretete példaértékű, melyből minden korban erőt lehet meríteni. „Több mint ezeréves történelmünk megtanított bennünket a szabadság és a függetlenség szeretetére. Ez a két nagy világ közé ékelt kicsi nép mindig küzdött, megküzdte a maga szabadságharcát. Március 15-ről mindig meg kell emlékeznünk, mert a márciusi ifjak ezt a szabadságszeretetet erősítik meg.” Kifejezte reményét aziránt, hogy a következő nemzedék is követni fogj az előttük járók példáját, és minden évben fejet hajtanak majd. A jelenlegi aktuálpolitikai helyzetre reflektálva az elnök megjegyezte: „Mindig meg kell harcolnunk a magunk szabadságát. Különösen a jelenlegi ukrajnai nyelvtörvények és oktatási törvények árnyékában megint csak időszerű ez a kérdés, és nem véletlen. Nem véletlenül időszerű Európában is, hisz európai embert akarnak belőlünk csinálni, mint valamikor a szovjethatalom idején, amikor a szovjet embert akarták ránk erőltetni. Azt szeretnék, ha a nemzetek bizonyos mértékig feladnák a nemzeti mivoltukat. Ne tegyük ezt! Ezért gyűlünk össze, és ezért kell minden éven emlékezni ezen a napon” – hangsúlyozta Sari József.
A megemlékezés során Igyártó Csenge Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versét szavalta el. A Himnusz eléneklését követően a megjelentek megkoszorúzták a város központjában található Kossuth Lajos-szobrot.
Nagyszőlős magyarsága hagyományosan a Perényi Zsigmond Középiskolában méltatta az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóját. Az eseményen Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke kiemelte: 1848-ban az elnyomott nemzet felemelte fejét és szabadságért kiáltott.
Az ünnepségen Kudron Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében elmondta: emberi léptékkel mérve 176 év sok idő. De ilyen sok idő elteltével sem halványul el annak az eseménynek a jelentősége, mely 1848-ban zajlott a magyar nemzet történelmében. Pesten az Európában zajló eseményeken felbuzdulva néhány lelkes fiatal elindult, és a nemzet újra önmagára talált. Az elnyomott nemzet felemelte fejét, szabadságért kiáltott – jegyezte meg Kudron Zoltán. „A történelemből tudjuk, hogy minden népnek és nemzetnek meg kell küzdenie a saját szabadságáért. Ez történik napjainkban ebben az országban is, melynek polgárai vagyunk. 1848-ban súlyos árat fizetett a nemzet, és a szabadságharc leverését követően 18 esztendőt kellett várni a kiegyezésig, de eljött, és ehhez szükség volt Petőfiék kiállására” – fogalmazott az alapszervezeti elnök.
A megemlékezésen Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a köszöntőlevelét Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul olvasta fel. A miniszterelnök levelében hangsúlyozta: „1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjaira akarnak emelkedni. A magyar szabadság fénye ma is hirdeti, hogy a magyar nemzet kéri és követeli vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört” – írta Orbán Viktor.
A megemlékezést a Perényi Zsigmond Középiskola, valamint a Kárpátaljai Magyar Líceum nagyszőlősi tagozata diákjainak műsora tette emelkedetté. A verses-zenés-táncos összeállításban a hazaszeretet, hit, remény és szabadság témaköröket, valamint az 1848. március 15-i eseményeket elevenítették fel.
Az eseményen megemlékeztek a híres magyar zeneszerző, népdalgyűjtő Bartók Béláról is. A zeneszerző szellemiségét méltatva a Bartók nevét viselő helyi zeneiskola zenekara ünnepi hangversenyt adott Maruska Viktor vezénylésével. Bartók Béla több szállal kötődik Nagyszőlőshöz, hiszen 1889 és 1892 között ott élt. Élete első zongorakoncertjét is Nagyszőlősön adta. A hangversenyen felcsendülő zeneművek többek között Bartók Béla, Lehár Ferenc, Peter Martin alkotásai. A zenekar vérbeli profizmussal lehengerlő zenei élményt nyújtott.
Az esemény végén az intézmények, egyházi és civil szervezetek vezetői megkoszorúzták az iskola udvarán található báró Perényi Zsigmond mellszobrát.
A megyeszékhelyen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulójának alkalmából – a hagyományokhoz híven – Petőfi Sándor szobránál gyűltek össze a helyi magyarság képviselői. Sokadik éve sajnos ismét csak szűk körben fejezhették ki tiszteletüket az egykori hősök emléke előtt.
A csendes megemlékezésen Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök külhoni magyarokhoz intézett levelét:
„1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és a törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjain akarnak emelkedni. Hitték: a szabadság nem önmagáért való, és végképp nem az erősebbek szabadsága a gyengébbek, a többségé a kisebbség felett, hanem mindenekelőtt arra szolgál, hogy általa béke, biztonság és jólét teremjen minden embernek. Személyes véráldozatukkal megpecsételt szellemi örökségként hagyták ránk, hogy nemzeti önállóságunkból senki barátságáért vagy fenyegetésére egy hajszálnyit sem engedhetünk.
A magyar szabadság őrtüzeinek fénye ma is messzire látszik. Hirdeti, hogy mi, magyarok kérjük, követeljük vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört. »Legyen béke, szabadság és egyetértés!«” – zárult Orbán Viktor levele.
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője kiemelte:
– A KMKSZ tagsága és vezetése számára különösen fontos, hogy megemlékezzünk március 15-ről, hiszen a magyar nemzet, a magyar nemzetállam 1848-ban a forradalom után alakult. Erre emlékezünk és emlékeztetünk minden évben Ungváron is a Petőfi-szobornál. Ugyanakkor az elmúlt időszakban, mióta háború van Ukrajnában, illetve előtte a világjárvány sem tette lehetővé, hogy nagy ünnepséget szervezzünk. De még ha szűk körben is, és csak a civil szervezetek vezetősége, a társadalmi szervezetek tagsága, néhány ember gyűlik össze, akkor is fontos, hogy méltassuk ezt a napot, hisz mindannyian a magyar nemzet részei vagyunk, a kárpátaljai magyarság is – fogalmazott az elnök asszony.
Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője Isten áldását kérte az egybegyűltekre, a kárpátaljaiakra, akik megélik a háború minden nyomorúságát, könyörgött az édesanyákért, akik elvesztették gyermekeiket, az árvákért.
– Légy meghallgatója a mi könyörgésünknek, a mi imádságunknak, tarts meg, vigasztalj meg és erősíts meg bennünket! Adj nekünk, Urunk, jövőt, amit te készítettél! Áldd meg a te népedet! Így engedd, hogy megálljunk őszinte szívvel emlékezve, hálát adva minden jóért, amivel megajándékoztál bennünket, és tebenned bízva, hittel küzdve, látva a jövőt, Urunk, kérünk, áldj meg bennünket! – fohászkodott az egyházkerületi főjegyző.
A nemzeti imádságunk eléneklését követően Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, a társadalmi szervezeteknek a képviselői és a helyi magyar líceum diákjai elhelyezték az emlékezés és a tisztelet koszorúit.
A beregszászi magyarság az egykori Királyi kaszinó előtt lévő Petőfi Sándor szobornál gyűlt össze, hogy csendes koszorúzással emlékezzen meg a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke hangsúlyozta, a forradalom eszméire ma is nagy szükség van. Nagyszőlősön a KMKSZ szervezésében a helyi magyarság a hagyományokhoz hűen a Perényi Zsigmond Középiskolában tartotta meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezését. A rendezvényt az ünnepi köszöntőket követően a középiskola és a Kárpátaljai Magyar Líceum diákjainak verses-zenés tematikus előadása színesítette. Azt követően a jelenlévők báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye egykori főispánja, a szabadságharc vértanújának mellszobránál elhelyezték az emlékezés koszorúit. A kárpátaljai magyarság bízik abban, hogy eljön a béke és fellendülés napja, hangsúlyozta Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnöke. A II. RF KMF-án is megemlékeztek a márciusi ifjakról, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulójáról. Az ünnepi köszöntőket követően Molnár Bianka, a Felsőfokú Szakképzési Intézet III. évfolyamos hallgatója, a szabadságharcról szóló szónoklatát adta elő. Petőfi Sándor Nemzeti dal című megzenésített költeményét Ferku Szilveszter, a Rákóczi-főiskola filológiai tanszékének laboránsa adta elő. Ezt követően megkoszorúzták a főiskola homlokzatán lévő Kossuth emléktáblát, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit Petőfi Sándor szobránál. A márciusi ifjak példaképei a mai fiataloknak, fogalmazott Molnár Ferenc, a II. RF KMF Történelem és Társadalomtudományi tanszékvezető helyettese.
A KMKSZ kezdeményezésére a főkonzulátus munkatársai, a városi és a járási magyarság képviselői Petőfi Sándor szobra előtt csendes főhajtással emlékeztek meg az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A megemlékezés végén a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit a forradalmár költő szobránál.
Március 15-e alkalmából együtt emlékezett Técső magyarsága az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. Az országban kialakult háborús helyzetből adódóan idén is csendeskoszorúzással méltatták a forradalmi ifjakat a város központjában található Kossuth-szobornál. Az eseményen a városban működő egyházi, civil és oktatási intézmények vezetői, közösen helyezték el az emlékezés koszorúit. Sari József, a KMKSZ felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke szerint: a márciusi ifjak szabadságszeretete példaértékű, amelyből minden korban erőt lehet meríteni.
Augusztin Volosin jeles politikai, kulturális és egyházi személyiség, Kárpát-Ukrajna elnöke születésének 150., valamint Kárpát-Ukrajna kikiáltásának 85. évfordulóját méltatták Ungváron. Egyperces néma csenddel emlékeztek a Huszt melletti Vörös Mezőn elesett Szics gárdistákra és minden ukrán katonára, akik jelenleg Ukrajna függetlenségéért adják életüket a véres háborúban. Ukrajna hőse, Augusztin Volosin emlékművének talapzatánál a megye vezetői, katonák, egyházi személyek és a lakosság helyezték el a tisztelet virágait. A Kárpátaljai Megyei Érdemes Akadémiai Népi Kórus hagyományosan minden évben csatlakozik Ukrajna államiságának fontos, emlékezetes dátumainak méltatásához és hazafias dalokat ad elő.