Técsőn is megemlékeztek a márciusi ifjakról

Técső magyarsága március 15-e alkalmából együtt emlékezett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire. A háborús helyzetből adódóan idén is csendes koszorúzással méltatták a forradalmi ifjakat a város központjában található Kossuth-szobornál.

A megemlékezésen a városban működő egyházi, civil és oktatási intézmények vezetői közösen helyezték el az emlékezés koszorúit. A program ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a helyi református templomban.

Az istentisztelet elején László Károly técsői református lelkész köszöntötte a megjelenteket és elmondta: Európában két olyan nép élt, akik soha nem rohantak le másokat: az egyik a holland volt, a másik pedig a magyar. A két nép között párhuzamot vonva elmondta, hogy mindkettő fáradságos küzdelem árán hozta létre hazáját és építette fel országát. Szerinte a magyar nemzet ezer évvel ezelőtt benépesítette azt a kietlen vidéket, amire Isten küldte. Azonban az ország fennállása óta soha nem támadott meg más országot, békében szeretett volna élni minden néppel és nemzettel. De sajnos ismerve történelmünket ez nem így történt, hiszen többször megpróbáltak minket leigázni. Sok nehézséget megélt a magyar nemzet ezer év alatt, de nem adta fel a reményt.

Hunyadi Attila, Máramaros-Ugocsa Egyházmegye esperese Isten igéjét Jeremiás siralmainak a könyvéből idézte: „De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek, szeret az Úr, azért nincs még végünk.” A kiemelt igerész kapcsán megjegyezte: Isten kegyelméből lehet reménységünk, és a nehéz idők ellenére is érezhetjük, hogy a gondviselő Isten karjai ott vannak felettünk. „Bármilyen nehezek is a körülmények, ne feledjük el: szeret az Úr” – fogalmazott az esperes.

Trieb Gergely beregszászi magyar konzul ünnepi köszöntőjében kiemelte: a közös emlékezés az összetartozás megerősítését jelenti, hiszen a nemzeti ünnepeknek kettős arculatuk van: múltat és jelent idéző. Mint fogalmazott: a magyarság 1848. március 15-ét történelme egyik legdicsőségesebb korszakának tartja. Hozzátette: 1848 márciusában a nemzet magára, a magyarok pedig egymásra találtak. Ezt követően felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének ünnepi köszöntőlevelét.

Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke ünnepi beszédében kiemelte: a márciusi ifjak szabadságszeretete példaértékű, melyből minden korban erőt lehet meríteni. „Több mint ezeréves történelmünk megtanított bennünket a szabadság és a függetlenség szeretetére. Ez a két nagy világ közé ékelt kicsi nép mindig küzdött, megküzdte a maga szabadságharcát. Március 15-ről mindig meg kell emlékeznünk, mert a márciusi ifjak ezt a szabadságszeretetet erősítik meg.” Kifejezte reményét aziránt, hogy a következő nemzedék is követni fogj az előttük járók példáját, és minden évben fejet hajtanak majd. A jelenlegi aktuálpolitikai helyzetre reflektálva az elnök megjegyezte: „Mindig meg kell harcolnunk a magunk szabadságát. Különösen a jelenlegi ukrajnai nyelvtörvények és oktatási törvények árnyékában megint csak időszerű ez a kérdés, és nem véletlen. Nem véletlenül időszerű Európában is, hisz európai embert akarnak belőlünk csinálni, mint valamikor a szovjethatalom idején, amikor a szovjet embert akarták ránk erőltetni. Azt szeretnék, ha a nemzetek bizonyos mértékig feladnák a nemzeti mivoltukat. Ne tegyük ezt! Ezért gyűlünk össze, és ezért kell minden éven emlékezni ezen a napon” – hangsúlyozta Sari József.

A megemlékezés során Igyártó Csenge Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versét szavalta el. A Himnusz eléneklését követően a megjelentek megkoszorúzták a város központjában található Kossuth Lajos-szobrot.

(Várady Enikő/Kárpátalja hetilap)