Aszteroida csapódhat a Földbe 2046-ban, számították ki a NASA tudósai. A kisbolygót csak most sikerült detektálnia a szakembereknek.
A 2023DW nevű aszteroidának 1 a 625-höz az esélye, hogy becsapódik a bolygónkba. Ez laikusoknak nem tűnik soknak, statisztikailag azonban igen nagy a becsapódás esélye, mondják a csillagászok.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A kisbolygó nagyjából 50 méter hosszú, vagyis akkora, mint egy olimpiai úszómedence. Ha becsapódna, komoly károkat tudna okozni.
Az aszteroida pontos alakja nem ismert, és pályája is bizonytalan, így valószínűleg elhalad mellettünk, a tudósok azonban minden lehetőséget számba vesznek, és folyamatosan nyomon követik a mozgását.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
Minden idők legerősebb rakétarendszerét, a Starshipet tesztelte Elon Musk űrvállalata, a SpaceX helyi idő szerint csütörtökön.
A jármű alsó szegmensében elhelyezkedő 33 hajtómű közül 31 indult be egyszerre, mindössze pár másodpercen át tartott az össztűz, melyet a mérnökök statikus tűznek neveztek. Előtte a helyükre kattantak azok az eszközök, melyek biztosították, hogy a rakéta ne induljon el – számolt be róla a BBC hírportálja.
Első repülésekor a Starship lesz a valaha volt legnagyobb erejű rakétarendszer. Ha a SpaceX elégedett a csütörtöki teszt eredményével, a Starship már a következő hetekben felszállhat.
A rakétapróbát a texasi-mexikói határon lévő Boca Chicában, a SpaceX kutatő-fejlesztő létesítményében végezték.
Elon Musk, a cég tulajdonosa a Twitteren azt írta, csapata a teszt előtt kikapcsolta az egyik hajtóművet, egy másik leállította magát, így összesen 31 indult be. Azonban ezek „elegendőek a pályára álláshoz” – tette hozzá Musk.
A Starshiphez leginkább a szovjetek által a hatvanas években kifejlesztett N1 hasonlítható, melyet az űrhajósok Holdra juttatására építettek. Az N1-nek harminc hajtóműve volt két gyűrűben elhelyezve, azonban mind a négy repülése kudarccal végződött, végül lemondtak róla.
A SpaceX Super Heavy hordozórakéta a 33 modern hajtóművel durván 70 százalékkal nagyobb tolóerőt fejthet ki az indítóállásról, mint az N1. Még az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megarakétája, a novemberben már felbocsátott Space Lauch System (SLS) is eltörpül a Starshipbe tervezett kapacitás mellett.
Musk nagy reményeket fűz az űrjárműhöz, műholdakat és embereket akar vele Föld körüli pályára és azon túli úti célokra küldeni. A NASA már leszerződött a SpaceX-szel, hogy fejlesszen ki olyan változatot, amely részt vehet az Artemis programban, melyben újra űrhajósok szállnának le a Holdon.
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Az amerikai űrkutatási hivatal szerint beláthatatlan következménye lehet, ha a kommunista ország kisajátítja magának a Föld égi kísérőjét.
Egyre kiélezettebb a Holdért folytatott verseny: a következő két évben ugyanis eldőlhet, hogy az Egyesült Államok vagy Kína lép újból a Föld égi kísérőjének felszínére. Mint ismert: 1972 decembere, azaz több mint ötven éve nem járt ember a Holdon.
Bill Nelson, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) vezetője szerint, aggodalomra ad okot, hogy ha Kína hamarabb eljut a Holdra, akkor kisajátíthatja magának az égitestet, és elfoglalhatja annak ásványokban gazdag területeit – írja a Politico.
„Ez tény, ismét űrverseny van. Jó, ha odafigyelünk Kínára, hogy ne vethessék meg előttünk a lábukat a Holdon” – mondta Nelson, aki szerint
Peking olyasmire készülhet, mint amit a Dél-kínai-tengeren is tett, azaz megszáll kisebb szigeteket, és azonnal magáénak tekinti.
A NASA nemrég sikerrel hajtotta végre az Artemis I küldetést, amelyben egy személyzet nélküli Orion űrkapszula körberepülte a Holdat. Ez volt az első nagy lépés afelé, hogy ismét embert küldjenek az égitest felszínére. A NASA terve az, hogy 2025-re ismét leszálljanak asztronautái a Holdon, majd ott állandó bázist alakítsanak ki.
Kisebb probléma ugyanakkor, hogy a NASA az új amerikai költségvetésből nem kapta meg az összes igényelt összeget, de Nelson szerint ez nem téríti le őket a pályájukról, az Artemis II és III ugyanis már be van tervezve a költségvetésben.
Kína ugyan papíron le van valamelyest maradva, ám óriási költségeket fordít a holdprogramjára, és várhatóan az évtized végére embert is el tud juttatni az égitestre.
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Azután, hogy otthagyták az utolsó lábnyomokat a Hold felszínén, 1972. december 19-én csobbant a Csendes-Óceánban, Amerikai Szamoa közelében az Apollo–17 landolást végrehajtó műszaki egysége, sikeresen teljesítve a NASA által „az utolsó, leghosszabb és legsikeresebb”, misszióként jellemzett, „emberes” holdra szállást. A történelmi Magyarország területéről származott az űrhajó parancsnoka, melyet a Hold légkörébe egy német mérnök által tervezett rakéta juttatott el.
Forrás: Wikipédia
„… A felszínen vagyok; és ahogy megteszem itt az ember utolsó lépését, […] ahogy elhagyjuk a Holdat Taurus-Littrow-nál, úgy távozunk, ahogy jöttünk: Isten akaratából. És úgy is fogunk visszatérni: békével és reménységgel az egész emberiség számára. Isten éltesse az Apollo–17 legénységét!” – ezekkel a szavakkal búcsúzott a Föld kísérőjétől Eugene Cernan, a visszainduló űrhajó parancsnoka.
Fotós a Holdon
Az apai ágon szlovák (Cernan édesapja a Trencsén vármegyei Hegyeshelyről vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol bányásznak állt), anyai ágon cseh származású űrhajós és csapata egy minden tekintetben rendhagyó és sikeresen teljesített küldetéssel zárta le az Apollo-programot.
2017. január 16-án közreadott, 2016. február 8-án Los Angelesben készített kép Eugene Cernan amerikai űrhajósról. (MTI/EPA/Nina Prommer)
Az Apollo–17 volt a program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon. Ez a küldetés számos rekordot mondhat magáénak: a 22 óra 3 perc 57 másodperces holdfelszínen töltött idő, a 35,7 kilométeres, holdjáróval megtett távolság és 110,52 kilogrammnyi összegyűjtött holdkőzet-minta egyaránt csúcsteljesítmény az összes Apollo-repülés mezőnyében.
Kitűnő dokumentációval érkeztek vissza az asztronauták. (Forrás: Wikipédia)
Ez volt az első éjjel indított Apollo-rakétamisszió. Az éjszakai start rendkívüli látványosságot tartogatott a körülbelül 500 000 helyszíni nézőnek.
Új elemnek számított az is, hogy a legénység egyik tagja geológus volt: addig csak berepülőpilóták, katonák vettek részt a küldetésekben.
A moibil graviméter. (Forrás: Wikipédia)
Tudományos mérőműszereket tekintve az Apollo–17 volt a leggazdagabban felszerelt repülés. Az űrhajósok ott tartózkodása alatt olyan mérő műszereket használtak fel, mint a mobil graviméter, amely a helyi, holdbéli nehézségi gyorsulást, gravitációt mérte. Harrison Schmitt geológus, holdkomppilóta még panorámafotót is készített egy holdkráter széléről. Fotóanyagát tekintve is ez volt a legjobban dokumentált űrrepülés.
Az oroszok vitték a felszerelést, az amerikaiak von Braunt
Ahhoz, hogy az Egyesült Államok – legyőzve ezzel a hosszas „űrversenyben ” a Szovjetuniót, emberrel a fedélzetén végrehajtott holdra szállást, elengedhetetlen volt Werhner von Braun német tudós, a rakétatudomány kiemelkedő alakjának szervező, irányító munkája.
A bárói családól származó von Braun, a Harmadik Birodalom katonai célú rakétaprogramjának egykori vezetője tagja volt a nemzeti szocialista pártnak, az NSDAP-nak, a hadseregben pedig az SS kötelékében volt Sturmbannführer (őrnagy). A kiváló tehetségű tudós, akit fiatal korától foglalkoztatott az emberrel végrehajtott űrutazás, jóval kevéssé békés célokra volt kénytelen felhasználni tudását. Mivel a hitleri nemzeti szocialista rezsim katonai monopóliummá tette a rakétafejlesztést, Braunnak is csak a hadiipar adhatott lehetőséget.
Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (Wirsitz, Német Birodalom, 1912. március 23. – Alexandria, Virginia, USA, 1977. június 16.) (Forrás: Wikipédia)
A tudós 1934–1944 között kifejlesztette az Aggregat rakétasorozatokat, melyekből az A–4 vált szériaéretté. Ennek nevét Hitler V–2-re (Vergeltungswaffe–2 – Megtorlófegyver 2) változtatta.
A német fejlesztések fő helyszíne Peenemünde volt. A fegyverrel főként Londont és Antwerpen kikötőjét támadták több ezer ember halálát okozva.
A nemzeti szocialista Németország 1945. májusi kapitulációja után Moszkva és Washington „megosztozott” a Vörös Hadsereg által megszállt területen fekvő – peenemündei kísérleti telep örökségén: az Egyesült Államok hírszerzése a Gemkapocs-hadművelet során az USA-ba hurcolt mintegy 1500 tudóst és mérnököt,
köztük Walter Dornbergert, a V–2 rakétaprogram vezetőjét és von Braunt. A szovjetek pedig – szokásaik szerint – valósággal kifosztották a telepet, elszállítva onnan a fegyvereket és a kísérleti telep teljes felszerelését, a számukra fontosnak tekintett tervrajzokkal, iratanyagokkal együtt.
A történelem legnagyobb rakétái
Az amerikaiak jártak jobban: az Egyesült Államokban megbecsülésnek örvendő, az amerikai hadseregében komoly karriert befutó, s már az 1950-es években is a holdra szállás lehetőségeiről cikkező von Braun irányította menedzserként 1961-67 között a Saturn-V rakéták kifejlesztését, több ezer ember munkáját átlátva és felügyelve.
A mai napig ez a 110 méter magas hordozóeszköz számít a valaha is – sorozatban – gyártott és szolgálatba állított, legnagyobb és legerősebb rakétának.
A rakéta többféle technológia ötvözeteként jött létre, a számos technológiai áttörést jelentő konstrukció vezető tervezője von Braun volt.
A John F. Kennedy által útjára indított Apollo-program missziói során ezek az óriásrakéták juttatták el a program űrhajóit a Hold térségébe. Szintén a von Braun csapata által tervezett rakéta segítségével állította Föld körüli pályára az amerikai Skylab űrállomást.
Tojással dobálták az űrhajóst a „haladók”
Már az Apollo 17 útja idején is ismert volt, hogy az elkövetkező években nem lesz több, személyzettel végrehajtott holdra szállás – erre utaltak Cernan fent idézett szavai is. Bár az Apollo–11 legénysége a visszatérés utáni első sajtótájékoztatóján már a Mars meghódításának lehetőségét boncolgatta, a NASA végül az űrprogram utolsó három tervezett misszióját is törölte. Becslések szerint összesen 400 ezer tudós, mérnök és szakember dolgozott a programon, ami 24 milliárd dollárba került (ez a dollár mai értékén számolva megközelíti a 100 milliárd dollárt).
Végső parkolóhelyén a holdjáró. (Forrás: Wikipédia)
A holdra szállás hatalmas költsége termékeny táptalajnak bizonyult a missziók ellenzői számára. Így például Edwin Euene Aldrint, az 1969-ben második emberként a Holda lépő űrhajóst országjáró körútja során tojásokkal és paradicsommal is megdobálták, amikor 1969-ben a vietnámi háború miatt tüntető diákok közé merészkedett.
„Ahelyett, hogy büszkék lennének, utálkozva gondolnak ránk, mert elherdáltunk egy csomó pénzt, miközben háború és éhínség sújtotta a földet” – emlékezett vissza Aldrin.
1972-ben visszatért az utolsó űrhajó a Holdról, 1977-ben, az Egyesült Államok-beli Virginiában pedig elhunyt Von Braun. Azóta csak tervezgetik – időnként – amerikai, sőt néha kínai részről az újabb holdra szállást, ám erre semmiféle komolyabb előkészület nem történt, immár fél évszázada.
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
A NASA szerdán újabb képeket tett közzé azokból a fotókból, amiket az immár ismét vissza a Föld felé tartó Orion űrhajó lőtt a Holdról. Ezeken égi társunk olyan részletesen látható, mint egyetlen korábban, hasonló módon készült képen sem.
A képeket az Orion a Hold mellett másodszor történő elhaladás során készítette, amikor az égitest felszínétől csak alig 128 kilométeres távolságban haladt el. Ennek köszönhetően a felvételeken tökéletesen kivehetők a Holdat tarkító kráterek, repedések és más formációk.
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
Az Orion – ha minden jól megy – vasárnap fog visszaérkezni a Földre, ahol a Csendes-Óceánban fog landolni. Begyűjtését követően a NASA alapos vizsgálatnak veti majd alá az egységet, aminek már útja során is kiderült pár apróbb hibája, hogy azokat kijavítva 2026-ban majd biztonságosan szállíthasson immár embereket is a Holdra.
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible – a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
[type] => post
[excerpt] => A NASA szerdán újabb képeket tett közzé azokból a fotókból, amiket az immár ismét vissza a Föld felé tartó Orion űrhajó lőtt a Holdról. Ezeken égi társunk olyan részletesen látható, mint egyetlen korábban, hasonló módon készült képen sem.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1670708580
[modified] => 1670629883
)
[title] => Minden korábbinál részletesebb képeket küldött a Holdról az Orion űrhajó
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=129156&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129156
[uk] => 129482
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 129165
[image] => Array
(
[id] => 129165
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fjaehy4xwaaafj9-scaled.jpg
[original_lng] => 693957
[original_w] => 2560
[original_h] => 2023
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fjaehy4xwaaafj9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fjaehy4xwaaafj9-300x237.jpg
[width] => 300
[height] => 237
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fjaehy4xwaaafj9-768x607.jpg
[width] => 768
[height] => 607
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fjaehy4xwaaafj9-1024x809.jpg
[width] => 1024
[height] => 809
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fjaehy4xwaaafj9-1536x1214.jpg
[width] => 1536
[height] => 1214
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fjaehy4xwaaafj9-2048x1618.jpg
[width] => 2048
[height] => 1618
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fjaehy4xwaaafj9-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 2023
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1670840048:2
[_oembed_41753a0d6302dd74e6569aab6aaedf09] =>
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
A TOI-1075 b-t a NASA TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) névre keresztelt űrszondája találta meg. A szuperföld 200 fényévre van a Földtől, és rendkívül közel kering a csillagához; egy év mindössze 14,5 óráig tart rajta. Ennek megfelelően felszíne élhetetlen, 1050 Celsius-fokos.
A TOI-1075 b egy rekordot is felállított: ez a legnagyobb tömegű szuperföld, amit valaha találtak, nagyjából 10-szer masszívabb a Földnél.
A szuperföld az exobolygók egy feltételezett kategóriája, melynek tömege nagyobb Földünkénél, de könnyebb, mint a Naprendszer legkisebb óriásbolygói.
A kutatók az idegen bolygót a TESS tranzit módszerével találták meg. Ehhez az űrszonda fényességváltozásra utaló jeleket keres. A bolygó csillaga előtt elhaladva ugyanis kitakar valamennyit annak fényéből. A fényességváltozás alapján megbecsülhető többek között a bolygó mérete is.
A NASA szerint a TOI-1075b felfedezése különösen a bolygóképződéssel kapcsolatos modellek finomhangolásában fog segíteni a tudósoknak.
[type] => post
[excerpt] => A TOI-1075 b-t a NASA TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) névre keresztelt űrszondája találta meg. A szuperföld 200 fényévre van a Földtől, és rendkívül közel kering a csillagához; egy év mindössze 14,5 óráig tart rajta. Ennek megfelelően...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1669761840
[modified] => 1669759675
)
[title] => Földhöz hasonló bolygót talált a NASA
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=127628&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127628
[uk] => 127912
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 127629
[image] => Array
(
[id] => 127629
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221124szuperfold.jpeg
[original_lng] => 71120
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221124szuperfold-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221124szuperfold-300x169.jpeg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221124szuperfold-768x432.jpeg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221124szuperfold.jpeg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221124szuperfold.jpeg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221124szuperfold.jpeg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/20221124szuperfold.jpeg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1669883468:8
[_thumbnail_id] => 127629
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2217
[_oembed_699a9949b6c91160e850e493e8805212] =>
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
Megtalálták a Challenger űrsikló egy nagy darabját az Atlanti-óceán fenekén több mint három évtizeddel a a tragédia után. A hírt csütörtökön közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
Michael Ciannilli, a NASA egyik vezetője elmondta, hogy a Challenger baleste óta ez az eddigi legnagyobb darab, amelyet megtaláltak az űrsiklóból.
A roncsot egy dokumentumfilmes stáb búvárai fedezték fel még márciusban, amikor egy második világháborús repülőgép maradványai után kutattak.
Az akkor készült felvételek alapján a NASA igazolta, hogy a darab az 1986. január 28-án felszállt űrsikló része volt.
Egyelőre a tengerfenéken kell hagyni a darabot Az óceán fenekén, a homokba fúródott roncsdarabból mintegy 4,5 méterszer 4,5 méteres darab látható, így akár ennél nagyobb is lehet. A szakemberek szerint feltehetően az űrsikló hasának egy része lehet.
Az űrsikló darabját egyelőre az óceán fenekén, Cape Canaveral közelében, Florida partjainál hagyják, a sorsáról a NASA dönt majd. A roncs továbbra is az amerikai kormány tulajdona.
A Challenger röviddel felemelkedése után szakadt szét, héttagú legénysége, köztük Christa McAuliffe tanárnő is életét vesztette a balesetben.
[type] => post
[excerpt] => Megtalálták a Challenger űrsikló egy nagy darabját az Atlanti-óceán fenekén több mint három évtizeddel a a tragédia után. A hírt csütörtökön közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1668204600
[modified] => 1668169364
)
[title] => Több mint 30 év után megtalálták a Challenger egy darabját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=125361&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125361
[uk] => 125521
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 125362
[image] => Array
(
[id] => 125362
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/apchallengerexplosionx1200-768x432-1.jpg
[original_lng] => 46806
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/apchallengerexplosionx1200-768x432-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/apchallengerexplosionx1200-768x432-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/apchallengerexplosionx1200-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/apchallengerexplosionx1200-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/apchallengerexplosionx1200-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/apchallengerexplosionx1200-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/apchallengerexplosionx1200-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1668250204:8
[_thumbnail_id] => 125362
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2396
[_oembed_699a9949b6c91160e850e493e8805212] =>
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
Huszonöt évvel ezelőtt, 1997-ben indult el küldetésére a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről a Cassini-Huygens űrszonda, hogy hétévi utazás és 3,5 milliárd kilométer megtétele után szemügyre vegye a Naprendszer hatodik (és második legnagyobb) bolygóját, a Szaturnuszt, a szonda leszállóegysége pedig landoljon az óriásbolygó legnagyobb legnagyobb holdja, a Titán felszínén.
Az űrkutatás történetének egyik legnagyobb szabású, 3,26 milliárd dollár költségvetésű programja a NASA irányításával, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség (ASI) együttműködésében zajlott. Az egy évtizedes előkészítő munkában 27 ország, köztük Magyarország szakértői, tudósai vettek részt, a Huygens műszerei közül a fedélzeti magnetométert (MAG), a plazma spektrométer (CAPS) földi ellenőrző berendezéseit és a kalibráló rendszereket az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében (a mai Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetében) tervezték.
A kitűzött tudományos cél a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének, a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása, a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése, a Szaturnusz légkörének vizsgálata volt.
Az 5712 kilogrammos Cassini 366 kilogramm tömegű tudományos műszert, valamint a 320 kilogrammos Huygenst vitte magával.
A szonda Giovanni Domenico Cassini olasz–francia, a Titánra leszálló egység Christiaan Huygens holland csillagászról kapta a nevét. Előbbi fedezte fel a 17. században a legnagyobb rést a Szaturnusz gyűrűjében (Cassini-rés), utóbbi a Titán hold felfedezése mellett 1659-ben elsőként jött rá, hogy a Galilei által mellékbolygóknak hitt alakzatok valójában a bolygó gyűrűi.
A Cassini hat év és 261 nap alatt „kerülő úton”, úgynevezett hintamanőverekkel, a Vénusz, a Föld–Hold páros és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnuszhoz. Az űrszonda 2004. július 1-jén állt pályára, vizsgálni és fotózni kezdte a 120 600 kilométeres átmérőjű égitestet (összehasonlításul: a Föld átmérője 12 756 kilométer).
A küldetés második szakasza 2004. december 25-én a Huygens leszállóegység leválásával kezdődött, amely 2005. január 14-én a Földtől legtávolabbi landolást hajtotta végre, ejtőernyővel ereszkedett le a Titán addig teljesen ismeretlen felszínére. (A Titán az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, amely még a földiénél is sűrűbb légkörrel veszi körül magát, ráadásul atmoszférája nitrogénban dús, felszínén az átlaghőmérséklet mínusz 180 Celsius fok.)
Az űrszonda a Titánon a földihez hasonló felszíni képződményeket talált: folyómedreket, erózió pusztításának nyomait, habár ott víz helyett metántartalmú csapadék esik, folyókat, tavakat és tengereket is létrehozva. Fontos észlelése volt az élet lehetőségének felfedezése a Szaturnusz rendszerében.
A rendkívüli jelentőségű tudományos adatok mellett arra is fény derült, hogy a Szaturnusz felett is kék az ég, noha földi teleszkópokkal figyelve sárgának látszott. A Cassini a bolygó újabb holdjait fedezte fel, több mellett soha nem tapasztalt közelségben suhant el, az Enceladuson például folyékony vizet talált, amiből arra következtettek, hogy a felszín alatt nagy kiterjedésű vízóceán lehet. A szonda tudósított az első Földön kívüli ciklonról (vagy ahhoz hasonló jelenségről), és megfejtette a Iapetus hold kétarcúságának titkát. Ez ugyanis egy világos és egy jóval sötétebb félgömbből áll, mert a pályája mentén elszórtan elhelyezkedő, rossz fényvisszaverő port besöpri, ami az egyik féltekéjén gyűlik össze.
A Cassini misszóját négy évre tervezték, de kiemelkedő értékű „tudományos szolgálatai” miatt kétszer is meghosszabbították. Ezután évekig viszonylag nagy távolságból, a gyűrűrendszeren kívülről végezte a megfigyeléseket, majd „közelképeket” készített a gyűrűkről. Küldetésének utolsó szakasza 2016 decemberében kezdődött, amikor pályát változtatva „lebukott” a legbelső gyűrű valamint a Szaturnusz légköre közötti igen keskeny résbe. (A Szaturnusz gyűrűi 6630 és 120 700 kilométer magasságban találhatók a bolygó egyenlítője fölött. Vastagságuk mintegy 10 méter, helyenként azonban négy kilométeres magasságot elérő „hullámok” találhatók bennük.) A Cassini minden hetedik napon „bukott alá” az ismeretlen térségben, hogy megfigyelje a miniholdakat, mintát vegyen a gyűrűk részecskéiből és gázaiból, felmérje a Szaturnusz gravitációs terét, mágneses mezejét, emellett nagyfelbontású képeket is készített.
A tervezett küldetési idejét messze túlszárnyaló Cassini 2017-ben kifogyott az üzemanyagból, szeptember 15-én az óriásbolygó légterébe irányították, ahonnan megsemmisülése utolsó pillanatáig küldte az adatokat. A manőverrel kizárták, hogy egy későbbi, ellenőrizetlen lezuhanással a Szaturnusz valamelyik holdján, például a Földön kívüli élet szempontjából érdekes Enceladuson landolva földi mikroorganizmusokkal szennyezze az égitestet.
Működése alatt az űrszonda összesen 7,9 milliárd km-t tett meg, 2,5 millió parancsot, 294 keringést és 162 célzott közelrepülést hajtott végre, hat holdat fedezett fel (az eredetileg neki tulajdonított hetedikről később kiderült, hogy a Voyager 2 már lefotózta), 635 gigabájtnyi adatot gyűjtött, több mint 453 ezer képet küldött a Földre, a még kiértékelés alatt álló adattömeg eddig közel 4000 tudományos publikáció alapjául szolgált.
A misszió utolsó szakaszából származó adatokon alapul az a 2022 őszén megjelent, a korábbi elméleteket megcáfoló tanulmány is, amely szerint a Szaturnusz gravitációja miatt szétszakított hold maradványai alkothatják az eredetileg gyűrűk nélküli bolygó látványos gyűrűrendszerét.
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A legújabb dátum szerint november 14-ére tervezi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) az Artemis-I tesztrepülését – közölte szerdán a hivatal.
Egy hónap múlva nyílik meg ismét az indítási ablak
A NASA portálján megjelent közlemény szerint november 14-én szerdán, helyi idő szerint éjfél után 7 perccel nyílik majd meg az 69 perc hosszúságú időablak, amikor megtörténhet a Space Launch System (SLS) űrrakéta indítása.
Az ügynökség november 4-ére tűzte ki azt a legkorábbi időpontot, amikor a kilövőállásba helyezhetik a rakétát.
Az utóbbi öt héten előbb az egyik hajtómű szivárgása, majd az Ian hurrikán érkezése miatt kellett elhalasztani a holdrakéta kilövését.
A cél, hogy fél évszázad után ismét embert küldjenek a Holdra
A NASA Artemis-programjának célja, hogy 50 év után ismét űrhajóst juttassanak a Holdra. Az Artemis-I küldetésen az SLS nem visz magával legénységet, csak az Orion űrkapszulát szállítja el a Holdig, s azt megkerülve tér haza.
A következő, 2024-re tervezett misszióban már űrhajósok is lesznek a fedélzeten, és szintén megkerülik a Holdat. Várhatóan 2025 végén az Artemis-III misszióval az asztronauták már le is szállnak a Hold felszínére.
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
The launch of #Artemis I is no longer happening today as teams work through an issue with an engine bleed. Teams will continue to gather data, and we will keep you posted on the timing of the next launch attempt. https://t.co/tQ0lp6Ruhvpic.twitter.com/u6Uiim2mom
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
A NASA pár éve döntött arról, hogy 2027-ben fogja elindítani Dragonfly nevű különleges eszközét, egyfajta helikopterét a Szaturnusz holdjához, a Titánhoz. A cél az, hogy a repülni képes eszköz a levegőből fedezze fel az égitestet és felszínét, ami a kutatók szerint egy rendkívül érdekes helyszín: sokfelé dűnéket látni, néha pedig folyékony metán hullik az égből – írta erről a Space.com.
A küldetéshez kapcsolódó tervhez a Cassini űrszonda által gyűjtött adatokat használták a NASA emberei. Ezekből sikerült aztán meghatározni azt is, hogy a Dragonfly a Shangri-La nevű mezőn fog leszállni, közel a 80 kilométer széles kráterhez, a Selkhez. Erről a régióról a Cassini űrszonda 2004-ben gyűjtött adatokat.
A Cornell Egyetem bolygókutatója, Léa Bonnefoy vezetésével egy tudóscsoport most újból megvizsgálta ezeket az információkat, hogy értékelést készítsenek a Dragonfly javasolt leszállóhelyéről. Bonnefoy ezek alapján úgy nyilatkozott, hogy az eszköz „egy tudományos szempontból figyelemre méltó területen” fog leszállni.
A kutató szerint a misszió azért is érdekes, mert a Cassini által hazaküldött képek nem túl jó minőségűek. Ezért az sem kizárt, hogy a területen sok kis „folyó” is van. Ezekben azonban nincs folyékony víz, mivel az itteni hőmérséklet rendkívül alacsony, mínusz 179 Celsius-fok is lehet.
Ha a Dragonfly 2027-ben valóban útnak indul, az első új adatok beérkezéséig sokat kell várni. Ennek oka, hogy a műszer – ami az erre fejlesztett kapszulában éri majd el a holdat – 2023-ben érkezhet meg a Titánhoz.
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
