Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEwNDQzO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 175602
[content] =>
Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC Newsnak elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. Az expedíció vasárnap drónos megfigyelést végzett a jéghegynél.
A mintegy négyezer négyzetkilométer területű A23a még 1986-ban szakadt le a fehér kontinensről, de csak pár hónapja mozdult meg, és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. A jéghegy jelenleg az Antarktisz sarki áramlatain sodródik, amely az óra járásával egy irányban forog az Antarktisz körül.
Az áramlat az A23a-t az uralkodó nyugati széllel együtt a Dél-Orkney-szigetek irányába tereli, amelyek az Antarktiszi-félsziget csúcsától mintegy 600 kilométerre északkeletre találhatók.
Az A23a nagyságát és mozgását műholdas megfigyeléssel követik. A jégtömb vastagsága helyenként a 300 métert is meghaladja, tömege csaknem egymilliárd tonna, de napról napra csökken.
[type] => post
[excerpt] => Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705530420
[modified] => 1705455126
)
[title] => Gyorsan olvad az Antarktiszról leszakadt óriási jéghegy
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175602&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175602
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 175603
[image] => Array
(
[id] => 175603
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[original_lng] => 194218
[original_w] => 960
[original_h] => 639
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1705447926:12
[_thumbnail_id] => 175603
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1312
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1705447945
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 38114
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => jég
[2] => olvadás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 169974
[content] =>
A Föld hőmérséklete rövid időre olyan kritikus küszöbérték fölé emelkedett, amelyre a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy katasztrofális és visszafordíthatatlan hatással lehet a bolygóra és ökoszisztémáira – derült ki egy éghajlatkutató által megosztott adatokból.
Több mint 2 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintnél múlt hét pénteken, amelyre eddig még nem volt példa – derül ki az előzetes adatokból, amelyeket Samantha Burgess, az európai székhelyű Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese osztott meg az X-en.
A küszöbértéket csak átmenetileg lépték át, és nem jelenti azt, hogy a világ tartósan 2 fok feletti felmelegedésben van, de ez annak a bolygónak a tünete, amely folyamatosan egyre melegebb és melegebb lesz, és egy olyan hosszabb távú helyzet felé halad, amelyben az éghajlati válság hatásait nehéz – egyes esetekben lehetetlen – lesz visszafordítani.
Burgess a posztjában azt írta, hogy a pénteki globális hőmérséklet átlagosan 1,17 fokkal haladta meg az 1991–2020-as szintet, így ez volt a legmelegebb november 17-e a feljegyzések szerint. Az iparosodás előtti időkhöz képest azonban – mielőtt az ember elkezdte volna nagymértékben elégetni a fosszilis tüzelőanyagokat és megváltoztatni a Föld természetes éghajlatát – a hőmérséklet 2,06 fokkal volt melegebb.
A pénteki 2 fokos túllépés két héttel az ENSZ dubaji COP28 klímakonferenciájának kezdete előtt történt, ahol az országok számba veszik, milyen eredményeket értek el a párizsi klímamegállapodásban vállaltak szerint a globális felmelegedés 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest történő korlátozásában, és a cél az, hogy 1,5 fokra korlátozzák a felmelegedést.
„A 2 fok feletti felmelegedés nem jelenti a Párizsi Megállapodás megszegését, de rávilágít arra, hogyan közeledünk a nemzetközileg elfogadott határértékekhez – mondta Burgess a CNN-nek. – Arra számíthatunk, hogy az elkövetkező hónapokban és években egyre gyakoribbá válnak az 1,5 és 2 fokos napok.”
A Copernicus adatai előzetesek, és hetekre lesz szükség ahhoz, hogy a valós megfigyelésekkel megerősítsék őket.
Úgy tűnik, a világ már most is afelé halad, hogy a következő néhány évben hosszabb távon átlépje az 1,5 fokos felmelegedés határát, amely felett a tudósok szerint az emberek és az ökoszisztémák nehezen tudnak alkalmazkodni.
Az 1,5 fok azonban nem sziklaszirt a Föld számára – minden töredék fokkal magasabb felmelegedés rosszabb következményekkel jár. A 2 fokos felmelegedés a népesség jóval nagyobb részét teszi ki a halálos szélsőséges időjárás veszélyének, és növeli annak valószínűségét, hogy a bolygó visszafordíthatatlan fordulópontokhoz ér, például a sarki jégtakarók összeomlásához és a korallzátonyok tömeges pusztulásához.
Richard Allan, a brit Readingi Egyetem klímatudományi professzora a törést úgy nevezte, „kanári a szénbányában”, amely „aláhúzza az üvegházhatású gázok kibocsátásának kezelésének sürgősségét”.
Hozzátette azonban, „teljes mértékben várható, hogy az egyes napok jóval az iparosodás előtti 2 Celsius-fok fölé emelkednek, mielőtt a tényleges 2 Celsius-fokos célt sok éven keresztül átlépnénk”.
Az adatok a valaha mért legmelegebb 12 hónap után érkeznek, és az éghajlati válság által felerősített szélsőséges időjárási események éve után, beleértve a hawaii tüzeket, az észak-afrikai áradásokat és a földközi-tengeri viharokat, amelyek mindegyike emberéleteket követelt.
A tudósok egyre inkább aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a hőmérsékleti adatok meghaladják az előrejelzéseiket.
Az elmúlt hetekben a Föld éghajlatának állapotát és az embereknek a felmelegedés elleni küzdelmet célzó intézkedéseit ellenőrző jelentések sora azt mutatja, hogy a bolygó a felmelegedés veszélyes szintje felé tart, és nem tesz eleget a hatások mérséklése vagy az azokhoz való alkalmazkodás érdekében.
Egy múlt heti ENSZ-jelentés szerint, még ha az országok az összes jelenlegi éghajlatvédelmi ígéretüket be is tartják, a bolygó felmelegedését okozó szennyezés 2030-ban még mindig 9 százalékkal magasabb lesz, mint 2010-ben. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint a világnak 45 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátást az évtized végéig 2010-hez képest ahhoz, hogy reménye legyen a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest. A 9 százalékos növekedés azt jelenti, hogy ez a cél messze van.
Egy másik ENSZ-jelentés azt is megállapította, hogy a világ a fosszilis tüzelőanyagok termelésének azon határértékének túllépését tervezi, amely kordában tartaná a globális felmelegedést. Az országok 2030-ra több mint kétszeresét tervezik kitermelni a fosszilis tüzelőanyagok azon határértékének, amely a felmelegedést 1,5 foknál korlátozná.
[type] => post
[excerpt] => A Föld hőmérséklete rövid időre olyan kritikus küszöbérték fölé emelkedett, amelyre a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy katasztrofális és visszafordíthatatlan hatással lehet a bolygóra és ökoszisztémáira – derült ki egy éghajlatkutat...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1700692740
[modified] => 1700617334
)
[title] => Kritikus küszöbérték fölé emelkedett a Föld hőmérséklete
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=169974&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 169974
[uk] => 170055
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 169975
[image] => Array
(
[id] => 169975
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes.jpg
[original_lng] => 260105
[original_w] => 1108
[original_h] => 624
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes-1024x577.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1700691784:2
[_thumbnail_id] => 169975
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2072
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => olvadás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 168526
[content] =>
Grönland gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg pénteken.
A kutatás szerint az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méter. A Grönland szélein és a jégsapkákon lévő gleccserek visszahúzódása különösen súlyos.
Grönland mintegy 22 ezer gleccseréből több mint ezret vizsgáltak meg a kutatók. Az elemzéshez a műholdfelvételeken kívül 200 ezer fotót és légifelvételt is kiértékeltek, amelyek az elmúlt 130 évben készültek.
Anders Björk, a tanulmány elkészítésén dolgozó geotudós elmondta, korábbi kutatásokból már kiderült, hogy Grönland legnagyobb gleccserei veszélyben vannak a globális éghajlatváltozás és a hőmérséklet növekedése miatt. A gleccserek olvadásának mértékével kapcsolatban azonban az elégtelen mérések miatt kételyek merültek fel. A csütörtökön megjelent új tanulmány azonban szerinte „az utolsó kétségeket is eloszlatja”.
[type] => post
[excerpt] => Grönland gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg pénteken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699741980
[modified] => 1699704038
)
[title] => Megrázó tanulmány született Grönland gleccsereiről
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=168526&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 168526
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 168527
[image] => Array
(
[id] => 168527
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267.jpg
[original_lng] => 249358
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1699696839:12
[_thumbnail_id] => 168527
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1625
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20386
[1] => 1746
[2] => 4905
[3] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccser
[1] => Globális felmelegedés
[2] => Grönland
[3] => olvadás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 164843
[content] =>
A 2023. szeptemberi mérés szerint 4805,59 méter volt Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc magassága, 2,22 méterrel alacsonyabb, mint az előző, 2021. évi méréskor – közölték csütörtökön francia földmérők.
Ez a különbség a nyári csapadékmennyiség változékonyságáról is tanúskodhat, a jelenséget már a múltban is megfigyelték – közölte Jean de Garets, az Haute-Savoie megyei földmérők képviselője.
„Mi csak az adatokat gyűjtjük a jövő nemzedékek számára, nem pedig magyarázzuk őket, ezt a tudósokra hagyjuk” – mondta a szakember.
Mintegy húsz ember hatolt fel modern eszközökkel és – most először – egy pilóta nélküli repülő szerkezettel felszerelve szeptember közepén a csúcsra nyolc kötélcsoportban, hogy több napon át pontról pontra méréseket végezzen.
„A mérések során sokat megtudtunk: a hegycsúcs állandó mozgásban van, mind a magasságát, mind a helyzetét illetően” – hangsúlyozta Jean de Garets.
Az előző méréskor – 2021 szeptemberében – 4807 méter 81 centimétert mértek. A hegycsúcs magasságát nagyjából húsz éve mérik meg kétévente, a legnagyobb magasságot – 4810,9 métert – 2007-ben mérték.
A szakértők két éve a számok ingadozását azzal magyarázták, hogy a hegycsúcsot vastag „örök hótakaró” borítja, amelynek formája egy hótorlaszhoz hasonlóan a szél és az időjárás hatására állandóan változik. A jelenség pontos magyarázatát akkor is a klíma- és gleccserkutatókra hagyták.
[type] => post
[excerpt] => A 2023. szeptemberi mérés szerint 4805,59 méter volt Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc magassága, 2,22 méterrel alacsonyabb, mint az előző, 2021. évi méréskor – közölték csütörtökön francia földmérők.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697146440
[modified] => 1697112449
)
[title] => 2 év alatt 2 méterrel lett alacsonyabb Európa legmagasabb hegycsúcsa
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=164843&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164843
[uk] => 165020
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 164864
[image] => Array
(
[id] => 164864
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397.jpg
[original_lng] => 204023
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1697190847:8
[views_count] => 1530
[_thumbnail_id] => 164864
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1061
[1] => 67954
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => Mont Blanc
[2] => olvadás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 163262
[content] =>
Szélsőséges – 10 százalék körüli – jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
„Egyik szélsőséges esztendő a másik után következik. 2022-ben a svájci gleccserek hat százalékot veszítettek a tömegükből. 2023-ban 4 százaléknyi jég olvadt el, ez a második legmagasabb adat, amióta elkezdődtek a mérések” – közölte a Földön található jégtömegek és hó vizsgálatával foglalkozó svájci bizottság.
„A svájci gleccserek egyre gyorsuló ütemben olvadnak. A gyorsulás drámai, miután csak az elmúlt két évben annyi jég tűnt el, mint 1960 és 1990 között” – tette hozzá az SCC.
A bizottság a jégveszteséget a 2022–2023 telén lehullott kis hómennyiségnek és a magas nyári hőmérsékleteknek tulajdonította.
Több gleccser jégnyelve összeomlott, kisebb gleccserek nyom nélkül eltűntek. Még a déli Wallis kantonban és az Engadin-völgyben, ahol a gleccserek a 3200 méter fölötti magasságban eddig megőrizték az egyensúlyi helyzetüket, több méteres olvadást jegyeztek fel.
Ebben a két évben a gleccservastagság fogyása akár a három métert is elérhette. A Berni-felvidéken és Wallis kanton egyes részein kevésbé súlyos a helyzet, a veszteség itt több mint kétméteres, de önmagában ez is „túlságosan magas” – közölte az SCC.
Az adatok az ország egyetemei által működtetett Svájci Gleccsermegfigyelő Központtól (GLAMOS) származnak.
[type] => post
[excerpt] => Szélsőséges – 10 százalék körüli – jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1696026660
[modified] => 1695986100
)
[title] => Ijesztő sebességgel zsugorodnak a svájci gleccserek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=163262&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163262
[uk] => 163283
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 163263
[image] => Array
(
[id] => 163263
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[original_lng] => 262918
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1695975301:12
[_thumbnail_id] => 163263
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1583
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1695967002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 184808
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Genf
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[5] => Array
(
[id] => 148890
[content] =>
Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál kutatók egy pénteken közzétett tanulmányban.
Három évtized alatt harmadával csökkent az áramlatok sebessége
Az oxigénben gazdag antarktiszi fenékvíz (AABW) akkor keletkezik, amikor a „sűrű” oxigénben gazdag víz nagy mélységekbe süllyed le a tengeri jégpajzsról. Ez a víz aztán észak felé mozdul el a tengerfenék mentén mélytengeri áramlatok formájában, amelyek a globális óceántömeg mintegy 40 százalékát teszi ki.
Ez a vízmozgás hajtja a tengeri áramlatok globális hálózatát, a déli-óceáni bukókeringést, amely átrendezi a hő és a tápanyagok eloszlását, a lassulása emiatt hatással lehet a tengeri ökoszisztémákra.
Ausztrál kutatók egy új módszerrel kimutatták, hogy a déli-óceáni bukókeringés sebessége 30 százalékkal csökkent 1992 és 2017 között.
Globális kihatásai lehetnek változásoknak
A lassulás ezek szerint már a vártnál sokkal korábban bekövetkezik, egy márciusban közzétett tanulmányban ugyanis még azt jósolták, hogy 2050-re lehet majd 40 százalék körül.
A gleccserek olvadása következtében csökken annak a sűrű, oxigénben gazdag víznek a mennyisége, amely le tud süllyedni a nagyobb mélységekbe, és ezzel lassulnak a mélytengeri áramlatok.
„Ahhoz a gondolathoz már hozzászoktunk, hogy az Antarktisz jegének olvadása következtében emelkedik a tengerszint. De ez az új tanulmány arra is rámutat, hogy az olvadás a tenger mélyének szerkezetére és az óceánok kémiájára is hatást gyakorol” – mondta el Steve Rintoul, a kutatásban részt vevő ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) munkatársa.
[type] => post
[excerpt] => Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál ku...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685226960
[modified] => 1685163864
)
[title] => Komoly éghajlatváltozás formálódik az Antarktisz térségében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=148890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148890
[uk] => 149003
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148892
[image] => Array
(
[id] => 148892
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[original_lng] => 137712
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685266868:2
[_thumbnail_id] => 148892
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1571
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1685153066
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 587791
[2] => 587792
[3] => 10443
[4] => 587790
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => áramlások sebessége
[2] => oceánok ökoszisztémája
[3] => olvadás
[4] => tengerszint emelkedés
)
)
[6] => Array
(
[id] => 117024
[content] =>
Minden korábbinál gyorsabban olvad az egyik legnagyobb tiroli gleccser, a már több mint száz éve módszeres megfigyelés alatt álló Hintereisferner.
A gleccserek Európa vízellátása szempontjából nélkülözhetetlenek, az idei hosszú, forró nyár pedig felgyorsította a jégmezők olvadását.
Az Ötz-völgyi jégmező idén tömegének öt százalékát veszítette el, ami húszmillió köbméter vizet, Innsbruck város húszhavi ivóvízfogyasztásával egyenlő mennyiséget jelent.
Az Alpok egyik legbehatóbban vizsgált gleccserére, a Hintereisfernerre az elmúlt télen mindössze két méter hó hullott a szokásos három méter helyett, nyáron pedig minden idők második legmagasabb hőmérsékletét jegyezték fel a térségben – közölte pénteken az Innsbrucki Egyetem.
A gleccser tömegére vonatkozóan 1952 óta állnak rendelkezésre részletes adatok, 2016 óta pedig naponta szárazföldi lézerszkennerrel világítják át, ami a világon egyedülálló módon valós időben mutatja a változásokat.
„A gleccser idén mért rekordszintű olvadása az ember okozta klímaváltozás egyértelmű jele” – mondta Rainer Prinz, az Atmoszféra- és Krioszfératudományi Intézet jég- és klímamunkacsoportjának tagja.
A kutatók az MTI szerint azt jósolják, hogy a jövőben egyre gyakoribbak lesz az ötszázalékos jégtömegvesztés, és tíz-húsz év múlva már csak fele lesz meg a Hintereisfernernek, amely jelenleg mintegy hét négyzetkilométernyi területet fed le. Ausztriában összesen kilencszáz gleccsert tartanak számon.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Minden korábbinál gyorsabban olvad az egyik legnagyobb tiroli gleccser, a már több mint száz éve módszeres megfigyelés alatt álló Hintereisferner.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1662242940
[modified] => 1662232632
)
[title] => 20 millió köbméter vizet vesztett Tirol legnagyobb gleccsere
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=117024&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117024
[uk] => 117222
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 117025
[image] => Array
(
[id] => 117025
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[original_lng] => 115689
[original_w] => 900
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser-300x120.jpg
[width] => 300
[height] => 120
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser-768x307.jpg
[width] => 768
[height] => 307
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1662292702:2
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662151987
[_thumbnail_id] => 117025
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1574
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1662152089
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20386
[1] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccser
[1] => olvadás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 114351
[content] =>
Több mint kétezer év után került felszínre egy jég borította svájci hágó, a Glacier 3000 gleccserrégió területén található Zanfleuron.
A hágót 2012-ben még tizenöt méteres jég borította. Az átjáró által elválasztott Scex Rouge és Zanfleuron gleccser idén az elmúlt tíz nyár átlagánál háromszor többet vesztettek vastagságukból. Szakértők szerint a Zanfleuron-hágó szeptember végére lesz teljesen jégmentes.
A tudósok úgy becsülik, a Vaud és Valais kanton közötti, 2800 méter magasan fekvő keskeny földdarabot legalább kétezer éve, valószínűleg azonban még ennél is régebb óta borítja jég. Mauro Fischer, a Berni Egyetem glaciológusa szerint további kutatások nélkül egyelőre nem lehet megmondani, hogy a hatezer évvel ezelőtti, utolsó interglaciális időszakban a hágó valóban jég alatt volt-e.
A Glacier 3000 régiót kezelő szervezet beszámolt arról is, hogy a változások már a közeljövőben is jelentősen befolyásolják a téli sportokat, eddig például a Zanfleuron-gleccseren a Scex Rouge gleccser alsó végénél lévő ülőliftig lehetett síelni.
Bernhard Tschannen, a Glacier 3000 kötélpályákért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy az új helyzetben meg kell fontolni, miként alakíthatják át a meglévő infrastruktúrát.
A következő tíz-tizenöt évben várhatóan a Scex Rouge-gleccser helyét egy természetes tó foglalja majd el, amely előreláthatólag körülbelül tíz méter mély lesz, térfogata pedig eléri a 250 ezer köbmétert.
[type] => post
[excerpt] => Több mint kétezer év után került felszínre egy jég borította svájci hágó, a Glacier 3000 gleccserrégió területén található Zanfleuron.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1660428000
[modified] => 1660339948
)
[title] => Több mint kétezer év után felszínre került egy svájci hágó
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=114351&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114351
[uk] => 114406
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114353
[image] => Array
(
[id] => 114353
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago.jpg
[original_lng] => 421073
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1660329149:12
[_thumbnail_id] => 114353
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1911
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662652873
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675192037
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685816439
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20386
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccser
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 111899
[content] =>
Grönland északnyugati partjainál a víz még szilárd jégként terül el, viszont a régió jéghegyein tócsák jelzik a jégtakaró magasabb pontjain zajló átalakulást.
A több napig tartó szokatlanul meleg időjárás Észak-Grönlandon gyors olvadást idézett elő, amelyet az óceánba ömlő olvadt vízfolyamok tesznek láthatóvá.
A hőmérséklet 15,5 fok körül alakult, ami 10 fokkal melegebb a megszokottnál. Az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont adatai szerint csak a július 15. és 17. között Grönlandon elolvadt jég mennyisége – napi 6 milliárd tonna víz – 7,2 millió olimpiai méretű úszómedencét tudna megtölteni.
Riasztó következményekről számolnak be
A jégtakaró tudósai számára a felmelegedés riasztó volt. „A múlt heti északi olvadás nem normális, ha a 30-40 éves éghajlati átlagokat nézzük” – mondta Ted Scambos, a Coloradói Egyetem Nemzeti Hó- és Jégadatközpontjának vezető kutatója.
De az olvadás egyre fokozódik, és ez az esemény az olvadás csúcspontja volt. Ez határozottan aggaszt. Tegnap még pólóban bolyonghattunk, amire nem igazán számítottunk – mondta Kutalmis Saylam, a Texasi Egyetem kutatója, aki a CNN szerint jelenleg Grönlandon állomásozik.
Jelentősen emelkedhet a tengerszint
A tudósok minden nyáron aggódnak, hogy megismétlődik a 2019-ben bekövetkezett rekordolvadás, amikor 532 milliárd tonna jég ömlött a tengerbe. Abban az évben egy váratlanul forró tavasz és egy júliusi hőhullám miatt szinte a teljes jégtakaró felszíne elolvadt. Ennek következtében a globális tengerszint tartósan 1,5 milliméterrel emelkedett.
Grönlandon annyi jég található – ha az egész elolvadna –, hogy a tengerszint világszerte 7,5 méterrel emelkedne. A legújabb kutatások szerint egyre bizonytalanabb a helyzet az északi félteke legjegesebb szigetén. Egy februárban közzétett tanulmány szerint a grönlandi jégtakaró alján soha nem látott mértékű olvadást figyeltek meg, amelyet a felszínről lecsorgó hatalmas mennyiségű olvadékvíz okoz.
A tudósok pedig 2020-ban megállapították, hogy a grönlandi jégtakaró már túlolvadt azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút. A globális felmelegedés megakadályozására tett erőfeszítések sem tudják megakadályozni, hogy végül felbomoljon – mondták az Ohiói Állami Egyetem kutatói.
Egy másik tanulmány szerint az utóbbi évek olvadási üteme meghaladja mindazt, amit Grönland az elmúlt 12 000 évben tapasztalt.
[type] => post
[excerpt] => Grönland északnyugati partjainál a víz még szilárd jégként terül el, viszont a régió jéghegyein tócsák jelzik a jégtakaró magasabb pontjain zajló átalakulást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1658486880
[modified] => 1658466151
)
[title] => Hatmillió tonna víz olvad el naponta Grönlandon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=111899&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111899
[uk] => 111923
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 111900
[image] => Array
(
[id] => 111900
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[original_lng] => 30930
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1658486760:3
[_thumbnail_id] => 111900
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1716
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1658455353
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663092741
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4905
[1] => 26234
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Grönland
[1] => jégtakaró
[2] => olvadás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 109317
[content] =>
A Nature Biotechnology című folyóiratban számoltak be a Kínai Tudományos Akadémia kutatói legújabb munkájukról, ami a Tibeti-fennsík gleccserei között zajlott. A szakértők új, addig nem ismert mikroorganizmusok után kutattak, és találtak is ilyeneket – összesen 968-at.
A Live Science szerint ma még valamennyi mikroba a jég börtönében található, és ha kiolvadnának, az nem sok jót jelentene: feltételezhető ugyanis, hogy új járványok kialakulásához vezetnének.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói összesen 21 gleccserből vettek jégmintát a Tibeti-fennsíkon. Ezután végezték el a mikrobák genomjának elemzését.
A felfedezett mikroorganizmusok között baktériumok, gombák és algák is voltak. Ennél azonban sokkal meglepőbb, hogy a fajok mintegy 98 százaléka teljesen ismeretlen volt a tudomány számára.
A szélsőséges környezeti feltételek, például az alacsony hőmérséklet, a napsugárzás, az időszakos fagyási-olvadási ciklusok és a tápanyaghiány ellenére a gleccserek felszíne változatos életformákat rejt – összegezték munkájukat a kutatók.
A Live Science szerint 2020 januárjában egy másik kutatócsapat, amely egyetlen gleccserből származó jégmintákat elemzett, vírusok 33 különböző csoportját fedezte fel. Ezek közül 28-at még soha nem láttak.
A kutatók azonban nem is a felfedezett vírusok miatt aggódnak igazán, hanem a klímaváltozással járó jégolvadás miatt. Egy 2021 áprilisában megjelent tanulmány szerint 2000 és 2019 között a Föld szinte minden gleccsere gyorsuló ütemű jégveszteséget mutatott. Ez pedig növeli annak az esélyét, hogy a különféle organizmusok kiszabadulnak a jeges börtöneikből.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Nature Biotechnology című folyóiratban számoltak be a Kínai Tudományos Akadémia kutatói legújabb munkájukról, ami a Tibeti-fennsík gleccserei között zajlott.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1656884640
[modified] => 1656827545
)
[title] => Közel 1000 ismeretlen mikroorganizmust fedeztek fel a jégbe zárva, ha kiolvadnak, új járványok törhetnek ki
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=109317&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109317
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 109318
[image] => Array
(
[id] => 109318
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[original_lng] => 54130
[original_w] => 610
[original_h] => 344
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1-300x169.jpeg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1656816745:12
[_thumbnail_id] => 109318
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1344
[_oembed_37eda7ab362a86ea01e13b258925f7b9] =>
[_oembed_time_37eda7ab362a86ea01e13b258925f7b9] => 1656873846
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662889533
[_oembed_f42f6c4141beac770e0cac4fa3122df7] =>
[_oembed_time_f42f6c4141beac770e0cac4fa3122df7] => 1700513991
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1852
[1] => 12029
[2] => 27762
[3] => 10443
[4] => 184827
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fertőzés
[1] => gleccserek
[2] => mikroorganizmusok
[3] => olvadás
[4] => Tibeti-fennsík
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10443
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10443
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
olvadás (1 Oldal)
