Lakossági fórumokon vitatták meg a kislétszámú iskolák jövőjét a beregszászi kistérségben

Június 17–19. között a Beregszászi kistérség négy településén – Orosziban, Csetfalván, Haláboron és Mezőgecsében – tartottak lakossági fórumokat. A találkozók középpontjában a kis létszámú oktatási intézmények helyzete, valamint azok esetleges átszervezése állt.

A fórumokra az érintett intézményekben – a Mezőgecsei Kajdy Lajos Gimnáziumban, az Oroszi, a Csetfalvai, valamint a Halábori Gimnáziumban – került sor. A találkozók fókuszában az elmúlt években tapasztalható társadalmi hatások miatt, a demográfiai csökkenés következtében több intézményben jelentősen visszaesett a tanulói létszám problémája állt, ami komoly kihívások elé állítja az önkormányzatot és az oktatási rendszert.

Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője a mezőgecsei fórumot követően foglalta össze hetilapunknak az eszemecserék eredményeit: „Négy településen került sor a lakossági fórumokra. Volt lehetőség találkozni pedagógusokkal, szülőkkel, képviselőkkel, elöljárókkal. Ez egy nagyon fájó kérdés minden településen. Mindenki érzi, hogy csökken a lakosságnak a száma, és ezzel párhuzamosan az iskolások száma is. Azt beszéltük meg, hogy milyen intézkedéseket kellene hozni abban az esetben, hogy ha az iskolában lecsökkent minimálisra – tehát 45 alá – a tanulóknak a létszáma, mi biztosítja a leginkább a gyerek fejlődését. Próbálunk kidolgozni egy fenntartható iskolarendszert a Beregszászi kistérségben, amely biztosítja minden gyereknek a fejlődését. A helyzet hasonló minden településen, de mégis más és más. Például Orosziban a lakossági fórumon kiderült, hogy a szülők részéről sok aggály felmerült, mert Oroszi messze van a várostól. A legtöbb szülő, hogyha iskolát váltanának a gyerekek, egy városi intézményt választana. Holott lehetőség lenne például a gyerekeket Csetfalván vagy Benében taníttatni, de ők be szeretnének jönni a városba, és hosszú a beutazási idő. Haláboron jelen pillanatban megvan a bűvös 45 szám, és ott bizakodók, optimisták. Reménykedünk, hogy a jövőben is meglesz a megfelelő gyereklétszám. Gecsében talán a legkönnyebb a helyzet, mert nincs messze a város.”

Babják Edit hangsúlyozta, hogy a tanügyi osztály egyelőre csak javaslatokat fogalmaz meg, a végső döntést a Beregszászi Városi Tanács hozza majd meg. Hozzátette: a pontos tanulói létszámok csak szeptember 1-jére lesznek ismertek, ezért elhamarkodott döntésekre nem kerül sor.

A Beregszászi kistérség oktatási osztályának vezetője az interjúban hozzátette: „A kialakult helyzeten tudna javítani az, hogyha megjelenne az ukrán törvénykezésben vagy a költségvetésben egy úgynevezett pozitív diszkrimináció, mert köztudott, hogy azok a kistérségek, ahol két nyelven biztosítjuk az oktatásokat, ez az oktatási rendszer sokkal drágább. Ha volna bizonyos pozitív diszkrimináció, olyan támogatás, amely lehetőséget adna, hogy mindenkinek tudjuk biztosítani az anyanyelvű oktatást, akkor ez sokat javítana a helyzeten.”

A mezőgecsei fórum során nemcsak konkrét számadatokkal ismerkedtek meg a jelenlévők, de Babják Editet követően felszólalt Mester András, a település elöljárója és Kampó Ildikó, a Beregszászi Zrínyi Ilona Líceum igazgatója is.

Mester András elöljáró elmondta: a fórumon világossá vált, hogy az iskola helyzete rendkívül nehéz. „Szembesültünk a mezőgecsei iskola jelenlegi helyzetével. Az oktatási osztály ismertette a tanulói létszámot és az intézmény fenntartásának költségeit. A felső tagozaton mindössze két évfolyamon van osztály, és egyelőre nem látható, hogy a következő években elegendő gyermek érkezne ezek pótlására. Az alsóbb évfolyamokon és az óvodában is alacsony a létszám. Kérdéses, hogyan oldjuk meg a logisztikát, hogy ha be kell zárni a felső osztályokat, s emiatt a gecsei gimnáziumot elemi iskolává kell átminősíteni, akkor gördülékeny legyen a gyerekeknek a környező településekre való utaztatása, akár Beregszászba, a Zrínyi-középiskolába, akár Nagymuzsalyba. Gyakorlatilag itt nincs más lehetőség, mint elgondolkodni azon, hogy mi lesz az iskolával, fenntartja a továbbiakban is az önkormányzat vagy nem. De mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt, hogy a szülőknek ne okozzon problémát az, hogy a gyerekek hogyan jutnak el az iskolába, ha Mezőgecsében nem lesz lehetőség, hogy az iskola tovább működjön.”

Felszólalásában Mester András kérte, hogy az esetlegesen felszabaduló ingatlanok ne váljanak elhagyatottá: „A kistérségnek mindenféleképpen el kell azon gondolkodni, hogy ha átminősítenek bizonyos iskolákat, az ott lévő ingatlanokkal valamit kezdeni kell, tehát nem lehet a település központjában romhalmazokat hagyni, hasznosítani kell az épületeket: át lehet alakítani nyári táboroztatásra, vagy akár öregek otthonát létrehozni. Ezzel megoldódhatna az a probléma is, hogy ha adott esetben egy intézményből munkásokat kell elbocsátani, azoknak utána munkát tudnánk adni.”

Külön szólt Mester András a KMKSZ szerepéről is. Mint mondta, a szövetség képviselői minden esetben a helyi közösségek akaratát kívánják képviselni. A KMKSZ frakciója a Beregszászi kistérségben mindig a közösség érdekeit tartja szem előtt. „Ha egy település ragaszkodik iskolája megtartásához, azt támogatni fogjuk. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a demográfiai folyamatok miatt felelős döntéseket kell hozni. Mezőgecsében nem szabad a problémát tovább halogatni, de csak olyan megoldás fogadható el, amely nem sérti a helyi családok és gyermekek érdekeit” – fogalmazott.

A lakossági fórumok lezárultak, a végleges döntések azonban várhatóan csak később születnek meg.

(LI/Kárpátalja hetilap)