Megérkezett Kínába az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Megérkezett Kínába hétfőn Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki hatnapos látogatást tesz az országban, a többi közt felkeresve az északnyugat-kínai Hszincsiangot, ahol a vádak szerint a kínai hatóságok súlyos emberi jogi sérelmeket követnek el az ott élő ujgurokkal és egyéb, zömében muszlim vallású kisebbségi nemzetiségekkel szemben.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: Bachelet látogatását „zárt rendszerben” szervezik meg a koronavírus-járvánnyal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében.

A februárban Pekingben megrendezett téli olimpiai játékok esetében is ezt a megoldást alkalmazták, szigorúan elkülönítve a lakosságot az olimpiai részvevőktől és szervezőktől.

A külügyi szóvivő elmondta: a főbiztost látogatása során nem kísérik majd a sajtó képviselői. Hozzátette: a látogatás célja a két fél közötti kapcsolatok és együttműködés elmélyítése, valamint az emberi jogok nemzetközi ügyének előmozdítása.

A kínai külügyminisztérium még január végén közölte, hogy Peking a februárban megrendezett téli olimpiai játékok után engedélyezi az ENSZ emberi jogi főbiztosa számára, hogy látogatást tegyen az északnyugat-kínai Hszincsiangban. Csao Li-csien, kínai külügyi szóvivő akkor hangsúlyozta: a főbiztos meghívása „baráti látogatásra”, nem pedig a Kína által rendszeresen cáfolt emberi jogi vádak kivizsgálására szól.

Bachelet személyében 17 év óta először utazik Kínába az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Bár a látogatásról a felek már legalább 2019 óta egyeztetnek, Kínát utoljára 2005-ben, a tisztséget akkor betöltő Louise Arbour látogatta meg.

Az ENSZ 2018-ban azzal vádolta meg Kínát, hogy mintegy egymillió ujgurt zárt akarata ellenére politikai „átnevelő táborokba”. Peking cáfolta a táborok létezését, és azt állítja, hogy önkéntes alapú, bentlakásos szakképző központokat működtettek Hszincsiangban a vallási radikalizmus és a terrorizmus visszaszorítását célzó intézkedések részeként. A hszincsiangi kormányzat pedig 2019-ben közölte, hogy a központokban „tanulók” mindannyian befejezték „képzésüket”. Az átnevelő táborok mellett a legsúlyosabbak között a kisebbségi nemzetiségekhez tartozó családok szétszakításáról, és kényszermunkáról szóló vádak is felmerültek a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések kapcsán. A kínai fél minden ilyen vádat cáfol.

(MTI)