WHO a majomhimlőről: lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa

Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetése szerint lehet, hogy a több mint 400 igazolt, illetve gyanús majomhimlős eset, amelyeket a vírus megszokott előfordulásától távoli országokban azonosítottak az elmúlt hónapban, csak a jéghegy csúcsa. A WHO szerint előfordulhat, hogy a vírus európai és amerikai felbukkanása csak a kezdete egy súlyosabb járványnak, ahogy az is, hogy a hivatalos adatoknál már most jóval több fertőzött van szerte a világon.

Sylvie Briand, a WHO járványügyi felkészültségért felelős vezetője a szervezet tagországainak tartott pénteki, genfi eligazításon elismerte: keveset tudtak meg a majomhimlő jelenlegi terjedéséről azóta, hogy az első esetet azonosították május 7-én az Egyesült Királyságban. Az EU járványügyi központja szerint az európai országokban a majomhimlő vírus 219 igazolt megbetegedést okozott egy hónapon belül; a WHO szerint a gyanítható esetekkel együtt több mint 400-ra tehető a fertőzöttek száma a Közép- és Kelet-Afrikán kívüli, mintegy 20 országban.

A majomhimlő az Egyesült Államokban, Európában, Ausztráliában és a Közel-Keleten is megjelent az elmúlt időszakban. Halálozást egyetlen esetben sem okozott a megbetegedés május eleje óta.

A WHO szakértői hangsúlyozták: a jelenségnek még az elején járunk, annyit biztosan tudunk, hogy a következő időszakban lesznek új esetek, de pánikra nincs ok.

Azt már korábban is elmondták a szakértők, hogy a majomhimlő nem fog olyan járványt okozni, mint a Covid, de attól még komoly betegség – amelyet komolyan kell vennünk.

A Guardian beszámolója szerint a járványügyi szakértők most azt mondják, a WHO-nak egyértelműbb és részletesebb iránymutatással kellene szolgálnia arra, hogyan kerülhető el a fertőzés, illetve mit kell tennie azoknak, akik elkapták a vírust. A szakemberek szerint csak így kerülhető el, hogy a koronavírus-világjárvány első időszakában tapasztalt hibák ne ismétlődjenek meg.

Van okunk aggódni?

A WHO épp azt mérlegeli, hogy a majomhimlő terjedését mennyire vegye komolyan. Ha a szervezet úgy dönt, hogy nemzetközi aggodalomra okot adó, potenciális közegészségügyi veszélyhelyzetként (angolul potential public health emergency of international concern, azaz PHEIC) értékeli a kór megjelenését, vagy épp globális egészségügyi veszélyhelyzetet hirdet miatta – ahogy tette ezt például az ebola vagy a covid járványok idején – azzal lendületet adna a védekezésnek. A járványügyi szakértők szerint erre lenne szükség.

„Egyelőre nem ült össze a veszélyhelyzeti bizottság” – közölte Mike Ryan, a WHO járványügyi programjának vezetője.

Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy a WHO – a szervezeten belül is megfogalmazott aggodalmak ellenére – végül úgy dönt, hogy kihirdeti a nemzetközi veszélyhelyzetet, hiszen a majomkór egy korábbról ismert vírus, jelenlegi is rendelkezésre állnak eszközök a megfékezésére. Épp ezért fontosnak tartják, hogy a közegészségügyi hatóságok országos szinten lépjenek fel, összehangolt és szigorú karantén-eljárásokat vezessenek be, anélkül, hogy megvárnák a WHO figyelmeztetését.

Ha arra várnak, hogy a WHO megkongassa a vészharangot, a közegészségügyi hatóságok azt kockáztatják, hogy túl enyhén lépnek fel a vírussal szemben, ami később problémákat okozhat, pedig néhány országban vakcinák és gyógykezelések is rendelkezésre állnak a himlő ellen.

(vg.hu)