Leállított szökőkutak, betiltott hajmosás, vödrök vészhelyzetre: így küzd Európa a vízhiánnyal
A kevés csapadék miatt több dél-európai országban már korlátozásokat kellett bevezetni a vízfogyasztásban. Az éghajlatváltozás következményeire a legcsapadékmentesebb régiókban különbözőképpen reagálnak. A Deutsche Welle összeállítását a HVG közölte.
Túlzott vízhasználat, kevés eső, kiapadó ivóvízforrások. Az emberiség okozta éghajlatváltozás miatt egyre több európai már a saját bőrén érzi a szélsőséges hőhullámok, a hosszan tartó aszályok és a túlzott vízfogyasztás következményeit. A Velencei-tó vízszintje már most 13 centivel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, és még csak most jön a nyár java része. A hetek óta tartó aszály következtében szinte teljesen kiszáradt a Debrecen melletti Vekeri-tó, Budapest agglomerációjában pedig több településen napokig akadozott a vízellátás.
Még ennél is súlyosabb a helyzet a hőséggel és a szárazsággal hónapok óta küzdő Dél-Európában, ahol a lakosság vízellátásának biztosítása érdekében a politikusok a fogyasztás minimalizálására kérik az embereket. Bizonyos régiókban azonban már ez sem elegendő.
„Az aszály csak egy dolog. A másik, hogy mennyi vizet vonunk ki a rendszerből” – mondta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA), az EU környezetvédelmi hatóságának vízügyi szakértője. Nihat Zal arra is figyelmeztetett, hogy a lakossági vízfelhasználás mindössze kilenc százalékát teszi ki a kontinens vízfogyasztásának, miközben sokkal többet, mintegy hatvan százalékot emészt fel a mezőgazdaság.
Olaszország: leállított szökőkutak, egyszeri hajmosás
A helyzet jelenleg Észak-Olaszországban a legkritikusabb, az országot ugyanis az elmúlt hetven év legsúlyosabb aszálya sújtja. A drámai szárazság miatt több régióban is vízügyi válsághelyzetet rendeltek el, és több mint száz várost szólítottak fel arra, hogy amennyire lehetséges, vegyék vissza a minimálisra a vízhasználatot. Az olasz kormány az év végéig öt régióban szükségállapotot hirdetett, a vízválság leküzdésére pedig készenlétbe helyezett 36 millió eurót.
A hónapok óta tartó szárazság és az elmaradt téli havazások miatt a Dora Baltea és a Pó folyók jelenlegi vízhozama a szokásos nyolcada, miközben Európa egyik legfontosabb mezőgazdasági régióját kellene táplálniuk. Emiatt a termőföldek mintegy harminc százalékát aszály fenyegeti.
A Sesia folyó menti északnyugati régióban a mezőgazdasági öntözést szabályozó hatóság már betiltotta a gyümölcsfák és a nyárfák locsolását. A megtakarított vízzel inkább a gazdaságilag jelentős rizstermést kellene megmenteni.
Verona polgármestere a hétvégén bejelentette, hogy az ivóvízellátás zavartalansága érdekében azonnali hatállyal augusztus végéig betiltja a kertek és sportpályák öntözését, az autómosást, az udvarok locsolását, valamint a házi és uszodai medencék feltöltését. A zöldségeskerteket is csak éjszaka lehet öntözni. Pisában már adagolják a vizet: amellett, hogy ivóvizet kizárólag „háztartási és higiéniai célokra” szabad használni, a szabály megszegése 500 euróig (kb. 18 500 hrivnya) terjedő pénzbírságot vonhat maga után. Milánó eközben minden díszszökőkutat leállított.
Castenaso kisváros polgármestere a hagyományostól eltérő megoldásokkal kísérletezik. Többek között megtiltotta a település borbélyainak, hogy kétszer mossák meg vendégeik haját. A tizenhatezer lakosú város, amelyben összesen tíz fodrászat működik, ezzel naponta több ezer liter vizet takaríthat meg.
Portugália: Korlátozások és magasabb vízszámla
Portugália már az elmúlt télen felkészült a rendkívül száraz 2022-es évre. Az esőhiány miatt a víztározók szintje már januárban szokatlanul alacsony volt, ezért a kormány februárban elrendelte, hogy a vízierőművek üzemidejét heti két órára korlátozzák. Az intézkedés annak érdekében történt, hogy az ország még legalább két évig el tudja látni ivóvízzel a tízmilliós lakosságot.
Ami a tél folyamán sejthető volt, az mostanra nyilvánvalóvá vált: május végéig az ország közel kilencvenhét százalékát súlyos aszály sújtotta. A szén, az olaj és a gáz elégetése miatt az egyébként csak tízévente előforduló aszályok valószínűsége a duplájára nőtt a Földközi-tenger térségében. Egyes régiók az elmúlt ezer év legtragikusabb szárazságát élik meg.
Az ország déli részén található Silves, Lagoa és Portimão városok mezőgazdasági öntözői szövetsége aktiválta a mintegy 1800 gazdaságra vonatkozó vészhelyzeti tervét, és egyes növények öntözésének intenzitását a felére csökkentette.
A múlt héten az ország környezet- és klímavédelmi minisztere, Duarte Cordeiro a portugál sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi intézkedések ellenére a lakosságnak a jövőben korlátozásokkal és magasabb vízszámlával kell majd együtt élnie. Egyúttal felszólította a gazdasági szereplőket, hogy fektessenek be vízügyi beruházásokba.
Az EEÁ-t képviselő Nihal Zal bőven lát esélyt hatékonyságnövelésre és megtakarításokra.
„Átlagosan az édesvíz egynegyede elvész a víz forrása és a felhasználási helye – például egy tó és az ipari terület közötti úton. A vízi infrastruktúra hatékonyabbá tételével hatalmas megtakarítás érhető el” – állítja Zal.
Spanyolország: Vízzel teli vödrök a faluban
Spanyolországban is szárazság pusztít – olyannyira, hogy az ország teljes területének kétharmadát az elsivatagosodás veszélye fenyegeti, az egykor termékeny talaj egyre több régióban elhomokosodik. A spanyol meteorológiai szolgálat adatai szerint az elmúlt tél a második legszárazabb volt 1961 óta.
Az ország északi részén fekvő települések már februárban drasztikus intézkedésekre kényszerültek. A katalóniai Campelles faluban többször is előfordult, hogy az önkormányzat utasítására csak napi néhány órán át volt víz a csapban. Vészhelyzet esetére az önkormányzat minden nap helyezett ki vízzel teli vödröket a falu öt pontján.
A Barcelona tartománybeli Vacarisses kisvárosban a kutak és a talajvíz vízelvezetői egyaránt szárazak. Jelenleg az embereknek csak reggel hat és tíz óra között, valamint este nyolc órától éjfélig van csapvizük. A vízszivárgások megszüntetésének és a fogyasztási korlátozásoknak köszönhetően majdnem huszonöt százalékkal csökkent a hétezer lakosú település vízfogyasztása.
Spanyolország az EU harmadik legnagyobb mezőgazdasági termelője. Az országban a teljes édesvízkészlet legalább hetven százalékát felemészti a földművelés és az állattenyésztés.
„Az ágazat vízigénye csak növekszik. Ahelyett, hogy víztakarékossági intézkedéseket vezetnénk be, úgy teszünk, mintha Spanyolországnak annyi vize lenne, mint Norvégiának vagy Finnországnak. Holott a helyzetünk ebből a szempontból valójában inkább Észak-Afrikáéhoz hasonlít” – mondta a Greenpeace Spanyolország képviselője, Juan Barea.
Bár a mezőgazdasági területek nagy részén már a hatékony csepegtető öntözést alkalmazzák, a földek legalább egyötödét még mindig nem fenntartható módszerekkel öntözik.
Hogy a vízhiány okozta krízishelyzeteket hatékonyabban lehessen kezelni, változtatni kell a válságkezelő hozzáálláson, amely a mostani korlátozó intézkedéseket jellemzi. Inkább hosszú távon kell gondolkodni – figyelmeztet Nihal Zal.
Ez azt jelenti, hogy megfontoltabban használjuk a vízkészleteinket, jövőbe mutató krízismenedzsmentet alkalmazzunk és készüljünk fel a következő válságra. Ezen kívül a klímaváltozáshoz is alkalmazkodni kell az egyén, a helyi közösségek, és a kormányzatok szintjén. Azaz mindenhogy.
(hvg.hu)
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás