Az Európai Unió külső határainak legtöbbjén emelkedett a migrációs beáramlás az idei első fél évben, különösen a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, a Fehéroroszországgal közös határszakaszon és Földközi-tenger keleti medencéjében – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex csütörtökön.
A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint a Földközi-tenger keleti medencéjének főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalán az év első hat hónapjában 24 999 illegális migránssal szemben intézkedtek a nemzeti hatóságok. Csak júniusban 2701 határsértésről adtak jelentést az illetékes hatóságok ennél az útvonalnál.
A vizsgált hat hónapos időszakban az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán az illegális migránsok számának 148 százalékos növekedéséről számoltak be: január és június vége között 6725-en lépték át törvénytelen módon az EU keleti határait, ebből júniusban 1270-en.
A migrációs adatok legjelentősebb, 174 százalékos növekedéséről a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek hatóságai számoltak be.
Itt az év első hat hónapjában 19 636 ember szállt partra illegálisan. Egyedül júniusban 2587-en érkeztek jogtalanul az unió területére.
Az EU Egyesült Királysággal közös tengerszakaszán január és június között 27 100-an próbálkoztak a tengeri átkeléssel, 24 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanitt júniusban 5280-an keltek útra a szigetország felé.
A Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon az év első hat hónapjában 5654, azaz 4 százalékkal több észlelésről számoltak be, mint az előző év azonos időszakában. Júniusban 854 alkalommal intézkedtek illegális migránsokkal szemben.
A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon, ahol a legtöbb illegális határátlépési kísérletet jegyezték fel az elmúlt év során, az év első felében 25 653-an próbáltak meg az unió területére jutni. Ez 61 százalékkal kevesebb, mint 2023 ugyanezen időszakában. Júniusban ezen a migrációs útvonalon 4472 ilyen esetet jelentettek.
Kevesebb illegális bevándorlót jegyeztek fel a Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon is, ahol az év első felében 10 642 esetben kellett intézkedniük az illetékes nemzeti hatóságoknak. Ez 72 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. Ezen a migrációs útvonalon júniusban 1502-en próbáltak az Európai Unió területére jutni.
A migrációs útvonalak legtöbbjén szíriai, mali és afgán állampolgárokat vettek nyilvántartásba – tette hozzá jelentésében a Frontex.
Csökken az ideiglenes védelmet biztosító menedékstátusszal rendelkező ukránok száma az Európai Unióban. Márciusban 4 211 495 voltak, húszezerrel kevesebben, mint februárban, és közel százezerrel kevesebben, mint januárban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak. A jelentés szerint a legtöbb ukrajnai menekült március végén Németországban (1 301 790) élt, majd Lengyelországban (955 520) és Csehországban (364 375). A február végi adatokhoz képest márciusban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (plusz 15 210; plusz 1,2 százalék), Hollandiában (plusz 4705; plusz 4 százalék) és Bulgáriában (plusz 3475; plusz 7,6 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma az előző hónaphoz képest öt uniós országban csökkent a legjelentősebben, nevezetesen
és Lengyelországban (mínusz 1680; mínusz 0,2 százalék).
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 965, az elmúlt hónapban 120 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az ideiglenes védelmi státusszal rendelkezők száma januárban tetőzött, akkor érte el először a 4,3 milliót. Decemberben még 4,2 millió ukrán menekült tartózkodott az EU-ban, és hasonlóan a jelenlegi álláshoz, akkor is Németországban, Lengyelországban és Csehországban tartózkodtak a legtöbben.
Csúcsra pörgették a munkát az orosz szolgálatok, de nemcsak trollfarmokra és dezinformációra kell most gondolnunk, hanem robbantásokra és gyújtogatásra is. Noha az Ukrajna elleni támadás után több száz diplomáciai fedésben dolgozó orosz kémet küldtek haza, úgy tűnik az orosz szolgálatok mára ismét megvetették a lábukat Európában.
Az európai titkosszolgálatok szerint Oroszország a közeljövőben felpörgetheti erőfeszítéseit a nyugat destabilizálása érdekében és ez azt is jelenti, hogy Moszkva az erőszakos szabotázsakciók végrehajtásától sem riad vissza. Sőt az elmúlt hetek, hónapok történései alapján az is elképzelhető, hogy már meg is kezdték a titkos háborút a nyugati országokkal szemben.
Noha Oroszország régóta él a fedett műveletek eszközével, és néha történik egy-egy támadás is, a Financial Times információi szerint most ennél többről van szó, ráadásul az oroszokat a polgári áldozatok sem zavarják különösebbe. Az eddigi titkosszolgálati tevékenységet feltehetően egy agresszívabb hozzáállás váltja majd, ami összehangoltabb is, mint a különböző szolgálatok országokra lebontott, széttöredezett munkája.
Csatatérré válik Európa területe is
A német belföldi hírszerzés, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalt vezető Thomas Haldenwang a múlt hónapban egy biztonsági konferencián már nyíltan beszél arról, hogy megnőtt az államilag támogatott szabotázsakciók veszélye szerte Európában.
Szavainak különös jelentőséget adott az, hogy beszéde előtt alig két nappal tartóztattak le két német-orosz kettős állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy katonai és logisztikai célpontok ellen terveztek támadást Németországban, Oroszország megbízásából.
Április végén Nagy-Britanniában is vádat emeltek két fő ellen, akik egy Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat őrző raktárat gyújtottak fel, míg Svédországban a hírszerzők vasúti kisiklások sorozata után nyomoznak, melyek mögött szintén állami hátterű szabotázsakciók állhatnak. De Csehország vasútvonalai sincsenek biztonságban, legalábbis az ország közlekedési minisztere szerint Moszkva megpróbálta a cseh vasút jelzőrendszerét megsemmisíteni.
Az észt belföldi titkosszolgálat szerint Moszkva árnyéka vetül az ország belügyminisztere elleni februári támadásra, ahogy az orosz szervek állhatnak az országban dolgozó újságírók elleni támadás mögött is. Ugyanakkor a Chatham House nevű agytröszt egyik rangidős elemzője, Keir Giles szerint bár a nyilvánvaló következtetés az, hogy az oroszok fokozzák tevékenységüket, az is elképzelhető, hogy csak elbízták magukat, így könnyebben elkapják őket. Ahogy az sem lenne meglepő, ha a nyugati szolgálatok figyelnének oda jobban.
Egy magasrangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO hírszerzési szolgálatai világos és meggyőző információkat osztanak meg egymással az orosz bajkeverésről. Sőt, múlt csütörtökön az észak-atlanti szervezet még közleményben is felhívta a figyelmet a szövetség területén belül történő, rosszindulatú tettekre.
A háború kezdete után Európa-szerte hazaküldték az orosz kémeket, de sikerült újjáépíteni a hálózatot
Az is nagy vihart kavart, hogy egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogy Moszkva az európai politikát és választásokat is igyekszik befolyásolni, titkosszolgálati eszközökkel is akár. Egyes szakértők szerint az is fontos szerepet játszhat, hogy az orosz kémek igyekeznek bizonyítani, hogy korai volna még őket leírni, miután az európai országok mintegy 600, diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzőt utasítottak ki az Ukrajna elleni orosz inváziót követően.
Az orosz szolgálatok akkor sem voltak a helyzet magaslatán, amikor azt jósolták, hogy az ukránok felszabadítóként fogják üdvözölni a rájuk támadó orosz csapatokat.
A brit Royal United Services Institute közelmúltban kiadott jelentése szerint Moszkva különböző proxyk segítségével igyekszik ismét megvetni a lábát a kontinensen, és ehhez igyekeznek a diaszpórát, illetve a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló szervezett bűnözői csoportokat is felhasználni. Ugyanakkor egy tavaly őszi brit ügyben az oroszok bolgár állampolgárokat szerveztek be különböző célokra.
Az orosz hátterű szabotázsakciók egy része ráadásul könnyen lehet, hogy már meg is történt, elég ha arra gondolunk, hogy a BAE Systems egy walesi fegyvergyárában robbanás történt, vagy épp a múlt pénteki berlini tűzre, ami ugyancsak egy fegyvergyárban kapott lángra.
De az orosz hírszerzők már 2014-ben, Csehországban is lecsaptak egy fegyverraktárra, ahol Ukrajnába szánt eszközöket tároltak.
Jelentősen meghaladta az egymilliót tavaly az európai országokban menedéket kérők száma – közölte szerdán az Európai Unió máltai székhelyű menekültügyi ügynöksége (EUAA). A legnépszerűbb célpont továbbra is Németország.
A hivatal adatai szerint összesen 1,14 millió menedékkérőt regisztráltak 2023-ban az unió 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban. A tavalyelőtt rögzített számokhoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent. Az EUAA adatai egy hónappal azután érkeztek, hogy az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex 2016 óta a legnagyobb növekedést regisztrálta az illegális határátlépések számában.
A menekültügyi ügynökség éves jelentése szerint a menedékkérők többsége továbbra is a polgárháború sújtotta Szíriából, illetve Afganisztánból érkezett. Az év vége felé, a Gázai övezeti háború kirobbanása után a palesztin menekültek száma is érezhetően megugrott.
Németország maradt változatlanul a legfontosabb úti cél: 334 ezer új kérelmet nyújtottak be ott január és december között, míg Cipruson adták le a lakosságszámhoz mérten a legtöbb kérelmet (78 főre jut egy menedékkérelem).
Tavalyelőtt az Európában regisztráló menedékkérők száma 996 ezer volt, tehát még az egymilliós küszöb alatt maradt. A 2010-es évek közepén jelentősen magasabb számokat rögzítettek: 2015-ben 1,4 millió, 2016-ban pedig 1,3 millió menedékkérőt jegyeztek fel az európai országokban. Az EUAA szerdán közölt adataiban nem szerepel az a több mint 4,4 millió ember, aki Ukrajnából menekült el a háború miatt és részesült ideiglenes védelemben valamelyik uniós országban.
Az Egyesült Királyságban terjed a koronavírus úgynevezett Juno alvariánsa. Szakértők szerint a karácsonyi családi összejövetelek miatt a betegség gyorsan fertőzhetett, ráadásul az enyhe tél is segíti a kórokozókat. Spanyolországban már elrendelték a maszkviselést az egészségügyi intézményekben a Covid miatt.
Spanyolországban ismét kötelezővé tették az egészségügyi maszkviselést a kórházakban, mivel egyre nő a covidos és az influenzás esetek száma. Az országban hat hónappal ezelőtt törölték el a gyógyszertárakban és az egészségügyi intézményekben a kötelező maszkhasználatot. Eközben Nagy-Britanniában is aggodalmat okoz a koronavírusos esetek számának növekedése. A szigetországban állítólag már a Juno alvariáns terjed.
Spanyolországban több önkormányzat tiltakozott a kötelező maszkhasználat visszavezetése ellen, de az új egészségügyi miniszter, Mónica García lesöpörte az asztalról az ellenvetéseket. Szerinte a józan ész óvatosságot diktál – írta meg a Guardian.
Sokat beszéltünk a kötelező maszkviselésről, és be kell látnunk, hogy óvatosnak kell lennünk, különösen az egészségügyi központokban és a kórházakban, ahol a betegeket és az orvosokat is meg kell védeni – mondta García.
Az előző hónapban már az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is jelezte, hogy több vírus és bakteriális légúti kórokozó is terjed egyszerre a télen, így fontosnak tartják, hogy az emberek legyenek óvatosak. A központ az javasolja, hogy aki megbetegedik, az ne menjen emberek közé, illetve az egészségügyi intézményekben is javasolják, hogy hordjanak maszkot.
Az Egyesült Királyságban szakértők szerint a karácsonyi időszak robbanthatta be a koronavírus új változatának terjedését. A Covid Juno variánsa (Covid JN. 1) az enyhe téli időjárás, illetve a karácsonykor tapasztalt nagy népvándorlás miatt rohamosan fertőz az országban a szakértők szerint – erről a Mirror írt.
A brit napilapnak Danny Altmann, az immunológia professzora azt mondta, hogy a világ még egyáltalán nem győzte le a koronavírust. Szerinte a betegség még mindig ott van a társadalomban, terjed az emberek között.
Nagy-Britanniában a lakosság 5 százalékának a tüdejében jelen pillanatban is ott van a vírus egy variánsa – mondta Altmann. A professzor hozzátette, hogy az elmúlt években jelentős sikereket ért el az emberiség a betegség ellen, de szerinte teljes győzelmet még nem aratott. Azt is elmondta, hogy egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a Juno variáns hulláma már lecsengőben van-e, vagy csak most kezdődik. Altmann szerint a világ kezdi elfelejteni, hogy mit okozott a Covid 4 évvel ezelőtt és attól fél, hogy emiatt a történelem megismétli önmagát.
Antiszemitizmus elleni demonstrációt tartottak több nyugat-európai nagyvárosban is vasárnap.
Brüsszelben körülbelül 4000-en vonultak az utcára. Az eseményt a belgiumi zsidó intézmények ernyőszervezete, a CCOJB szervezte a Belga Antiszemitizmus Elleni Ligával és az antwerpeni zsidó szervezetek fórumával közösen. „A felvonulás célja, hogy megmutassuk a zsidó közösségnek, hogy nincs egyedül” – magyarázta Yves Oschinsky, a CCOJB elnöke. Az Ocam, a fenyegetések elemzésével megbízott kormányzati szerv arra figyelmeztetett, hogy október 7. óta nőtt az antiszemitizmus Belgiumban. Több politikai párt és vezető politikus is részt vett a tiltakozáson.
Németországban a “Soha többé, most van” mottó alatt számos politikus, művész és híresség szólította fel az embereket az antiszemitizmus elleni fellépésre. Több ezer ember gyűlt össze Berlinben. A program kezdetén a nagyszínpadon protestánsok, katolikusok, muzulmánok és zsidók közös imája hangzott el. Az eseményt támogatta Olaf Scholz német kancellár, Beszédet mondott a Bundestag-elnöke és Berlin főpolgármestere is.
A 2023. szeptemberi mérés szerint 4805,59 méter volt Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc magassága, 2,22 méterrel alacsonyabb, mint az előző, 2021. évi méréskor – közölték csütörtökön francia földmérők.
Ez a különbség a nyári csapadékmennyiség változékonyságáról is tanúskodhat, a jelenséget már a múltban is megfigyelték – közölte Jean de Garets, az Haute-Savoie megyei földmérők képviselője.
„Mi csak az adatokat gyűjtjük a jövő nemzedékek számára, nem pedig magyarázzuk őket, ezt a tudósokra hagyjuk” – mondta a szakember.
Mintegy húsz ember hatolt fel modern eszközökkel és – most először – egy pilóta nélküli repülő szerkezettel felszerelve szeptember közepén a csúcsra nyolc kötélcsoportban, hogy több napon át pontról pontra méréseket végezzen.
„A mérések során sokat megtudtunk: a hegycsúcs állandó mozgásban van, mind a magasságát, mind a helyzetét illetően” – hangsúlyozta Jean de Garets.
Az előző méréskor – 2021 szeptemberében – 4807 méter 81 centimétert mértek. A hegycsúcs magasságát nagyjából húsz éve mérik meg kétévente, a legnagyobb magasságot – 4810,9 métert – 2007-ben mérték.
A szakértők két éve a számok ingadozását azzal magyarázták, hogy a hegycsúcsot vastag „örök hótakaró” borítja, amelynek formája egy hótorlaszhoz hasonlóan a szél és az időjárás hatására állandóan változik. A jelenség pontos magyarázatát akkor is a klíma- és gleccserkutatókra hagyták.
A szembenálló felek saját érdekeiket követik, a nemzetközi közösségnek viszont hinnie kell abban, hogy a békét nem fegyverekkel, hanem párbeszéddel lehet elérni – hangoztatta Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa ukrajnai békemissziójának vezetője abban az interjúban, melyet a Riminiben kezdődő katolikus találkozó alkalmából adott vasárnap.
Matteo Zuppi bíboros úgy vélte, Európa „túl keveset tesz, és sokkal többet kellene tennie”.
„Európának minden eszközzel segíteni kell a békekezdeményezéseket Ferenc pápa felszólítását követve, aki a kreatív béketeremtést szorgalmazza” – jelentette ki a bíboros.
Bologna érseke és egyben az olasz püspöki kar (Cei) elnöke az Il Sussidiario katolikus hírportálnak nyilatkozott. Megelőlegezte a témákat, melyekkel vasárnap délután a Comunione e Liberazione (CL) lelkiségi mozgalom egyhetes találkozóját nyitotta meg Riminiben.
A bíboros az interjúban kifejtette, mindenkinek a békét kell akarnia, mivel a háború borzalmas: „a két szembenálló fél érdekei sajnos nagyon eltérő nézeteket diktálnak […] nekünk viszont hinnünk kell abban, hogy az igazságos és biztos békét nem fegyverekkel, hanem párbeszéddel lehet elérni”.
Megjegyezte: Ferenc pápa missziója célja az, hogy minden eszközt és teret ki kell használni a béke hálójának szövéséhez, még azokat is, amelyeket a háború elpusztítani látszik.
Ami megbízatása egyik célját, vagyis az Oroszországba vitt ukrajnai gyerekek hazatérését illeti, Zuppi bíboros hangsúlyozta, hogy „akár egyetlen ukrán gyerek visszatérése otthonába a béke megerősítését szolgálja, valamint az erőszak logikájának legyőzését” – arra a kérdésre, hogy optimistán látja-e a helyzetet, a bíboros úgy válaszolt, hogy reménykedik.
„Optimizmus az, amikor azt hisszük, hogy minden rendben van. A remény annak tudatosítása, hogy léteznek nehézségek, de szembe lehet velük szállni, harcolni lehet ellenük, és hinni, hogy végül a békének kell győznie” – jelentette ki Matteo Zuppi.
48,2 fok volt Szardínián, ez az új júliusi csúcs Európában, írja az Időkép.
Tombol a hőhullám, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban is több helyen mértek 40 fok feletti hőmérsékleteket, de kontinens legforróbb része Szicília és Szardinia szigete, ahol helyenként a 45 fokot is átlépte már a hőmérséklet.
Szardinai keleti részén fekvő Jerzu és Lotzorai településeken 48,2 fokos csúcshőmérsékletet mértek, ami megdöntötte a július hónapra vonatkozó európai melegrekordot, és csak 0,6 fokkal marad el az abszolút európai melegrekordtól (48,8 fok Szirakúzában, 2021-ben).
A mediterrán térséget sújtó hőhullám hatására Görögországban, Szardínián és Szicílián is bozót- és erdőtűzek alakultak ki. Szicílián ráadásul pedig vízhiány is kialakult.
Európa nagy részén kánikula tombol, a szakszolgálatok elővigyázatosságra figyelmeztetnek.
A közép-franciaországi Lyonban 38 Celsius-fokot mértek a hétvégén.
Bár a Meteo-France adatai szerint ez az évszakhoz képest nem kivételes hőhullám, a szolgálat arra figyelmeztet, hogy a tartósan magas hőmérséklet elővigyázatosságot követel, különösen az érzékeny vagy veszélyeztetett emberek számára.
Németországban is több régióban elérte a 38 fokot a csúcshőmérséklet. A tavak és folyók csábítóak ilyenkor, de egy hirtelen csobbanás a „hidegvízi sokk“”” veszélyével fenyeget – figyelmeztet a szakszolgálat.
A hideg vízre a szervezet azonnali reakciója, reflexszerűen, hogy levegőért kapkod, ami végzetes lehet.
„A fürdőhelyeken a hőséggel kapcsolatos kockázatok a napszúrás, a leégés. Valamint a sokk, ha felhevült testtel nem fokozatosan ereszkedünk a vízbe. Olyankor túl nagy a hőmérsékletkülönbség” – magyarázza a szakember.
Lengyelországban is 30 fok körüli hőmérsékleteket mértek. Az orvosok pedig felszólították az embereket, hogy a legforróbb órákban maradjanak otthon. Ez különösen érvényes a gyerekekre, az idősekre és a krónikus betegekre. Ha mégis kimerészkednek, viseljenek kalapot, és igyanak napi 3 liter folyadékot.
Az olasz fővárosban az ilyenkor is rengeteg turista terveit áthúzta a hőség; a műemlékek helyett a fagylaltozók és a szökőkutak kerültek célkeresztbe.
