A népszerű közösségi média platform komoly büntetést kapott egy európai szabályozó hatóságtól. Az ír Adatvédelmi Bizottság 530 millió eurós, azaz körülbelül 601 millió dolláros bírságot szabott ki a TikTokra, amiért illegálisan továbbított személyes felhasználói adatokat Kínába.
A vizsgálat során kiderült, hogy a kínai tulajdonú TikTok megsértette az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásait az Európai Gazdasági Térség (EGT) felhasználóival kapcsolatban, írta meg a Newsweek.
Graham Doyle, az ír Adatvédelmi Bizottság helyettes biztosa így nyilatkozott:
A TikTok személyes adatátvitelei Kínába megsértették az Általános adatvédelmi rendeletet, mivel a TikTok elmulasztotta ellenőrizni, garantálni és demonstrálni, hogy az EGT-felhasználók személyes adatai, amelyekhez a kínai személyzet távolról hozzáfért, olyan szintű védelmet élveznek, amely lényegében egyenértékű az EU-ban garantált védelemmel. A bírság mellett a TikToknak hat hónapon belül meg kell felelnie az előírásoknak, különben fel kell függesztenie az adattovábbítást Kínába. A probléma gyökere abban rejlik, hogy a vállalat nem végezte el a szükséges értékeléseket az adatvédelem terén.
Doyle hozzátette:
A TikTok mulasztása miatt nem foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a kínai hatóságok hozzáférhetnek az Európai Gazdasági Térségen belüli személyes adatokhoz a kínai terrorizmusellenes, kémelhárítási és egyéb törvények alapján, amelyeket a TikTok úgy azonosított, mint amelyek lényegesen eltérnek az uniós normáktól. Ez a bírság újabb csapást jelent a TikToknak, mely már régóta küzd adatvédelmi aggályokkal világszerte. Több ország, köztük az Egyesült Államok is, aggodalmát fejezte ki a platform adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban, különös tekintettel a kínai kormány esetleges hozzáférésére a felhasználói adatokhoz.
A szabályozó hatóság azt is kijelentette, hogy a TikTok 2020 és 2022 között megsértette az átláthatósági szabályokat, mivel nem tájékoztatta a felhasználókat arról, hogy személyes adatokat továbbítanak Kínába. Megjegyezte, hogy a TikTok 2022-ben frissítette adatvédelmi szabályzatát, és most az rendben van.
A büntetés a harmadik legnagyobb az EU általános adatvédelmi rendeletének megsértéséért kiszabott bírság. A TikTok uniós központja Írországban található, ami azt jelenti, hogy az ír Adatvédelmi Bizottság a fő hatóság, amely az uniós szabályok betartatásáért felelős.
A TikTok képviselői azt nyilatkozták, hogy határozottan vitatják az ír adatvédelmi bizottság megállapításait, és teljes körű fellebbezést terveznek, írta meg a Politico.
Ahogy az Európába irányuló ukrán menekültáradat enyhül, az országok kezdik megváltoztatni a menedékjogi juttatásokra vonatkozó szabályokat és juttatásokat. Íme, néhány példa.
Az ukrajnai háború új szakaszba lépésével az Európába menedékjogot kérő ukránok száma csökkenni látszik: az unióban jelenleg több mint 4 millió 300 ezer ukrán menekült tartózkodik, de a tagországok által feldolgozott menedékkérelmek száma az Eurostat adatai szerint 2025 februárjában volt a legalacsonyabb, alig több mint 40 000 (41 435), ami 25%-os csökkenés 2024 februárjához képest.
Németországban a legmagasabb az ukrán menekültek aránya, közel 1,8 millió, ami a blokk 27,3%-át teszi ki.
Két hete Berlin volt a legutóbbi európai főváros, amely bejelentette a menedékkérők e csoportja számára nyújtott menedékjogot és egyéb juttatásokat érintő változtatásokat.
De mi a helyzet más országokban?
Magyarország: nincs több szállás a nyugat-ukrajnaiaknak
Magyarország megszüntette az államilag finanszírozott szálláshelyeket az ország nyugati részeiből érkező ukrán menekültek számára, ami a Magyar Helsinki Bizottság szerint mintegy 3000 menekültet, főként nőket és gyerekeket érintett.
Ugyanakkor Magyarország 2026. március 4-ig meghosszabbította az ideiglenes védelmi kártyákat, függetlenül a kártyán fizikailag feltüntetett érvényességi időponttól.
Az ideiglenes védelemben részesülők havi 22 800 forintot kapnak, gyermekenként pedig további 13 700 forintot.
Lengyelország: megszűnt a befogadói támogatás és a menekültkifizetés
Lengyelország, a második legtöbb ukrán menekültet befogadó ország, nemrégiben 2025. szeptember 30-ig meghosszabbította az Ukrajnát 2022. január 24. után elhagyó menedékkérők legális tartózkodási idejét.
Az ukrán menekülteket befogadó vagy nekik élelmet kínáló személyek azonban már nem jogosultak készpénzes kártérítésre.
Mindazonáltal Lengyelország lehetővé teszi az ukránok számára, hogy személyi azonosító számot kapjanak, ami azt jelenti, hogy jogosultak dolgozni és ingyenes orvosi ellátást kapnak. Az ukrán gyermekek továbbra is kaphatnak 800 zlotyit, akárcsak a lengyel gyermekek, de csak akkor, ha teljesítik az iskolalátogatási kötelezettséget.
Norvégia: a „fenntarthatatlan” érkezők miatt szigorítottak a gyermekkedvezményeken
Norvégia volt az egyik első európai ország, amely szigorította a juttatási rendszereket, hogy kezelje a nem sokkal a teljes körű invázió kezdete után érkezők fenntarthatatlannak nevezett számát.
A kormány csökkentette a gyermekjuttatásokat, és korlátozta az ideiglenes kollektív védelemben részesülő személyek lehetőségét arra, hogy Ukrajna és Norvégia között utazhassanak.
Korlátozta továbbá a szállodák menekülteket befogadó központként való használatát, és figyelmeztette azokat a menekülteket, akik szeretnének hozzáférni az ország nemzeti biztosítási rendszeréhez, hogy meg kell felelniük a tartózkodási időre vonatkozó követelményeknek.
Szlovákia: a szállás és a juttatások csökkentése
Március elején Szlovákia új szabályokat léptetett életbe a 2025. február 28-a után érkezett ukránokra vonatkozóan. A korábbi 120 napról 60 napra csökkentették azt a maximális időtartamot, ameddig jogosultak menedékjogot nyújtó létesítményekben tartózkodni, és ez a szállásköltség-támogatás már csak az országban töltött első 60 napjukra jár.
Peter Krauspe belügyminiszter-helyettes ezt azzal magyarázta, hogy az ukrán menekültek általában a Szlovákiába érkezést követő két hónapon belül munkát és lakhatást biztosítanak maguknak.
Ezek a változások azonban nem vonatkoznak a kiszolgáltatott csoportokra, így az öt év alatti gyermekekre, a 65 év felettiekre és a kisgyermekes egyedülálló szülőkre.
Észtország: hat hónapos határidő a lakhatási támogatásra
Minden ukrán menekült háztartás egyösszegű, 1200 eurós visszatérítést igényelhet a lakhatási költségek fedezésére. Az új szabályok azonban előírják, hogy a visszatérítési kérelmet az első tartózkodási engedély kiadását követő első hat hónapon belül kell benyújtani.
A bérleti költségek megtérítésén kívül a menekültek két éven belül családonként legfeljebb 3200 euró, illetve egyedülálló személyenként legfeljebb 1600 euró összegű fordítási költségtérítést is kaphatnak.
Észtország a 19 év alatti gyermekek után a család első és második gyermeke után 80 euró, a család harmadik és következő gyermeke után pedig 100 euró, hét gyermek esetén legfeljebb havi 650 euró támogatást is nyújt.
Szülői támogatásban részesülnek azok a szülők is, akik másfél év alatti gyermekükkel Észtországban kértek menedéket. Ez havonta 820 eurót tesz ki 545 napra.
Ausztria: piros-fehér-piros kártya pluszhoz A1-es német nyelvtudás szükséges
Ausztria 2026. március 4-ig meghosszabbította az ukrán menekültek tartózkodási jogát. Az úgynevezett kék kártyával rendelkező ukrán menekültek ezentúl a (Rot-Weiß-Rot-Karte plusz) oldalon igényelhetik a Piros-Fehér-Piros Kártya Plusz (Rot-Weiß-Rot-Karte plusz) engedélyt, amely lehetővé teszi számukra, hogy Ausztriában éljenek és dolgozzanak.
A követelmények között szerepel az A1 szintű német nyelvtudás, a jövedelemigazolás bemutatása, valamint annak igazolása, hogy a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban legalább 12 hónapig teljes körű biztosítással Ausztriában dolgoztak.
Írország: a lakástulajdonosi támogatás 25%-kal csökken
Írország azt tervezi, hogy júniusban 800 euróról 600 euróra csökkenti az ukrán menekülteket befogadó személyek adómentes juttatását.
A programot azonban 2026 márciusáig meghosszabbították. Írország korábban heti 232 euróról 38,80 euróra csökkentette az ukrán menekültek után járó támogatást.
Belgium: Flandria fokozatosan megszünteti az alvóhelyeknek nyújtott támogatást
Belgium holland nyelvű régiója, Flandria bejelentette, hogy 2025. január 1-je után megszűnik a magán alvóhelyekre nyújtott támogatás.
Ezzel szemben a legalább öt ukrán menekültet befogadó állami hatóságok 1000 eurós átalányt kapnak minden egyes befogadott menedékkérő után, ha 2025. január 1-jéig legalább ötöt befogadnak és befogadóhelyként regisztráltak.
Németország: a beérkező menekültek támogatása más ellátási rendszerben fog történni
Azok az ukrán menekültek, akik 2025. április 1-je után érkeztek Németországba, nem kapnak többé állampolgári támogatást (Bürgergeld), helyette a menedékkérők ellátásáról szóló törvény (Asylleistungen) alapján kapnak majd támogatást.
Jelenleg nem világos, hogy az ezen időpont előtt letelepedett ukrán menekültek ellátásaiban is lesznek-e változások a jövőben.
Ezek a változtatások azonban hivatalosan még nem lépnek életbe, mivel az új német kormánykoalíció egyetértésére várnak: a jobbközép Keresztényszociális Unió (CSU) már jóváhagyta őket, de testvérpártjának, a Kereszténydemokratáknak (CDU) és a balközép Szociáldemokratáknak (SPD) még jóvá kell hagyniuk.
Bulgária: közeledik az ideiglenes védőkártya megújításának határideje
A bolgár hatóságok 2026. március 4-ig meghosszabbították az ukrán menekültek ideiglenes védelmi státuszát. A már kiadott ideiglenes védőkártyákat azonban 2025. április 30-ig meg kell újítani.
Az ukrán menekültek 190 euró értékű pénzügyi támogatást, ideiglenes szállást, védelmet, valamint terápiát és rehabilitációt kapnak.
Cseh Köztársaság: szigorú követelmények az új tartózkodási rendszerben
A múlt hónapban Prága jóváhagyta az új hosszú távú tartózkodási programot, amelyet azok az ukránok vehetnek igénybe, akik évi bruttó 440 000 korona (17 551 euró) felett keresnek, legalább két éve ideiglenes védelem alatt élnek az országban, és tavaly július óta nem kaptak ellátást.
A hatóságok szerint az intézkedés célja, hogy a menekülteket további integrációra és önellátásra ösztönözze. A civil szervezetek és az ombudsmani hivatal azonban attól tart, hogy sok menekült kimarad, mivel nem felel meg ezeknek a feltételeknek.
Normális esetben minden új ukrán menekült 5000 korona(200 euró) készpénzt kap legfeljebb öt hónapig.
Olaszország: a szálláshely-szolgáltatást 2025 végéig meghosszabbítják
Az Olaszországban tartózkodó ukrán menekültek számára nyújtott havi támogatás 300 euró felnőttenként, valamint további 150 euró minden kísérő 18 év alatti kiskorú után. A menekülteket szállodákban vagy magánszállásokon szállásolják el országszerte. A befogadási szolgáltatások azonban 2025. december 31-ig országszerte rendelkezésre állnak – közölte az ország polgári védelmi minisztériuma.
Azokat a menekülteket, akiknek 2025 februárja után is szükségük van lakhatásra, más régióba is áthelyezhetik, mint ahol eredetileg letelepedtek.
Franciaország: támogatás a lakhatási támogatáson felül
A Franciaországban tartózkodó ukrán menekültek a hónap elején ADA-t (menedékkérői támogatás) kapnak egy kifizetőkártyán keresztül, és havonta körülbelül 426 euróra jogosultak.
Az alapösszeg 6,80 euró naponta egy egyedülálló személy számára , plusz további 7,40 euró azoknak a menedékkérőknek, akiknek nem biztosítottak szállást.
A támogatás a magánlakások bérléséhez vagy egy erre a célra fenntartott szállásközpont megtalálásához is igénybe vehető. Rendelkezések vannak továbbá az orosz és fehérorosz állampolgárok számára is, akiket „a konfliktusban elfoglalt pozíciójuk miatt hazájukban veszély fenyeget”.
Egyesült Királyság: a munkanélküli menekültek univerzális hitelre pályázhatnak
Az Egyesült Királyságban élő ukrán menekültek egyszeri és folyamatos pénzügyi támogatásra is jogosultak különböző jóléti programokon keresztül.
A Homes for Ukraine programon keresztül például minden menedékkérő, akinek van szponzora az Egyesült Királyságban, 200 font egyszeri kifizetést kaphat érkezéskor, míg a befogadó havi 350 fontot igényelhet a Homes for Ukraine vízum időtartamára.
A gyermekes menedékkérők eközben heti 26,05 fontot kaphatnak a legidősebb vagy egyetlen gyermekük után, 17,25 fontot minden további gyermek után, valamint pénzügyi támogatást a gyermekgondozáshoz, ha a gyermekek még nem járnak iskolába.
A munkanélküliek vagy alacsony jövedelműek Universal Creditet igényelhetnek, egy egyszeri kifizetésű juttatást, amelynek mértéke a családi helyzettől és a lakhatási költségektől függ.
Spanyolország: foglalkoztatási támogatás és 400 euró
Spanyolország400 eurós támogatást hagyott jóvá minden egyes felnőtt ukrán menekült számára, valamint 100 eurót kiskorú menekültenként, hat hónapos időtartamra.
A kérelmezőknek rendelkezniük kell társadalombiztosítási számmal, és igazolással arról, hogy „nem rendelkeznek a napi szükségleteik fedezésére szolgáló forrásokkal”. Az ország emellett egészségbiztosítást és munkaerő-piaci integrációs támogatást is nyújt.
Hollandia: magányos menekültek és kisebb családok számára magasabb élelmiszertámogatás
Hollandiában mind a felnőttek, mind a gyermekek jogosultak havi ruházati és élelmezési segélyre, valamint kiegészítő juttatásra, amelyet tömegközlekedésre, családlátogatásra vagy sportolásra lehet felhasználni.
Amint azonban egy 18 éves vagy annál idősebb menekült munkát kap, a támogatás minden családtag számára megszűnik.
2025 elejétől a ruházati támogatás 62,66 euró, az extra támogatás pedig 77,16 euró.
Eközben azoknál a menekülteknél, akik nem az önkormányzati befogadóközpontban kapják az étkezést, változik a költségvetés. A kisebb családok több pénzt kapnak személyenként, mint a nagyobb családok.
Például egy egyedül élő menekült vagy egy kétszemélyes családban élő felnőtt 252,18 eurót kap, míg egy négytagú családban élő felnőtt 189,13 eurót.
A támogatást az a település fizeti ki, ahol az egyéneket regisztrálták, és közvetlenül a bankszámlájukra, pénzkártyára vagy készpénzben kaphatják meg.
Portugália: ideiglenes védelmi státusz
A Portugáliában menekültstátusszal rendelkező ukránok ideiglenes védelmi jogcímet kapnak, amely automatikusan ideiglenes tartózkodási engedélyt, adóazonosító számot, társadalombiztosítási azonosító számot és nemzeti egészségügyi szolgáltatás felhasználói számát is magában foglalja.
Az ideiglenes védelmi cím lehetővé teszi számukra, hogy jogosultak legyenek a szociális integrációs jövedelemre (RSI), amennyiben havi jövedelmük legfeljebb 237,25 EUR, és pénzügyi vagyonuk – például bankbetétek, részvények, kötvények, postai takaréklevelek, részesedési értékpapírok és kollektív befektetési intézményekben lévő befektetési jegyek – együttesen nem haladja meg a 30 555,60 EUR összeget.
Egy RSI kérelmező 237,25 eurót kap, egy második felnőtt esetén további 166,88 eurót.
A 18 év alatti gyermekekkel rendelkező menekültek esetében gyermekenként 118,63 EUR összeg jár.
Az ukrán menekültek munkanélküli-ellátást is igényelhetnek a munkahelyük kényszerű elvesztése esetén. Ez a juttatás 522,50 EUR a háztartásban élő kedvezményezettek esetében, illetve 418 EUR az egyedülálló kedvezményezettek esetében.
Portugália külön platformot működtet az ukrajnai menekültek álláskeresésére („Portugália Ukrajnáért”), valamint ukrán nyelven elérhető segélyvonalat is.
Az idei év első negyedévében az illegális határátlépések száma Európába több mint 30 százalékkal csökkent, azaz közel 34 000 személlyel kevesebb volt, mint a 2024-es év hasonló időszakában. A hírt a Politico közölte a Frontexre hivatkozva.
A Frontex szóvivője, Krzysztof Borowski elmondta, hogy a szervezet nem tud végleges következtetést levonni arról, miért történt ilyen drámai csökkenés az év első három hónapjában, de „nyilvánvaló, hogy a tavalyi évben tapasztalt csökkenő tendencia továbbra is megfigyelhető”.
Az utóbbi hónapokban az Európai Unió arra figyelmeztetett, hogy szigorítani fogja a migrációs jogszabályokat: tervezi a deportálás egyszerűsítését, a migránsok büntetéseinek szigorítását, és úgynevezett visszatérési központokat hozna létre az EU-n kívüli országokban, ahol azokat a személyeket helyeznék el, akik a deportálásukra várnak.
Negyven másodperccel a startot követően visszazuhant a Földre az első orbitális rakéta, amelyet a kontinentális Európából indítottak vasárnap a norvégiai sarkvidéki Andoya űrbázisról – számolt be az Origo.
A német Isar Aerospace startupcég által kifejlesztett kétfokozatú Spectrum rakéta a Youtube-on élőben közvetített képek szerint rezegni kezdett, felborult, majd hangos robbanás hangját keltve visszazuhant a Földre.
A tesztrepülés célja az volt, hogy minél több adatot és tapasztalatot gyűjtsenek. A gyártó előre figyelmeztetett, hogy a tesztrepülés idő előtt véget érhet, a balul sikerült indítás után pedig közölte, hogy sok olyan információ gyűlt össze, amelyből tanulságokat vonhatnak le. Egyetlen gyártónak sem sikerült még az első rakétáját egyből pályára állítani – hangoztatta a bajor cég képviselője.
A 2018-ban alapított Isar Aerospace olyan hordozórakétát szeretne kifejleszteni, amellyel műholdakat lehet pályára állítani. A cég Elon Musk SpaceX-ének és Jeff Bezos Blue Originjének európai riválisa.
A norvégiai felbocsátás kettős premiernek ígérkezett, mivel nemcsak az Isar Aerospace első sikeres repülése, hanem egyúttal egy orbitális hordozórakéta első indítása is lett volna a kontinentális Európából.
Európa jelenleg lemaradásban van az Egyesült Államokkal, Kínával és Indiával szemben az űrutazás terén, mivel az ESA Ariane 6 hordozórakétájának fejlesztése késik.
A Spectrum hordozórakéta 28 méter hosszú, átmérője 2 méter. Az 50 tonnás típus a kívánt pályától függően 700 és 1000 kilogramm közötti hasznos terhet tud a világűrbe juttatni. A vállalatnál két további rakéta építése van folyamatban.
Megduplázódott az európai régióban 2024-ben a kanyarós megbetegedések száma, és több mint 25 éves csúcsra emelkedett az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) csütörtökön publikált jelentése szerint.
Az 53 európai és közép-ázsiai országot magában foglaló régióban tavaly 127 350 kanyarós megfertőződést jelentettek, az érintettek több mint 40 százaléka öt év alatti gyermek volt – számoltak be róla.
„A kanyaró visszatért, és ez figyelmeztetés! A beoltottak magas aránya nélkül nincs egészségügyi biztonság” – emelte ki Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.
A koronavírus-járvány alatt visszaesett az immunizáltság lefedettsége, majd 2023-ban és 2024-ben ismét lényegesen nőtt a kanyarós megbetegedések száma – mutattak rá a jelentésben, hozzáfűzve, hogy „az oltottsági arány sok országban még nem tért vissza a járvány előtti szintre”.
Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Romániában az érintett gyermekek kevesebb, mint 80 százaléka kapta meg az első adag kanyaró elleni vakcinát 2023-ban, ami jócskán elmarad a pandémia kitörésének megelőzéséhez szükséges 95 százalékos lefedettségi aránytól.
Az európai régióban 2024-ben Románia jelentette a legtöbb, 30 692 kanyarós esetet, amelyet Kazahsztán követett 28 147 megbetegedéssel – ismertették.
A WHO a kanyaróvírust a legfertőzőbbek között tartja számon. A betegség szövődményei között lehet a tüdőgyulladás, az agyvelőgyulladás és a kiszáradás, valamint az immunrendszer is károsodhat.
Az Egyesült Államok figyelmeztette a NATO szövetségeseit, hogy megszünteti részvételét a jövőbeli katonai gyakorlatokban Európában. Erről a svéd Expressen című lap számolt be saját forrásokra hivatkozva.
A lap szerint a már 2025-re tervezett NATO-gyakorlatokat, amelyekben az Egyesült Államok fontos szerepet játszik, nem érinti a döntés.
Azonban minden, későbbre tervezett gyakorlat már amerikai részvétel nélkül zajlódhat le.
Ennek következtében Svédországnak és más NATO-országoknak önállóan kell kidolgozniuk a gyakorlatok terveit, figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt azokon.
A svéd újságírók ezt a döntést összefüggésbe hozzák az Egyesült Államok azon terveivel, hogy csökkenti katonai kiadásait Európában, és átirányítja a pénzeszközöket a Csendes-óceáni térségbe, hogy felkészüljön Kínával szembeni ellenállásra.
Ukrajna Állami Vámhatósága elkészítette az első biometán exportszállítmány vámkezelési nyilatkozatát.
A hivatal tájékoztatása szerint két éven át folyt a munka, amelyben ukrán parlamenti képviselők, a pénzügyminisztérium és az Állami Vámhatóság, a gázszállító rendszer és a gáztározók üzemeltetői, szakértők, a civil társadalom és a biometán termelői vettek részt. A cél a vámellenőrzés és a biometán vámkezelésével kapcsolatos jogszabályok módosítása volt.
A vámhatóság hangsúlyozta, hogy a biometán vezetékes exportja új perspektívákat nyit az ökológiailag tiszta gáz stabil európai szállítására.
Az oroszok, akik európai országokból térnek vissza, panaszkodnak, hogy a határon tömegesen kobozzák el a sonkát és a sajtot tőlük. Elmondásuk szerint „mindenkit ellenőriznek, kivétel nélkül”.
Az orosz határnál elkezdték elkobozni a sajtokat, sonkát, kolbászt és más állati eredetű termékeket az Európai Unióból. A Orosz Mezőgazdasági Felügyelet betiltotta ezen termékek behozatalát, még személyes használatra is. Erről az orosz sajtó számolt be hétfőn, január 27-én.
A szabályozó a tilalmat a száj- és körömfájásos betegség németországi kitörésével indokolta. Veszélyesnek tartják a „hús- és tejtermékeket, takarmányokat és takarmánykiegészítőket”. A baromfiból készült delikát termékek behozatala engedélyezett.
A korlátozás január 20-án lépett életbe. 11 nappal korábban Németország értesítette az Állat-egészségügyi Világszervezetet (OIE) az elmúlt 37 év első járványáról.
Oroszország megtámadására készül Európa 2028–2029-ben, az ország férfi lakosságának készen kell állnia arra, hogy megvédjék az anyaföldet – jelentette ki Alekszej Zsuravlev, az orosz parlamenti alsóház (Duma) védelmi tanácsának elnökhelyettese.
Zsuravlev szavai egy másik ügy kapcsán járták körbe az orosz médiát: azt mondta, hogy „mozgósítani” kell az orosz lakosságot, emiatt pedig számos orosz Telegram-csatorna azzal kezdte el ijesztgetni olvasótáborát, hogy a Kreml újabb mozgósításra készül az ukrajnai háború frontvonalaira.
Zsuravlev nem arról beszélt, hogy a közeljövőben lesz újabb mozgósítás, hanem fel akarja készíteni az orosz lakosságot egy Európával viselt háborúra.
„Európa arról magyaráz, hogy 2028–2029-ben készen állnak majd egy Oroszországgal szembeni háborúra. Ezért fel kell készítenünk erre a férfi lakosságot, hogy meg tudják védeni az Anyaföldet. Kell erről beszélnünk, nem szabad szégyenlősködni. Ha ez megtörténik, nem mi fogjuk kezdeni. […] Ha harcolni fogunk, meg kell érteni, hogy a katonai regisztrációs és toborzási irodáinknak hatékonyan kell működnie, mozgósítási tartalékokat kell létrehozunk és ki kell őket képeznünk” – fejtette ki Zsuravlev.
A lap ezt részletezve azt írja: a mozgósítási tartalék létrehozása teljesen önkéntes alapú lenne, ez azt jelentené, hogy Oroszország létrehoz egy olyan embertartalékot, akiket háború esetén be lehetne hívni frontszolgálatra.
Európa vezetői egyébként valóban azt kommunikálják, hogy fel kell készülni egy Oroszországgal viselt háborúra 2028–2030 magasságában, de az agresszor szerintük Moszkva lenne. Egyetlen európai vezető sem beszél arról, hogy megtámadnák Oroszországot.
Ma 980 000 ember szolgál az ukrán fegyveres erőkben, az ukrán hadsereg a legnagyobb Európában – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Lex Friedman amerikai podcasternek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy jelenleg Franciaország rendelkezik Európa második legnagyobb hadseregével, amelynek mintegy 200 ezer katonája van.
„Európa képes lesz összegyűjteni egy 2-3 milliós hadsereget? Nem. Európa nem akarja megtenni. És miért? Nem akarunk világháborút. Nincs ilyen cél. Nincs ilyen cél, hogy mindenkit összegyűjtsünk, nem akarunk háborút. Meg akarjuk állítani az oroszokat” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
