Rákóczi-főiskola: Tudomány napja – 2022

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) bázisán működő Fodor István Kutatóközpont természettudományi tematikájú tudományos konferenciát szervezett november 10-én Tudomány napja – 2022 címmel.

A fórum hivatalos megnyitóján a főiskola Esztergom termében összegyűlt tanárokat, kutatókat és hallgatókat elsőként dr. Kolozsvári István, a Fodor István Kutatóközpont igazgatója, az alkalom főszervezője köszöntötte. Kiemelte, hogy a központ 2011-es alapítása óta minden év novemberében tematikus rendezvény keretében méltatja a magyar tudomány napját, melyet az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is felvett a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű programsorozatába.

A szervezők ezúttal két fő témakört határoztak meg a konferencia tervezésekor: „Idén a közbeszédben és a tudományban is két fő gondolatkör hatotta át a beszélgetéseinket: mi történik a környezetünkben, az éghajlatokkal, illetve mi történik Ukrajnában?” – emelte ki Kolozsvári István, aki hozzátette, bár az említett kérdéseket számos szemszögből lehet tárgyalni, a fórumon a környezettudományos megközelítésre fektették a hangsúlyt.

Dr. Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék vezetője elmondta, hatalmas jelentőséggel bír számukra, hogy a konferenciát három éve felvették a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvények közé. „Ezen a napon a magyar és magyar nyelven művelt tudományt ünnepeljük. Fontos számunkra, hogy a hallgatók mindig neves előadóktól halljanak új információkat és értesüljenek a tudomány legfrissebb eredményeiről” – hangsúlyozta a tanszékvezető.

„Amióta a Magyar Tudományos Akadémia az Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében megünnepli a magyar tudomány napját, azóta a főiskola is részt vesz ennek az eseménynek a méltatásában” – húzta alá újságírónknak prof. dr. Csernicskó István, a II. RF KMF rektora. Mint ismeretes, novemberben a magyar tudomány ünnepéhez csatlakozva rendezvények zajlanak szerte a Kárpát-medencében. A főiskolán november 8-án egy könyvbemutatóval vette kezdetét a rendezvénysorozat, melyet 9-én újabb kiadvány bemutatója követett, s a mai konferencia nem az utolsó a sorban. A rektor elmondta, hogy a Filológia Tanszék és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai a kárpátaljai magyar tudományosságról számolnak be hamarosan az ausztriai Innsbruckban, ahol bemutatják, hogy a kárpátaljai magyar tudományosság eredményei hogyan gazdagítják az egységes magyar tudományosságot, illetve a nemzetközi tudományos életet. „Szerteágazó rendezvények vannak ebben az évben is, mert lényegesnek tartjuk azt, hogy jelezzük: élünk, dolgozunk és a háborús viszonyok ellenére nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy azokat a rutinokat, hagyományokat, amelyeket évek óta viszünk, most se hagyjuk el” – tette hozzá Csernicskó István.

A rendezvény plenáris szekciójába elismert kutatókat hívtak meg, akik beszámoltak aktuális kutatási eredményeikről. Dr. habil. Bartholy Judit, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszékének tanára arról számolt be, hogy Tótérségünket milyen mértékben érintik a globális melegedés folyamatai s a szélsőségek változásai. Dr. Severa Miroszláv, a II. RF KMF Fodor István Kutatóközpont és Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiája M. H. Holodnij Botanikai Intézetének kutatója Adventív fajok terjedési ütemének felerősödése Ukrajna flórájában a háború hatására címmel mutatta be előadását.

A szervezők minden évben törekednek arra, hogy a kárpátaljai magyar természettudományosság helyzete és annak eredményei is előtérbe kerüljenek, így az esemény folytatásában a poszter szekció keretében szemléltették a Fodor István Kutatóközpont, valamint a Biológia és Kémia Tanszék kötelékében zajló kutatások tematikáit, tehetséges diákjaik friss eredményeit. A jelenlévők betekintést kaptak a nagymuzsalyi meddőhányó növényzetének vizsgálatába, a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum Nagyerdő erdőrészének florisztikai vizsgálatába, a Tiszabökény környezetében előforduló szitakötő-élőhelyek összehasonlító faunisztikai vizsgálatába, Beregsom flórájának ökológiai jellemzésébe, valamint a karbon nanocsövek felhasználására a cink(II)- és kobalt(II)-ionok megkötésére természetes vizekből. A poszterek izgalmas témákat érintettek, s megmutatták, milyen eredményeket lehet elérni a közös munka során.

(lexi/Kárpátalja hetilap)