Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó Visegrádon

A II. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó szakmai előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a Kárpát-medencei magyar média aktuális helyzete, kilátásai, a megváltozott médiatér és a jelenkor kihívási álltak. A november 11–13. között, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség szervezésében Visegrádon megrendezett konferencián a magyarországi és külhoni magyar nyelvű médiumok képviselői vettek részt.

A találkozó ünnepélyes megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt 12 év legfontosabb kormányzati eredményei közé tartozik a magyar nemzet egységének megteremtése, melyhez nagymértékben hozzájárultak a határon túli médiumok.

A miniszter szót ejtett az Ukrajnában dúló háborúról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről. Aláhúzta: külön köszönet illeti azokat, akik ebben a nehéz időben is sokat tesznek azért, hogy a magyar nyelvű tömegtájékoztatás megmaradjon vidékünkön. Annak ellenére, hogy Magyarország története legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, az ukrán állam ezt nem értékeli a maga teljességében – utalt Gulyás Gergely a munkácsi Turul-szobor eltávolítására, hozzátéve: a magyar kisebbséggel szembeni fellépés továbbra is elfogadhatatlan és tűrhetetlen.

A jövőbeni kilátásokra kitérve a tárcavezető hangsúlyozta: miután lényegében gazdasági alapon kell működtetni a médiát, nem lehet eltekinteni azoktól a változásoktól, amelyek a fogyasztói szokásokban végbementek. A mérések azt mutatják, hogy a Covid-járvány óta Magyarországon az online médiának nagyobb a jelentősége és befolyása a televíziónál is, és ez minden valószínűség szerint a határon túli médiumok esetében is így van. A hírfogyasztókat tekintve 50% feletti, aki az online felületekről tájékozódik, 40% körüli a televízióból információt szerzők aránya, a többiek pedig a nyomtatott sajtót veszik kézbe. Ez nem változtat azon, hogy a nyomtatott sajtónak van értéke, amit meg kell őrizni, de a jelentősége, például a politikai vélemények meghatározásánál rendkívül csekéllyé vált – fűzte hozzá Gulyás Gergely. Objektíven értékelni kell azt is, hogy az elmúlt években és évtizedekben milyen újságírói teljesítmények állnak az egyes szerkesztőségek mögött. Az nem fordulhat elő, hogy aki aktívan és jól dolgozott, bármilyen támogatás hiánya miatt az utcára kerül, elveszíti állását – emelte ki a miniszter.

A magyar nemzet egységes, és főszabály szerint nincsenek határon belüli és kívüli ügyek, azt kell nézni, mi szolgálja a közös nemzeti célokat. Akik jelen vannak, az elmúlt években e közös nemzeti célok szolgálatához nagymértékben járultak hozzá – jelentette ki beszédének végén Gulyás Gergely.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőjének elején köszönetet mondott a határon túli magyar médiumok munkatársainak, akiknek munkájukkal a hírek szinte ugyanabban a pillanatban jelennek meg a magyar médiatérben. Kiemelte: a média területén is egyre inkább egységes Kárpát-medencei térről lehet beszélni, a média része a nemzetpolitika intézményrendszerének.

Az elmúlt időszak nemzetpolitika eredményeit összegezve az államtitkár nyomatékosította: a külhoni közösségek megerősödtek. Elmondta: 5 400 beruházást valósítottak meg a külhonban, illetve egységes Kárpát-medencei teret hoztak létre az oktatásban, a bölcsődétől a felsőoktatásig nyújtanak támogatást, melynek összege emelkedni fog a következő évben, de a kárpátaljai gyerekek már az idén a megemelt támogatáshoz juthatnak hozzá – fejtette ki. Újraindult a Határtalanul! program is, aminek kezdete óta már félmillió anyaországi diák juthatott el külhoni területekre. A Kárpát-medence a magyar sportsikerek tekintetében is egységessé vált.

Potápi Árpád János elmondta: a magyar vállalkozókat sikerült „egy hálóba összefűzni”, s mintegy 214 milliárd forintos támogatást nyújtottak határon túli magyar vállalkozóknak. Ők alapvetően magyar embereket foglalkoztatnak, így a támogatás hozzájárul a szülőföldön való megmaradáshoz és boldoguláshoz – fűzte hozzá.

Az államtitkár aláhúzta, hogy a politikai érdekképviselet is megerősödött, s kiemelten fontos továbbra is az, hogy a magyar képviselők minden szinten jelen legyenek.

„Mi közösségekben gondolkozunk. Nem az egyént helyezzük előtérbe, hanem a közösséget. Számunkra a magyar közösségek a legfontosabbak. Egy ilyen közösség a média is” – szögezte le köszöntőjének zárásaként Potápi Árpád János.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke az olvasói szokások megváltozására, átalakulására helyezte a hangsúlyt beszédében. Elmondta, hogy az online felületek márkahű olvasói megdöbbentően csekély számban vannak. Az olvasók nagy többsége más hírcsatornákról, híraggregátor oldalakról keresi fel a különböző médiumok honlapjait. Az emberek figyelme szétszóródik, a kérdés az, hogyan tartsuk azt meg. Az üzenetet el kell juttatni az olvasókhoz – szögezte le, s hozzátette, hogy mint az egyik Karinthy-novellában, a jelenlegi médiatérben „cirkuszi akrobaták módjára” kell eljuttatni az üzenetet a megfelelő közönséghez.

Az ünnepélyes megnyitót követően mini plenáris előadásokkal folytatódott a találkozó, melyen olyan témákat boncolgattak az előadók, mint a Nemzetpolitika és a médiaszabályozás, Médiaharcok: rombolás vagy térfoglalás, a közmédia fejlődése és lehetőségei vagy a Kárpát-medencei médiatér.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és Médiatanács elnöke előadásában felidézte a magyar szabadságharcok valamilyen sajtótermékhez kapcsolódását. Ezt követően médiatörténeti áttekintést tartott, ahol beszélt arról is többek között, hogy az első rendszerváltás utáni kormány már részesévé vált a médiaháborúnak. Szerinte a magyar szólásszabadság mérföldköve a 2010-es médiatörvény megszületése, amely által a magyar szólásszabadság mindenkinek biztosított. Hozzátette, hogy a magyar jogszabályokat tekintve tágabb a magyar sajtószabadság, mint Nyugat-Európában. Felhívta a figyelmet az európai televíziók műsoridejére is, amely főként európai tartalmakból kell, hogy álljon. Szerinte az Európai Unió üzleti szempontból írta mindezt elő. Mindehhez a magyar törvényalkotó a magyar kvótát is hozzá tette. Azt viszont nem lehet elérni, hogy mindennek kulturális értéke is legyen. Szerinte az NMHH-nak korlátozott eszközei vannak a nemzetpolitika támogatására, de tervezik a határon túli fiatalok médiaoktatásának megsegítését.

Szánthó Miklós, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi tagja, valamint az Alapjogokért Központ főigazgatója előadásában a médiaharcokról beszélt. Mint mondta: Magyarországon nem köszöntött be a liberális demokráciák győzelme. Miközben az ország szomszédságában háború dúl, az energiaforrásokért harc zajlik, a médianyilvánosság pedig fontos erőtérré vált. Nyugaton a populáris kultúra szférájában és a geopolitikában két egymást kizáró világnézet ütközik: a magát idealistának hirdető progresszió harcol a realitást előtérbe helyező józan ésszel. S úgy tűnik, hogy globális szinten a liberális megközelítés van túlsúlyban. Mindennek az eléréséhez a liberálisok három lépést alkalmaztak: vádaskodás, fake news, semlegesség. A semlegesség szerint csak az számít függetlennek és objektívnek, aki osztja a liberális világnézetet. Szerinte Magyarország e tekintetben lokális kivétel a globális tények alól, hiszen itt valamennyi vélemény szabadon megjelenhet és terjedhet. A szakértő szerint rá kell tudnunk mutatni, hogy a posztmodern liberalizmus valójában egy totalitárius ideológia, mert van egy képe arról, hogyan is kellene szerintük működnie a világnak, és ha erre valaki nemet mond, az már nem illik bele a képbe. Hangsúlyozta: együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Ezért tudatosítani kell magunkban, melyek azok a célok, amiért küzdünk és harcolunk közösen.

Felgyorsult globalista világunkban a közösségi média foglyaivá váltunk, ami az újságírókra is rányomja bélyegét – emelte ki elő­adásában Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, aki kijelentette, hogy a televízió, a rádió, az online portálok és a nyomtatott sajtó halott, csak még nem vették észre. Az elmúlt éveket vizsgálva megállapította, hogy a kultúrafogyasztás és információszerzés 80 százaléka online történik. Kultúrahordozókból kultúrafogyasztókká váltunk – jegyezte meg. Állítása szerint a standuposok befolyásolják a tömegek véleményét, mert a csúcsértelmiségieket már csak nagyon szerény számban hallgatják meg. Szerinte fontos lenne, hogy az írók újra megtalálják olvasóikat, és a generációs szakadékok átívelésére is mielőbb megoldás szülessen. Az igazgató szerint a rádiók és a streaming platformok között nincs közös pont, ezek párhuzamos dimenziókként működnek egymás mellett. A médiának mielőbb irányt kell váltani, mert eddig nem sikerült életmódválaszt adniuk, és ha ezt nem teszik meg itt, akkor a tengeren túlról jön majd ismét a válasz. Mint hangsúlyozta, a válságok nem fognak elmúlni, a helyzet a világon nem lesz jobb, ezért olyan válaszokat kell adni, ami túlélővé tesz bennünket.

Az előadásokat zárva Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke kiemelte: nem hagyunk cserben senkit határon innen és túl. Szerinte fontos, hogy helyesen cselekedjünk, ahogyan ezt eddig is igyekeztünk megtenni. Saját életéből felidézve számos momentumot elmondta: 1990 után figyelmeztették Antall József miniszterelnököt, hogy a média a jobboldal ellen van, amire a néhai kormányfő úgy reagált, hogy „a demokrácia majd megoldja.” Mint mondta: a közmédia átalakítása során nem véletlenül választották a Duna Médiaszolgáltató nevet, mert a rendszerváltás után a Duna Televízión egy nemzetibb hangot lehetett hallani, mint a Magyar Televíziónál. Szerinte a közmédia megerősítését követően a magyar kultúra megerősítésén kell egységesen dolgozni.

Délután számos szakmai kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyek betekintést nyújtottak a Kárpát-medencei magyar média helyzetén túl a kisebbségi és a többségi sajtóban megjelenő hírek közötti különbségekre, a tudósítókat érintő szakmai kihívásokra a világjárvány és a háború okozta válságok korában, valamint a külhoni nyomtatott-elektronikus sajtó online világban betöltött szerepére. Térségünk képviseletében Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója, Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, Pallagi Marianna, a karpatalja.ma főszerkesztője, valamint Darcsi Karolina, a Kárpátalja hetilap főszerkesztője mutatott rá a kárpátaljai magyar médiával kapcsolatos kérdésekre. Darcsi Karolina elmondta: „Lapunk a legnagyobb példányszámban eladott magyar nyelvű lap Kárpátalján annak ellenére is, hogy a háborús helyzet miatt némi visszaesés volt tapasztalható.” Kiemelte: Kárpátalján szükségszerű és az olvasók igényt tartanak a kisebbségi újságírásra. A magyar nyelven megjelenő tudósítások, hírek mellett az államnyelven is megjelennek cikkeink, melyek az ukrán nyelvű olvasókat célozzák meg. A Karpatszkij Objektiv (Карпатський Oб’єктив) például a szláv közösség számára írt hetilap, melynek hasábjain ukrán nyelven olvashatók a hírek magyar szemszögből, a karpat.in.ua honlapon pedig naponta összesen 150–170 írás jelenik meg magyar és ukrán nyelven egyaránt.

A Kárpát-medencei külhoni magyar újságírók találkozójának zárásaként került sor a Kosztolányi-díj ünnepélyes átadására.

Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója felvezetőjében felidézte: egy írás, egy film emberek életét tudja megváltoztatni, ezért hatalmas a média felelőssége. Hiszen ma már pár óra alatt karaktergyilkossággal ki lehet végezni egy embert. Mint mondta, a közszolgálat a közösség szolgálatát jelenti. A gondolkodás képességét soha nem szabad elveszítenünk, még az átpolitizált közegben sem. Olyan kihívások előtt állunk, amelyekkel szemben csakis felkészültséggel lehet helytállni. Szerinte a fiatal kollégákkal meg kell osztani azt a tényt, hogy emberek életét tudja megváltoztatni egy riport és egy cikk, amivel sosem szabad visszaélni. Ezért a közszolgálatért csakis építve, sosem rombolva szabad tenni. A csatornaigazgató szerint nagy szükség van a díjra, ami kifejezi az elismerést. „Hiszen szükségünk van arra, hogy megsimogassuk egymás fejét” – fogalmazott.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Médiaszövetség elnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője a laudációban elmondta: az ünnepi díjátadás egyben a kárpátaljai újságírók melletti szolidaritás vállalása is. Szerinte a kárpátaljai újságírókon most nagyon sok múlik. Ezért felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen nehéz időkben vigyázó szemeinket Munkácsra, Ungvárra, Beregszászra kell vessük. A díjat Dunda Györgynek, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója adta át, akit méltatva kiemelte: szolgálata pótolhatatlan. A díj egyben tiszteletadás is Kosztolányi Dezső emléke előtt.

A díjátadást követően Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója köszönetét fejezte ki. Szerinte a kárpátaljai magyar újságírókat a szülőföldön maradásra rendelte a sors. Beszélt arról is, hogy a jelenlegi viszontagságos időkben újra meg kell éljük azokat a pillanatokat, melyeket már elődeink is átéltek: a sorok közé kell rejtse a tudósító üzeneteit. A könnyebb út, ha elhagyjuk Kárpátalját, de szerinte a kárpátaljai újságírókat szülőföldjükre rendelte a sors. Mint mondta: remélhetőleg eljön a béke, és újra visszaállhat a rend.

(MTI, CsA, VE/Kárpátalja hetilap)