Merre menekültek, s hol vannak most?

Az ENSZ adatai szerint nagyjából 17 millió határátlépés történt Ukrajnából a szomszédos országok felé azóta, hogy tavaly februárban Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Több mint felük, 8,5 millió ember Lengyelország felé távozott, a második helyre Oroszország került 2,9 millió határátlépéssel. Magyarország felé 2 millió átkelés történt, Románia esetében 1,7 millió a szám, végül Szlovákia felé 1 millió, Moldova felé 0,7 millió határátlépést regisztráltak, Belarusz felé pedig elenyésző az adat.

Orosz irány

Az, hogy ebből mennyit tekinthetünk tartósabban külföldre menekülő ukrán polgárnak, nem könnyű megállapítani, hisz ez az összes határátlépés, és vannak, akik többször, esetleg akár naponta is átlépik a határt, ugyanakkor az Ukrajnába utazók kilépése is bekerül a statisztikába. Az Oroszország felé való átkelések száma meglepően magas, ugyanakkor ott pláne sokan lehetnek, akik gyakran jönnek-mennek, akár orosz polgárok, akár magukat orosz nemzetiségűnek tekintő ukránok. 

Az Oroszország felé mozgást persze nehéz lehet statisztikailag nyilvántartani, hisz a határon, amelyről sok helyen nem is lehet tudni, hol húzódik ténylegesen (frontvonal), nagyon nehéz megállapítani, hogy ki civil határátlépő, ki az orosz hadsereg katonája vagy éppen a megszálló hatóságok tagja. Azt sem tudjuk továbbá, hány ukrán polgárt vittek akarata ellenére Oroszországba.

Európai adatok

Komolyabb következtetésekre alkalmasak a nyugati határok számai. Arról konkrét adat van, hogy a szomszédos nyugati országokban 4,8 millió embert regisztráltak menekültként, míg más európai országokban nagyjából 3,2 milliót. Ez már közelebb állhat ahhoz a számhoz, ami a ténylegesen tartósan menekülőké lehet, de még ezen belül is lehetnek, akik csak a regisztrációval járó előnyökért regisztrálnak, majd hazatérnek, vagy később tértek haza, például Kijevbe azt követően, hogy környékéről elvonultak az orosz csapatok.

Az összesen 8 millió regisztráltból így csak feltételezhetjük, hogy 5-6 millió tartósan az EU-ban maradt, és azt sem könnyű megállapítani, hogy az EU-n belül melyik országban hány ukrán telepedett le, miután a határok szabadon átjárhatók. Egyes statisztikai adatokból ugyanakkor képet kaphatunk a helyzetről, hisz akik ténylegesen letelepednek, munkát vállalnak, azok értelemszerűen megjelennek az adott ország statisztikáiban.

A legnagyobbak

Egy decemberi felmérés, melyet a német kormány rendelt meg, azt mutatta, hogy több mint egymillió, az orosz invázió elől elmenekült ukrán él az országban, és 37 százalékuk végleg, vagy hosszabb időre szeretne az országban maradni. 34 százalékuk a hazatérést tervezi, ha egyszer véget ér a háború, 2 százalékuk mondta azt, hogy egy éven belül mindenképpen hazatérne, 27 százalék pedig még nem döntötte el, meddig maradna. 

Németország ezzel az ukránok legnagyobb befogadója, ami érthető is, hisz az EU legnépesebb, és egyik leggazdagabb országáról van szó. Utána Lengyelország következik, ami a szomszédság és a hasonló nyelv miatt érthető, ráadásul a lengyelországi munkaerőhiányt is jótékonyan említette az ukránok megjelenése.

Közepes befogadók

Nagyobb, érdemben 100 ezer fő feletti regisztrációs szám alapján még Csehországban vannak sokan: 475 ezren, amit megint csak indokol a nyelvi hasonlóság és a munkaerőhiány. 210 ezren kaptak menedéket az Egyesült Királyságban, 160-170 ezren Olaszországban és Spanyolországban, 150 ezren Bulgáriában (megint csak a szláv nyelvi rokonság lehet döntő) és 120 ezren Franciaországban.

(napi.hu)