Megindult a holdújévi kínai áradat, újra berobbanhat a Covid

Reális veszély, hogy jókora lökést ad a járvány kínai terjedésének és a halálozásoknak a holdújévi vándorlás, de nyomuk sincs a Covid megjelenését követő három évvel ezelőtti korlátozásoknak. Szerdán már milliók voltak úton az ünnepek miatt, a csúcs pénteken jön.

A Covid-járvány gyors terjedése ellenére megtelnek a kínai vasútállomások és repülőterek, szerdán már milliók tartottak az otthonuk felé, ahol együtt ünnepelhetik családjukkal és barátaikkal a szombaton kezdődő holdújévi időszakot. A forgalmi csúcs péntekre várható, miközben az egész világon árgus szemekkel figyelik a járvány kínai fejleményeit, hiszen ha gazdasági fennakadásokhoz vezetnek, azt az egész világgazdaság megérzi.

A Covid Kínában jelent meg először tömegesen 2019 és 2020 fordulóján, a hatóságok drákói intézkedéseket hoztak, hogy megelőzzék a terjedését, és a maximális szigort – a zéró-Covid politikáját – csak a múlt év végén adták fel.

A szélesre szabott elkülönítő zárlatok már az elmúlt években az egész világra tovagyűrűző hatásokat okoztak a szállításban, kereskedelemben és az iparban, hiszen Kína az Egyesült Államokkal holtversenyben a glóbusz legnagyobb külkereskedője. A szigor feloldása miatt most az az aggodalom, hogy ha túl gyorsan és túl sok áldozatot szedve terjed a járvány, az újabb gazdaságbénító zárlatokhoz vezethet. A kínai kereslet visszaesése azért is fájdalmas lehet, mert egyidejűleg a fejlett országok is recesszióba csúszhatnak az inflációfékező jegybanki kamatemelések közepette.

Hogy még rosszabbul fessen az összkép, kedden Kínából vigasztalan gazdasági és demográfiai adatok érkeztek.

Áldást vagy átkot hoz ez a holdújév?

Az ünnepi szezon, a holdújév – a nyugati karácsonyi időszakhoz hasonlóan – hagyományosan a fogyasztás megemelkedését hozza Kínában, ebben az értelemben tehát a korlátozások feloldása akár erősítő injekcióval érhet fel a lelassult óriásgazdaság számára.

A bökkenő, hogy nem tudni, mekkora ára lesz a tavaszi fesztiválnak, ha meglódul utána a járvány.

Egyes elemzők szerint ha kilábalás következik, az lassú lesz. Liu He kínai miniszterelnök-helyettes a davosi világgazdasági fórumon büszkén jelentette be, hogy a hároméves izoláció után Kína immár a külvilág irányában is teljesen nyitva áll. 

A kínai bevándorlási hivatal jelentése szerint a január 8-i nyitás óta átlagban napi félmillió ember lépte át a határt. Szombattól ez hatszázezerre emelkedhet. 

Eközben belföldön az óriásvárosokból, amelyekben a hivatalnokok szerint a járvány már tetőzött, milliók tartanak vidékre, olyan városokba és falvakba, ahol még kevésbé terjedt el a járvány, sok a vakcinázatlan idős ember, és gyengébb az egészségügyi ellátás. 

A déli Kanton városban például – amelynek lakossága körülbelül Romániáéval egyezik meg – a szerdai hivatalos adatok szerint már a 85 százalékot is meghaladta a fertőzöttség. Vidéki falvakban eközben ajtóról ajtóra járnak az egészségügyi dolgozók, hogy beoltsák az időseket. A kínai Xinhua hírügynökség keddi jelentése ezt az erőfeszítést úgyt írta le, mint „az utolsó mérföld” – írta a Reuters.

Nem tudni, mennyi az áldozat

Kínából nem folynak olyan gyakorisággal és pontossággal az adatok a járvány áldozatairól, mint az elmúlt években a világ sok országából. Szombaton nagy emelkedést jelentettek be hivatalosan a halálos áldozatok számában: december 8 és január 12 között 59 938-an haltak meg Covid-fertőzés miatt az állami kimutatás szerint.

Emlékezhetünk rá, a Covid-áldozatok számára tekintve Európában és Magyarországon is hatalmas viták voltak a pandémia hullámai közepette, mert országonként más-más szabályok alapján állították össze a listákat, a számok inkább csak a trendeket illetően lehettek tájékoztató jellegűek, nemzetközileg nem voltak összehasonlíthatók. 

Az összehasonlíthatóságot az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sem tudta elérni, az akkori tapasztalatokból kiindulva azonban most arra kérte Kínát, hogy tegyen hozzáférhető többlethalálozási adatokat. 

Ezek azt mérik, hogy az adott évben az előző évek átlagához mérten mennyivel többen haltak meg. Ezzel a módszerrel kimutatható, mekkora lehetett a járvány valódi hatása, minden tényezőt figyelembe véve, és ez már más országokkal is összehasonlítható.

Az Airfinity Ltd nevű független adatelemző cég a Bloomberg jelentése szerint elképesztő napi számot prognosztizál a kínai Covid-halálozásokra a holdújévi időszakra: 36 ezret. December 29-i becslésükhöz 11 ezer halálesetet adtak hozzá, és ezek a számok egy-egy napra vonatkoznak. 

A tapasztalat: a vakcinázás mérsékelte a halálozást

A kínai járványügyi központ már dolgozik a többlethalálozási adatok előállításán, de ez a munka időt vesz igénybe – írta szerdán a Global Times, az országot irányító Kommunista Párt ellenőrzése alatt álló angol nyelvű lap. Akárhogy is: ha a statisztikákban nem is jelenik meg egyhamar a megemelkedett nyomás, a kórházakba máris megérkezett.

Sok tényező okozhatja, hogy egy eset nem kerül bele a Covid-statisztikába, például ha nem kórházban történt, vagy nem végeztek tesztet, de például a járvány számlájára írható az is, ha valakinek a más betegségét a járvány miatt nem tudták időben kezelni – ismeri el a lap. A Reuters keddi jelentése szerint Kínában erősen ellenjavallták az állami és a privát kórházakban, hogy a Covidot szerepeltessék halálokként.

A WHO munkatársai tavaly tavasszal készítettek alapos elemzést a többlethalálozási adatok nemzetközi összeméréséről, amelyről a Világgazdaság is beszámolt. Európában a többlethalálozás mértéke világosan kirajzolódó regionális különbségeket mutatott. A közép-európai régióban a többlethalálozás szintje Magyarországon volt a legalacsonyabb, és inkább a nyugat- és dél-európai mintára hajazott. A többlethalálozás mértéke erős korrelációt mutatott a vakcinázatlanság mértékével.

(vg.hu)