Legalizálnák a kukázást a németek

Egy fej fonnyadt saláta és néhány megbarnult banán. Ezt találták a greifswaldi rendőrök Salome K. hátizsákjában. Még az is lehet, hogy ő lesz az, akinek utoljára kell felelnie bíróság előtt kukázás miatt. Legalábbis, ha Marco Buschman igazságügy-miniszternek (FDP) és Cem Özdemir mezőgazdasági miniszternek (Zöldek) sikerül keresztülvinnie azt a jogszabálymódosítást, amelynek nyomán hamarosan büntetlenül lehet kiszedni a még ehető élelmiszereket a szupermarketek szemetes konténereiből – feltéve, hogy a kukázás sem birtokháborítással, sem rongálással nem jár.

„Aki ételt ment a kukából, azt nem szabadna megbüntetni ezért” – mondja Özdemir.

A két szövetségi miniszter levélben kérte a tartományok igazságügyi minisztereit, hogy támogassák az eredetileg Hamburg tartományból származó indítványt. „A büntetőeljárásokra és pénzbírságok kiszabására vonatkozó irányelvek” módosítása ugyanis tartományi hatáskör Németországban, és 2019-ben Hamburg kezdeményezése a tartományi igazságügyi miniszterek konferenciája előtt bukott el.

Felére csökkentenék

Az ENSZ 2021-es élelmiszerpazarlási indexe szerint Németország – már ami a magánháztartások élelmiszer-herdálását illeti – európai éllovas. A globális statisztikában is csak Kína, India, az USA és Japán előzi meg. Az ENSZ szerint világszerte 931 millió tonna ennivaló kerül évente a szemétbe, miközben több mint 800 millió ember éhezik és alultáplált.

A német kormány azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig a felére csökkenti az országban az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ezt többek között azzal érhetné el, ha egyre több terméket juttat az ország 960 élelmiszerbankjába. Pontosan 30 évvel ezelőtt alakult meg a szövetségi köztársaságban az első ilyen segélyszervezet, amely ma már a legnagyobb, gazdaságra is ható társadalmi mozgalom.

A „Tafel” nevű hálózat egyszerre ment élelmiszert és segít rászorulókon. Minden helyi élelmiszerbank együttműködik a környék élelmiszerüzleteivel, amelyek nap mint nap félreteszik a már el nem adható foltos almákat, szikkadt kenyereket és horpadt dobozú konzerveket.

„Az Élelmiszer-kereskedők Szövetségének tagjai évente körülbelül 75-80 ezer tonna élelmiszert adományoznak a Tafelnek. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha garantálni tudjuk a biztonságot, vagyis, ha ezek az adományok nem jelentenek semmiféle egészségügyi kockázatot” – magyarázza a szóvivő. Részben ez az úgynevezett megelőző fogyasztóvédelem az oka annak, hogy a szupermarketekből származó élelmiszer nagy része nem az élelmiszerbankoknál, hanem a szemétben landol. „Lezárjuk a kukákat, vagy elkerítjük őket a kockázat minimalizálása érdekében. Feltétlenül el akarjuk kerülni, hogy a kukából kihalászott élelmiszerrel valaki egészségkárosodást okozzon magának.”

(hvg.hu)