Katonai célú mesterséges intelligenciát fejlesztett ki Ukrajna

A hadiiparra alkalmazott ukrán mesterséges intelligencia (AI) platform túlmutat azon, amit a nyugati hadseregek lehetségesnek tartottak – írja a Fox News. Ukrajna ugyanakkor „öngyilkos drónok és intelligens rakéták” kísérleti terepévé vált az amerikai National Defense Magazine szerint.

Az ukránok „egy rakás olyan harctéri innováción dolgoznak, ami már nem is evilági” – erről számolt be Brett Velicovich, a Fox News ukrajnai munkatársa. „Őszintén szólva, az amerikai vagy a nyugati kormányoknak fogalmuk sincs, hogy itt milyen fejlesztések zajlanak” – hangzott el a Fox News Digital műsorában. Velicovich szerint a nyugatiak „nem tudnak lépést tartani” a csúcsfejlesztéseket egymásra halmozó ukránokkal, azok ugyanis „túl gyorsan haladnak”.

Saját AI-t hoztak létre

A mesterséges intelligencia jelentős szerepet játszott abban, hogy Ukrajnának sikerült ilyen jól teljesítenie a nagyobb és látszólag erősebb ellenféllel, Oroszországgal szemben, számos olyan előnyt biztosítva a kisebb nemzetnek, amellyel egyébként nem biztos, hogy rendelkezne – fogalmaz a Fox News.

Jehor Dubinszkij, Ukrajna digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettese a Fox News Digitalnak elmondta: a minisztérium tíz AI-platformot vizsgált meg, mielőtt úgy döntött, hogy nagyobb hasznát venné egy sajátnak, amelyet valamikor 2022 közepe táján kezdett el és az év végére már telepítették is.

A televíziónak nyilatkozva egy magát Maxnek nevező ukrán mérnökszakértő beszámolt arról, hogy zárt láncú televíziós kamerák és egyéb megfigyelési infrastruktúra hatalmas hálózatát építették ki Ukrajnában, amely lehetővé tette a hadsereg számára az úgynevezett „gépi látás” széles körű alkalmazását (a gépi látás egy olyan általános gyűjtőfogalom eljárásokra és rendszerekre, amelyekkel (mozgó)kép alapú adatgyűjtés és -kiértékelés után, vagy annak hatására valamilyen vezérlési, szabályozási vagy gépi értelmezési mechanizmus indul be).

Azonosított férfiak

A mesterséges intelligenciáról szóló híradások eddig főként a nagy nyelvi modellekre és az olyan generatív AI-platformokra összpontosítottak, mint a Google Bard és az OpenAI ChatGPT, de a gépi látás, amely a vizuális adatok értelmezésére és elemzésére összpontosít egy AI-platformon keresztül, nagy előnyöket mutat az iparágak és feladatok széles körében – teszi hozzá a Fox News.

Ukrajna esetében a pilóta nélküli légi járművek (UAV) és drónok széles körű használatának köszönhetően segített a hadseregnek az orosz invázió és csapatmozgások során „háborús bűncselekményekkel gyanúsított férfiak” felkutatásában. A rögzített felvételek alapján a mesterséges intelligencia képes azonosítani és kategorizálni az egyes elemeket a felhasználók számára.

Először a Google Maps képernyőfelvételeit tanulmányozták a „megszállt területeken lévő ellenálló erőkről”, ám az adatmennyiség így túl nagy volt – magyarázta Max.

 „Most már név- és tárgykarakter-felismerést (OCR) használunk” – tette hozzá.

Fegyver iPhone-kamerából, Raspberry Pi-kártyából

Ez a technológia segített például az ukrán haderőnek abban, hogy megkülönböztessék az iráni gyártású, kamikaze-drónként emlegetett Shahed-136 típusú drónt a hagyományos rakétáktól. A mesterséges intelligencia emellett az irányított lézerbombák célzásának és hatékonyságának javításában is szerepet játszott.

A leglenyűgözőbb teljesítmény, amit Ukrajna a mesterséges intelligencia fejlesztése révén elért, az volt, hogy a mérnökök mindezt az amerikai vállalatok által felhasznált költségvetés töredékéből valósították meg – teszi hozzá az amerikai hírtelevízió.

Az eszközöket „néhány száz dollárból, a garázsunkban állítjuk elő” – állította Velicovich. „Mi gremlin- garázsoknak hívjuk ezeket”.

A Gremlins-programnak nevezett projekt célja az operatív rugalmasság és a költségmegtakarítás növelése azáltal, hogy a légi járműveket repülés közben is el lehet indítani és vissza lehet hozni, ami lehetővé teszi, hogy a küldetési zónához közelebb telepítsék – ez csökkenti a repülési időt és kevesebb üzemanyag-töltetet igényel.

A politikus szerint például „kitépik az iPhone-ok kameráit, és csatlakoztatják őket az úgynevezett Raspberry Pi eszközökhöz, amelyekkel egy kijelölt célzási rendszert hozhatnak létre”. A Raspberry Pi egy alacsony költségű, hitelkártya méretű számítógép. Felhasználása lehetővé teszi, hogy egy drón jelentős számítógépes teljesítménnyel vezérelhető legyen, s akár a mesterséges intelligenciához is kapcsolódhasson.

Érdekességek Oroszországról?

Ezek a gyárak egy „informatikai hadsereg” mintegy 250 ezer résztvevőjének segítségével fejlődtek ki, amelyet Ukrajna a háború kezdetekor állított össze, olyan embereket toborozva, akik azt állították, hogy rendelkeznek valamilyen készséggel, és hajlandóak segíteni a technológiai fejlesztésekben. Részvételük a harci cselekmények sikeréhez és a védelméhez szükséges berendezések fejlesztéséhez is hozzájárul. Az utóbbi időkben mintegy 10 ezer katona sajátítja el a drónok kezelését.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna valamilyen módon hozzáfér-e orosz adathalmazokhoz, hogy segítse platformjainak kiképzését és a képességek javítását, a miniszterhelyettes és Max csak annyit mondott: “Mondjuk úgy, hogy sikeresen végezzük a munkánkat”.

Videójáték élő emberekkel

Bár a háború jellegét még nem a mesterséges intelligencia határozza meg, az orosz–ukrán konfliktus olyan laboratóriumi környezethez hasonlít, amelyben számos vállalat és kormány képes folyamatosan képezni és tesztelni a mesterséges intelligencia rendszereket a képességek, funkciók és alkalmazások széles skáláján – írta a National Defence című biztonságpolitikai szaklap.

„Ez egy tragikus paradoxon: Minden egyes napon, amikor a konfliktus folytatódik, és az emberek szörnyű módon veszítik életüket, a mesterséges intelligencia-rendszereket valódi adatokkal tesztelik le egy valódi csatatéren.

S mindezt nem azért teszik, hogy megállítsák a szenvedést és véget vessenek a háborúnak, hanem hogy hatékonyabbá váljanak a következő háború − a mesterséges intelligencia háborúja – megvívásában” –írja az amerikai szaklap.

(hirado.hu)