János vitéz Ungváron

Petőfi Sándor művének rajzfilm-adaptációját, Jankovics Marcell örök klasszikusát, a János vitézt ezúttal az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központjában az Ungvári 6. Számú Napocska Óvoda magyar csoportjának növendékei tekintették meg.

A vetítés előtt Albertné Simon Edina, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja és a hungarológiai központ nemrég kinevezett új igazgatója, dr. Berta Eleonóra szólt a gyerekekhez.

– Örülök, hogy eljöttetek, ugyanis mint tudjuk, ez az év Petőfi-emlékév, és rendezvénysorozatot indítottunk ebből az alkalomból. Ez az első rendezvényünk, mert úgy gondoltuk, hogy a legkisebbekkel kezdjük – mondta többek között az igazgató asszony, és a rövid köszöntők után egy gombnyomásra színessé vált a fehér vetítővászon, peregni kezdtek a filmkockák.

A János vitéz magyar rajzfilm Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján a költő születésének 150. évfordulójára készült. Magyarországon először 1973 májusában mutatták be a mozikban. A János vitéz volt az első egész estés magyar rajzfilm. 2019-ben digitális változatban újították fel, amely azóta így látható a mozikban. A történet a költeményhez hasonlóan kezdődik. Kukoricza Jancsi juhászbojtár a tüzes napsütésben, a fűben heverészve és furulyázva a gazda juhait őrzi, amikor távoli énekhangot hall – szerelméét, a kökényszemű Iluskáét, aki épp ruhát mos a patakban. Jancsi csókot ígér Iluskának, ha kijön a patakból és odamegy hozzá. A szerelmeseket megriasztja Iluska mostohája, aki szidni kezdi Iluskát, de Jancsi megfenyegeti, hogy ne merészelje bántani. A mostoha és Iluska hazaindulnak. Jancsi ekkor veszi észre, hogy a nyáj megszökött, az utolsó báránya is felhővé változott. Egyedül, szomorúan indul haza, a gazda elébe. A gazda eleinte tréfának hiszi, hogy nem látja a nyájat, de utána megdühödik, és elzavarja Jancsit. Jancsi elbúcsúzik Iluskától és világgá megy.

A gyerekek érdeklődve nézik a rajzfilmet, s annak ellenére, hogy többen a beszoktatás időszakában vannak, és szüleiket keresve egyik-másik csöppségnél időnként eltörik a mécses, de még az ő figyelmüket is leköti a 74 perces színes mese. Kislányok és kisfiúk egyaránt találnak nekik tetsző epizódokat, legyen az a nagy csata, melyben a magyar huszárok győzedelmeskednek, és felgöngyölik a törököket mint egy szőnyeget, vagy amikor János Tündérországban találja magát, a tündérek körbevezetik földjükön, és az egyik tündér egy tündéralmát ad neki, amire ő is tündérré változik, és a tündérek királlyá koronázzák, majd megjelenik Iluska is mint királynő, és a szerelmesek végre találkoznak.

Miközben a sok különböző korú óvodás élvezi a vetítést, Albertné Simon Edina konzullal beszélgetünk az ajtó mögött.

– Bízom benne, hogy egy kellemes délelőttöt tudnak itt tölteni a gyerekek. Magyarország Kormánya a 2022–2023-as évet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította, és a Petőfi-bicentenárium alkalmából az ungvári főkonzulátus a beregszászi konzulátussal együttműködve minél több eseményt szeretne szervezni Petőfi emlékének ápolása céljából. Ezért próbálunk minél több ilyen rendezvényt lebonyolítani. A kijevi nagykövetségünktől jött egy megkeresés, miszerint elkészült az animációs film ukrán nyelvű feliratozása is, s jó lenne a kárpátaljai közönségnek is bemutatni – idézi fel az előzményeket, és kiemeli: a Petőfi-emlékév keretében nagyon fontos, hogy ne csak a felnőttek számára legyenek programok, hanem a gyerekek részére is. – Nagyon reméljük, hogy a felnőttek valamennyire ismerik Petőfi Sándor életművét, s szeretnénk, ha ez a gyerekek körében is egyre ismertebb lenne – jegyezte meg a diplomata, és továbbiakat illetően elmondta, hogy Petőfi Sándor János vitéz című művének rajzfilm-adaptációját a közeljövőben Kárpátalja több más településén, illetve az iskolakezdést követően az iskolákban is bemutatják majd.

A háziasszony szerepét betöltő dr. Berta Eleonórától megtudtuk, hogy a hungarológiai központ idén 35 éves, és ebből az alkalomból egy rendezvénysorozatot indítanak, ez a mostani vetítés ennek az első lépcsőfoka.

– Egy ideje sajnos kikerültünk a kulturális vérkeringésből, de feladatunk, célkitűzésünk, hogy újra odakerüljünk, elfoglaljuk a megérdemelt helyünket. Sokat kell tennünk ezért. A továbbiakban szeretnénk kiállítást szervezni augusztus–szeptember folyamán, pontos dátumot még nem tudunk, és a 35. évforduló alkalmából október 26–27-én nemzetközi tudományos konferenciát szervezünk – tette hozzá az igazgató asszony.

(rv/Kárpátalja hetilap)