27 EU-tagállam – hárommilliárd fa

Hárommilliárd új fát ültetnek be a 27 tagállamban az Európai Unió természetvédelmi új stratégiájának részeként.

Az Európai Bizottság az „Európai Zöld Terv” részeként kidolgozta a nagyratörő stratégiát. A faültetés mellett ez a régió természeti jólétének védelmét szolgáló számos intézkedést is magába foglal, ideértve a vegyi rovarírtók használatának csökkentésére irányuló kötelezettségvállalásokat és az olyan létfontosságú beporzók, mint például a méhek védelmét, amelyek száma jelenleg csökken.

„A természet elengedhetetlen fizikai és mentális jólétünkhöz, kiszűri a levegőt és a vizet, szabályozza az éghajlatot és beporozza a növényeinket” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

„De úgy viselkedünk, mintha semmi sem számítana, és példátlan sebességgel veszítjük el élőhelyünket.”

Európa földterületének és tengereinek legalább 30 százaléka védett terület lesz. A nagyon magas biológiai sokféleséggel rendelkező területek további egyharmadát „szigorú védelemnek” kell alávetni, amely minimálisra csökkenti az emberi beavatkozást.

A cél az, hogy évente 20 milliárd eurót szerezzenek a terv finanszírozására. A pénzt állami és magánfinanszírozásból teremtenék elő, és az EU éghajlati költségvetésének hatalmas részét a biológiai sokféleségbe történő beruházásokra fordítják. Az Európai Bizottság szerint a jól működő ökoszisztémák védelme és helyreállítása a koronavírus világjárvány után „kulcsfontosságú az ellenállóképességünk fokozásához és a jövőbeni betegségek kialakulásának és terjedésének megakadályozásához”.

Egyes környezetvédelmi aktivisták szkeptikusak az intézkedésekkel szemben, azt állítva, hogy nem elegendő. „Jó látni a védett területek kiterjesztését, a fás területek növelését és a növényvédő szerek használatának csökkentését, valamint a fajok csökkenésének visszafordítását célzó intézkedéseket” – mondta Paul de Zylva, a Friends fo Nature (A természet barátai) aktivistája. „De a legújabb stratégia elolvasása óriási déjà vu érzésem van, mert ugyanazokat az ötleteket már a korábbi természetvédelmi tervek is tartalmazták és nem teljesítették.”

De Zylva úgy véli, hogy Európának „megfelelő cselekvési tervre” van szüksége „optimista szavakkal teli újabb stratégia” helyett, amelynek valóban elkötelezettnek kell lennie az intenzív gazdálkodásról az intenzív természetvédelemre való áttérés iránt.

„A természet védelmére és helyreállítására szánt évi 20 milliárd euró eltörpül a tétlenség hatalmas költségeivel összehasonlítva” – mondja. De még ennyit is pazarlás elkölteni, ha „az adófizetők pénzét továbbra is káros tevékenységekre adják”.

A jogilag kötelező érvényű természeti helyreállítási célokat 2021-ig nem fogják részletesebben körvonalazni. A véglegesítés után azonban a Bizottság reméli, hogy az EU a világ vezetői pozíciójába helyezi a globális biodiverzitás csökkenésének elleni harcában.

(euronews)