Az afrikai országok határozott fellépést követelnek a klímaválság ellen
Tárgyalásokat sürgetett a kenyai elnök kedden Nairobiban, az első afrikai klímacsúcson a globális szén-dioxid-adó bevezetésről. William Ruto szerint a klímaváltozás „könyörtelenül felemészti” az afrikai GDP-t, illetve ellehetetleníti a kontinens országainak gazdasági fejlődését.
„Mindenkinek fizetnie kell a tőle származó szemét után” – jelentette ki ki Ruto.
Az elnök szerint a több mint 1,3 milliárd lakosú afrikai kontinens GDP-növekedése abszolút összegének évi 5-15 százalékát veszíti el a klímaváltozás hatásai miatt, ami mélységes frusztrációt vált ki abban a térségben, amely – mint fogalmazott – a legkevésbé okozója ennek a globális problémának.
Afrika 54 országának „gyorsan zöldülnie kell, mielőtt iparosodni, és nem fordítva, ellentétben azzal a luxussal, amit (a gazdagabb országok) megengedhettek maguknak”.
„Afrika gazdaságának zöld pályára állítása a legmegvalósíthatóbb, legigazságosabb és leghatékonyabb módja annak, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró világot“– fogalmazott.
A klímacsúcs nyitó beszédeiben egyértelmű felhívások hangzottak el a globális pénzügyi rendszerek átalakítására, amelynek hiányában az afrikai országok ötször annyi kamatot fizetnek a kölcsönök után, mint mások.
Afrika több mint harminc országa tartozik a világ legeladósodottabb országai közé – mutatott rá Soipan Tuya, Kenya környezetvédelmi minisztere.
John Kerry, az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja elismerte, hogy a kontinens országai „súlyos és igazságtalan” adósságtehertől szenvednek. Elmondta azt is, hogy a világnak a klímaváltozás által leginkább sújtott 20 országa közül 17 Afrikában van, miközben a világ húsz leggazdagabb országa – köztük hazája, az Egyesült Államok – felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékáért.
A felszólalók szerint a klímapolitika finanszírozása kulcsfontosságú, ám a gazdagabb államok még mindig nem teljesítették a fejlődő országoknak tett ígéretüket, miszerint erre a célra évente százmilliárd dollárt biztosítanak számukra. Ugyanis, az afrikai kontinens rendelkezik a világ megújuló energiaforrásainak 60 százalékával, és a zéró vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz szükséges ásványi anyagok több mint 30 százalékával.
A világ második legnagyobb esőerdejét és legváltozatosabb élővilágát is magáénak tudó kontinens értékei miatt szükség volna az afrikai GDP felértékelésére – jelentette ki az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke. Akinwumi Adesina szerint megújuló energiaforrásai mellett viszont Afrikának a földgázkészleteit is ki kellene aknáznia. „Adjanak teret a növekedéshez!” – mondta. Ruto ezzel szemben bírálta a fosszilis energiahordozóktól való „függőséget”, mondván, országa felhasznált energiájának jelenleg több mint 90 százalékát megújuló energiaforrásokból nyeri.
A kedden kezdődött, háromnapos klímacsúcs végén a tervek szerint az afrikai álláspontot összefoglaló nyilatkozatot adnak ki a szeptember második felében esedékes klímaügyi ENSZ-konferencia és a november végén az Egyesült Arab Emírségekben megrendezendő COP28 környezetvédelmi ENSZ-csúcstalálkozó előtt.
A kenyai kormány és az Afrikai Unió (AU) által közösen megrendezett csúcs szervezői több száz millió dollárnyi üzleti megállapodást szeretnének bejelenteni az esemény végére, és a találkozón Afrikát a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetések célpontjaként, nem pedig az árvizek, aszályok és éhezések sújtotta földrészként igyekeznek bemutatni.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
