Június 4.: A Jöjj, Kedvesem újragondolva a nemzeti összetartozás napjára

Videováltozat készült Tolcsvay László és Bródy János szerzőpáros Jöjj, Kedvesem című dalából magyarországi és határon túli színházak vezetői, színművészei közreműködésével. Az összetartozásról szóló költemény első hallásra szerelmes dalnak tűnik – mert az is. A határon túli, erdélyi koncertek során azonban a külhoni nemzettársak az énekből – annak refrénje miatt – az összetartozást hallották ki. A rövid, alig 4 perces költeményt így a határon túli közönség a rendszerváltozás előtti években az összetartozás dalává avatta, ami nem csoda, hisz a refrénje: „Ne legyél bánatos, én komolyan gondolom, hogy hozzám tartozol, és én hozzád tartozom. Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink, lesznek még szép napjaink.” A Fonográf Együttes minden határon túli koncertjén előadta ezt az éneket.

A mostani video-összeállítás előadói között van Tolcsvay László Erkel Ferenc-díjas zeneművész, énekművész (Budapest), Éder Enikő színművésznő (Aradi Kamaraszínház), Wischer Johann színművész (aki egyben a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója), Homonnay Zsolt színművész, énekes (Budapest), Sáfár Mónika, Jászai Mari-díjas színművész, énekes (Budapest), Puskás Peti énekes, színész (Győr), Petneházy Attila színművész (Nyíregyháza), Dér Heni énekes (Csantavér, Vajdaság), Tóth Tibor színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója, Méhes Kati színművész, a Szatmárnémeti Harag György Társulat tagja, továbbá a Dévai Szent Ferenc Alapítvány színjátszó csoportja, a Kolostori Kölyökszínház. Külön öröm számunkra, hogy szülőföldünket Tarpai Viktória beregszászi színművész, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagja képviseli.

A videoklipet a készítők ajándéknak szánják a Kárpát-medence magyarjainak, a színházak munkatársainak és természetesen a legtágabb értelemben vett színházkedvelő közönségnek. Emellett a dal pozitív, bizakodást keltő gondolatai napjainkban, a járvány idején rendkívül aktuálisak.

Tarpai Viktória lapunknak elmondta: – Petneházy Attilától jött a felkérés, hogy vegyek részt ebben a produkcióban, amely tulajdonképpen kézfogás, ami most nem képileg vagy találkozásban jelenik meg, hanem egy dalon keresztül. Több határon túli alkotó, előadó is részt vesz ebben a kezdeményezésben. Nagyon örültem, hogy megkerestek, s megtisztelő volt számomra, hogy ebben a kézfogásban én is ott lehetek, legfőképpen azért, mert így Kárpátalja is helyet kapott benne. Sajnos nem egy boldog történelmi pillanatra való visszatekintés ez, mégis biztató momentum, hiszen ez a szerelmes dal, ha a sorok mögé nézünk, történelmi összefüggésben nagyon erőteljes jelentést hordoz. Egyfajta biztatást, hogy „lesznek még szép napjaink”, s hogy „hozzám tartozol, és én hozzád tartozom.” Nehézségek vannak, voltak, lesznek, de hiszem, hogy voltunk, vagyunk, leszünk egymással és egymásért. És bár szomorúság tölti el az embert, sorjáznak a miértek, ha a trianoni döntésre gondolunk, mégis boldog pillanat az, amikor megfogjuk egymás kezét határon innen és túl. Ez mindenképpen erőt hordoz – zárta szavait a színművésznő.

(se/Kárpátalja hetilap)