Az Emberi Méltóság Tanácsa elismerésben részesítette Orosz Ildikót

Az Emberi Méltóság Tanácsa elismerésben részesítette Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökét, aki az Emberi Méltóságért kitüntetést kimagasló közéleti munkásságáért és a magyarság megőrzéséért tett bátor kiállásáért vehette át. Az átadóünnepségre november 16-án került sor Budapesten.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd laudációjában elmondta, hogy nemzetrészeink közül a legnagyobb próbatételnek a kárpátaljai magyarság volt és van jelenleg is kitéve. „Ezért különlegesen kiemelendő Orosz Ildikó szerepe abban a küzdelemben, amit az elmúlt évtizedekben folytatott” – húzta alá Lomnici Zoltán.

Kárpátalja magyarságának megmaradása kész csoda és óriási jelentősége van annak, hogy Orosz Ildikó már nagyon korán bekapcsolódott abba a munkába, amely képes akár több évszázadra is biztosítani a megmaradást.

„Nem én vagyok Kárpátaljáról idén az egyetlen, aki megkaphatná ezt a díjat” – kezdte köszönőbeszédét Orosz Ildikó. Véleménye szerint, ha tehetné, minden olyan kárpátaljai magyarnak adna egyet-egyet, akik az elmúlt 10 esztendőben méltósággal viselték azt a sorsot, amely a kárpátaljai magyarságnak jutott. Méltósággal viselték, amikor az utcákon katona-szerű ruhákban, eltakart arcú fiatalok járták Beregszász és Ungvár utcáit, miközben azt skandálták, hogy: „Késre a magyarokat!”, vagy „Jegyezd meg idegen: ez a föld ukrán föld!” Továbbá azok számára is ajánlja a díjat, akiket nem szolgáltak ki, mert nem tudtak olyan jól beszélni államnyelven, vagy akik olyan szöveges üzeneteket kaptak, amelyekben csomagolásra és Kárpátalja elhagyására szólították fel a címzetteket. Vagy akiknek esetleg megtört a karrierjük, mert nyelvi nehézségek miatt nem tudták olyan szinten letenni az érettségit, hogy szülőföldjükön tudják folytatni a tanulmányaikat.

Mindezek ellenére az itt felsorolt emberek a háború kitörése után befogadták a belső Ukrajnából érkezett menekülteket, saját költségeiken élelemmel és egyéb útravalókkal segítették a Magyarország irányába menekülő ukrán családokat, sőt ha kellett, tolmácskodtak is. „Még akkor is viselték a sorsukat, amikor a saját házukba befogadott menekült család figyelmeztette őket, hogy számukra sértés, ha előttük magyarul beszélnek, de olyan is előfordult, hogy kioktatták őket, hogy 30 év alatt jobban is megtanulhattak volna ukránul” – mondta Orosz Ildikó.

A történtek ellenére ezek az emberek nem vonultak fel és kezdtek el tüntetni, gránátokat dobálni, vagy székházakat robbantgatni, hanem abban bíznak, hogy előbb-utóbb eljön az az idő, amikor a jog asztaláról mindenki egyformán vehet majd egy olyan országban, mely komolyan gondolja, hogy az Európai Unió része lesz.

Az itt felsorolt emberek most is otthon vannak, teszik a dolgukat úgy, ahogy tudják. „Ezt a díjat az ők nevükben venném át és nekik ajánlanám fel” – zárta szavait a kitüntetett.

A rendezvény záróakkordjaként Kathy Horváth Lajos, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja játszott el egy részletet az általa írt és komponált Ima a békéért című művéből.

Az Emberi Méltóság Tanácsa által alapított Emberi Méltóságért kitüntetést ez idáig mások mellett Karikó Katalin, Kozma Imre atya, Törőcsik Mari, Kányádi Sándor, Jókai Anna és Böjte Csaba atya kapták meg. Tavaly pedig Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét részesítették a nívós elismerésben.

(Simon Dávid/Kárpátalja hetilap)