Könyvbemutató Beregszászban: Megjelent a görögkatolikus papi névtár

A történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára című kiadványt, mely Bendász István görögkatolikus kanonok több évtizedes kutatómunkáját tette mindenki számára hozzáférhető közkinccsé, Beregszászban, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban mutatták be. Az egyházmegyében valaha élt és szolgált áldozópapok életrajzát a hitvalló Bendász István 1943-tól gyűjtötte, mely gyűjtemény feldolgozását, több mint 7 500 adatlapot a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár vállalta magára. Az így elkészült kiadvány a kezdetektől 1945-ig tartalmazza a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papjainak életrajzi adatait, s ez lett a Bendász-hagyatéksorozat negyedik kötete.

Marosi István atya, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója köszöntötte a könyvbemutatón megjelenteket, majd Demkó Ferenc püspöki helynök, a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület vezetője köszöntőbeszédében kiemelte: „Ez a kötet az élő tanúja, hogy mennyi ezernyi szállal, hajszálgyökérrel vagyunk mi ebbe a földbe, ennek a földnek a szellemi örökségébe belegyökerezve. Ezt tőlünk senki sem tudja elvenni, ez a múltunk, és ez kell, hogy erőt adjon nekünk a jelenben, és biztatást a jövőre…” – fogalmazott a helynök atya, majd a görögkatolikus egyház hagyományai szerint karácsony böjtjének első napján meggyújtotta a hat gyertyából álló görögkatolikus adventi koszorú első gyertyáját.

Bacskai József ungvári magyar főkonzul kiemelte: „A történelem csak akkor válik érthetővé, ha a nagy események mögött mindig meglátjuk a kisembert, aki az adott kort formálta, élte – és ami a Kárpát-medencének ezen a részén gyakran megtörtént –, el is szenvedte azt. Ebbe a velünk élő múltba, a személyes történelembe enged betekintést ez a ritka és különleges kiadvány, amelyet ma bemutattak” – fogalmazott a magyar diplomata, aki elmondta, büszke arra, hogy a kutatómunkát és a kiadvány megjelenését a magyar kormány, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium is támogatta.

Marosi Anita és Iván Gábor rövidfilmje bepillantást nyújtott abba a heroikus munkába, amely következtében a kötet létrejött. Majd szakmai szempontból elsőként dr. Janka György teológiai tanár, egyháztörténész, okleveles levéltáros, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára értékelte a Bendász-hagyaték sorozat negyedik kötetét. „Óriási jelentőségű a görögkatolikus egyházunk számára ez a kötet, hisz több mint 7 500 adatlapot dolgoztak fel” – fogalmazott az egyháztörténész. Janka György elmondta továbbá, hogy ez esetben a történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéről van szó, aminek a története a XIV. századra nyúlik vissza, a Munkács–Csernekhegyi monostor köré szerveződött és abból fejlődött ki. Egy 125 éves folyamatnak kellett lezajlania ahhoz, hogy 1771-ben Mária Terézia apostoli királynő kérésére XIV. Kelemen pápa felállítsa a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét, amelynek székhelye 1775-től Ungvár lett, és 13 vármegyére terjedt ki, több mint 700 parókia tartozott hozzá. Mára négy újabb egyházmegye tekintheti anyaegyházának.

Bendász István 11 x 21 cm-es lapocskákra, úgynevezett kutyanyelvekre jegyezte le a papi életrajzokat. „Hála Istennek, hogy a Bendász-hagyaték és ezen belül is ezek a bizonyos kutyanyelvek túlélték a sok viszontagságot, az illegalitás éveit, a rágcsálók étvágyát, és megmaradtak…” – fogalmazott Janka György, köszönetet mondva Marosi Anitának a hatalmas munkáért, amit a kutyanyelvek feldolgozásával és az életrajzok leírásával elvégzett.

Dr. Szakál Imre docens, főiskolai tanár, történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára értékelésében rámutatott: „Ha böngésszük ezeket a névsorokat, akkor felsejlik bennünk a rendkívül kiterjedt hálózatossága ennek az egyházmegyének, amely megnyilvánul a régiók közötti, kulturális intézmények közötti és papi családok közötti kapcsolatokban. Ha ebből készülhetne egy adatbázis, amelyben jól elkülöníthetők a különböző adatok, akkor ezt a hálózatosságot akár vizualizálni is lehetne, és ez nagyon hasznos segítség lenne a térség történetét kutatóknak, a családfakutatóknak, a településtörténészeknek és az egyháztörténészeknek is” – fogalmazott a történész.

Dr. Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárának moderálásával folytatódott a könyvbemutató, melynek során Marosi István atya és felesége, Anita beszélt a munkáról, a fényképek felkutatásáról, amelyeket a fényképezés feltalálását követő korszakban élt papok életrajza mellett már közöltek a könyvben. Elmondták, hogy terjedelmi okok miatt nem minden adat került bele a könyvbe, ugyanakkor Excel-táblázatukban a kimaradt adatok is megtalálhatók, ha valakit érdekel egy pap részletesebb élettörténete. A szerzők végül válaszoltak a népes közönség kérdéseire.

A könyvbemutató végén Petro Beres általános helynök, az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia és Papnevelő Intézet rektora elmondta, most először nemcsak a magyar esperesi kerület, hanem az egész munkácsi egyházmegye egyszerre kezdi a karácsonyi böjtöt. A 2023-as év valószínűleg arról lesz emlékezetes, hogy ekkortól minden görögkatolikus egyszerre ünnepli a karácsonyt. A bizánci hagyományban a karácsonyi böjt negyven napig tart. „Mindez azért van, hogy új ember szülessen bennünk, valami szép és új” – fogalmazott a rektor, majd Nílus püspök nevében főpapi oklevéllel tüntette ki a papi névtár összeállítása során, az írott dokumentumok feldolgozása terén kifejtett tevékenységéért Marosi Anitát.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)