Kritikus küszöbérték fölé emelkedett a Föld hőmérséklete

A Föld hőmérséklete rövid időre olyan kritikus küszöbérték fölé emelkedett, amelyre a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy katasztrofális és visszafordíthatatlan hatással lehet a bolygóra és ökoszisztémáira – derült ki egy éghajlatkutató által megosztott adatokból.

Több mint 2 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintnél múlt hét pénteken, amelyre eddig még nem volt példa – derül ki az előzetes adatokból, amelyeket Samantha Burgess, az európai székhelyű Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese osztott meg az X-en.

A küszöbértéket csak átmenetileg lépték át, és nem jelenti azt, hogy a világ tartósan 2 fok feletti felmelegedésben van, de ez annak a bolygónak a tünete, amely folyamatosan egyre melegebb és melegebb lesz, és egy olyan hosszabb távú helyzet felé halad, amelyben az éghajlati válság hatásait nehéz – egyes esetekben lehetetlen – lesz visszafordítani.

Burgess a posztjában azt írta, hogy a pénteki globális hőmérséklet átlagosan 1,17 fokkal haladta meg az 1991–2020-as szintet, így ez volt a legmelegebb november 17-e a feljegyzések szerint. Az iparosodás előtti időkhöz képest azonban – mielőtt az ember elkezdte volna nagymértékben elégetni a fosszilis tüzelőanyagokat és megváltoztatni a Föld természetes éghajlatát – a hőmérséklet 2,06 fokkal volt melegebb.

A pénteki 2 fokos túllépés két héttel az ENSZ dubaji COP28 klímakonferenciájának kezdete előtt történt, ahol az országok számba veszik, milyen eredményeket értek el a párizsi klímamegállapodásban vállaltak szerint a globális felmelegedés 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest történő korlátozásában, és a cél az, hogy 1,5 fokra korlátozzák a felmelegedést.

„A 2 fok feletti felmelegedés nem jelenti a Párizsi Megállapodás megszegését, de rávilágít arra, hogyan közeledünk a nemzetközileg elfogadott határértékekhez – mondta Burgess a CNN-nek. – Arra számíthatunk, hogy az elkövetkező hónapokban és években egyre gyakoribbá válnak az 1,5 és 2 fokos napok.”

A Copernicus adatai előzetesek, és hetekre lesz szükség ahhoz, hogy a valós megfigyelésekkel megerősítsék őket.

Úgy tűnik, a világ már most is afelé halad, hogy a következő néhány évben hosszabb távon átlépje az 1,5 fokos felmelegedés határát, amely felett a tudósok szerint az emberek és az ökoszisztémák nehezen tudnak alkalmazkodni.

Az 1,5 fok azonban nem sziklaszirt a Föld számára – minden töredék fokkal magasabb felmelegedés rosszabb következményekkel jár. A 2 fokos felmelegedés a népesség jóval nagyobb részét teszi ki a halálos szélsőséges időjárás veszélyének, és növeli annak valószínűségét, hogy a bolygó visszafordíthatatlan fordulópontokhoz ér, például a sarki jégtakarók összeomlásához és a korallzátonyok tömeges pusztulásához.

Richard Allan, a brit Readingi Egyetem klímatudományi professzora a törést úgy nevezte, „kanári a szénbányában”, amely „aláhúzza az üvegházhatású gázok kibocsátásának kezelésének sürgősségét”.

Hozzátette azonban, „teljes mértékben várható, hogy az egyes napok jóval az iparosodás előtti 2 Celsius-fok fölé emelkednek, mielőtt a tényleges 2 Celsius-fokos célt sok éven keresztül átlépnénk”.

Az adatok a valaha mért legmelegebb 12 hónap után érkeznek, és az éghajlati válság által felerősített szélsőséges időjárási események éve után, beleértve a hawaii tüzeket, az észak-afrikai áradásokat és a földközi-tengeri viharokat, amelyek mindegyike emberéleteket követelt.

A tudósok egyre inkább aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a hőmérsékleti adatok meghaladják az előrejelzéseiket.

Az elmúlt hetekben a Föld éghajlatának állapotát és az embereknek a felmelegedés elleni küzdelmet célzó intézkedéseit ellenőrző jelentések sora azt mutatja, hogy a bolygó a felmelegedés veszélyes szintje felé tart, és nem tesz eleget a hatások mérséklése vagy az azokhoz való alkalmazkodás érdekében.

Egy múlt heti ENSZ-jelentés szerint, még ha az országok az összes jelenlegi éghajlatvédelmi ígéretüket be is tartják, a bolygó felmelegedését okozó szennyezés 2030-ban még mindig 9 százalékkal magasabb lesz, mint 2010-ben. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint a világnak 45 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátást az évtized végéig 2010-hez képest ahhoz, hogy reménye legyen a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest. A 9 százalékos növekedés azt jelenti, hogy ez a cél messze van.

Egy másik ENSZ-jelentés azt is megállapította, hogy a világ a fosszilis tüzelőanyagok termelésének azon határértékének túllépését tervezi, amely kordában tartaná a globális felmelegedést. Az országok 2030-ra több mint kétszeresét tervezik kitermelni a fosszilis tüzelőanyagok azon határértékének, amely a felmelegedést 1,5 foknál korlátozná.

(index.hu)