Az alacsony jövedelműek nagyobb eséllyel válnak a hőség áldozatává, mint a gazdagabbak. 2023 az eddigi legmelegebb év volt Európában a feljegyzések szerint, az extrém meleg csaknem 50 ezer áldozatot követelt. Magyarországon és megyénkben is 2023 szintén a legmelegebb év volt a XX. század eleje óta, idén pedig ismét sorra dőlnek a melegrekordok.
A szegénységben élőket az átlagnál jobban sújtják a hőség következményei, állítják a The Guaridan által ismertetett spanyol tanulmányok.
Az egyik tanulmány 17 madridi negyedet hasonlított össze abból a szempontból, hogy milyen hatással volt rájuk az extrém meleg. Arra a megállapításra jutott, hogy az csak három negyedben volt hatással a mortalitásra – mindhárom negyedben az átlagnál alacsonyabb jövedelműek élnek.
„Ez logikus, hiszen a hőhullám szempontjából nem mindegy, hogy három emberrel lakunk együtt egyetlen nem légkondicionált szobában, vagy egy légkondicionált, úszómedencés villában élünk” ‒ mondta Díaz Jiménez, a kutatás egyik készítője a brit lapnak.
Hasonló megállapításra jutott egy másik, egész Spanyolországra kiterjedő elemzés is. „Ugyanazt láttuk. Azt tekintve, hogy kit sújt leginkább a hőség, a jövedelmi szint a döntő faktor.”
Egy 2019-ben összeállított amerikai tényfeltáró cikk, amit a Marylandi Egyetem készített a National Public Radio nevű rádióval közösen, szintén azt dokumentálta, hogy a szegényebb negyedekben álló házak szerte az Egyesült Államokban melegebbek, mint a gazdagabbak negyedek lakhelyei.
Az átlagnál alacsonyabb keresettel rendelkezők gyakran rossz körülmények között, túlzsúfolt, nem vagy csak alig légkondicionált házakban élnek, amelyek alig biztosítanak menedéket a hőség elől. És még ha van is légkondicionáló berendezésük, kisebb valószínűséggel (vagy kevesebb ideig) használják az átlaghoz képest az üzemeltetés költsége miatt.
Egy részük nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz sem, ezért az átlagosnál nagyobb valószínűséggel szenvedhet valamilyen betegségben, amit a hőség tovább súlyosbít.
Sokan közülük pedig olyan ágazatokban dolgoznak – például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban –, ahol rendszeresen ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.
Korábban a Save The Children nonprofit gyermekvédelmi szervezet arra is figyelmeztetett, hogy Spanyolországban a gyerekek harmada nem tud hűsölni otthon. Ez becsléseik szerint több mint kétmillió gyerek mentális és fizikai egészségére lehet „nagyon káros” hatással.
Szakértők szerint az extrém hőség a szén-dioxid-kibocsátás növekedése okozta globális felmelegedésre, klímaváltozásra vezethető vissza, és az tömeges halálozásokhoz vezet: tavaly csaknem 50 ezer ember vesztette életét a hőség következtében szerte Európában. „Meg kell kongatnunk a vészharangot, ez most nagyon sürgős” ‒ véli Yamine Saheb, a klímaváltozás enyhítésével foglalkozó kutató.
Európában az elmúlt években egyre gyakoribbak, hosszabbak és melegebbek lettek a hőhullámok – kontinensünk sokkal gyorsabb ütemben melegszik, mint a világ többi része. 2023 az eddig feljegyzett legmelegebb év volt, és az idei év még ennél is melegebbnek mutatkozik előrejelzések szerint.
Átlag közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg a szokásosnál csak az április volt több fokkal hidegebb. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg 2023 ősze a legmelegebb volt 1901 óta.
Idén nyáron pedig egymást érik a hosszú, extrém hőhullámok, és sorra dőlnek a melegrekordok – azaz a jelek szerint az éghajlatváltozás problémája sajnos nálunk is egyre égetőbb lesz, a szó szoros értelmében.
A klímaváltozás hatásai ellen a legszennyezőbb forrásokkal védekezik az ágazat. A légkondicionálás és az AI-fejlesztések miatt megnövekedett villamosenergia-keresletet ugyanis a megújuló energiaforrások és a kihalófélben lévő atomerőművek sem tudják kiszolgálni, így a termelésben újra megnőtt a szénfogyasztás szerepe.
A globális villamosenergia-fogyasztás közel két évtizede a legnagyobb ütemben fog növekedni az idén a hőhullámok miatt szükségessé vált légkondicionálás és az AI-fejlesztések elterjedésének következtében, melyek miatt jelentősen növelni kell a klímaváltozást erősítő szénerőművek termelését, hogy a hálózatok lépést tudjanak tartani a kereslettel – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a pénteken közzétett jelentésében.
Ez a trend, amely várhatóan legalább 2025-ig fog folytatódni, a megújuló energiaforrások alacsony kapacitása miatt a sokkal szennyezőbb termelési formák használatát követeli meg. A keresletnövekedés fő hajtóereje továbbra is a légkondicionáló berendezések használatának növekedése lesz, miután az emberiségnek világszerte tartós hőhullámokkal és rekordhőmérsékletekkel kell szembenéznie.
„A globális áramfogyasztás növekedése idén és jövőre az elmúlt két évtized leggyorsabb növekedése lesz, megerősítve a tiszta energiatermelés kibővítésének fontosságát”– mondta Keisuke Sadamori, az IEA energiapiacokért és energiabiztonságért felelős igazgatója a Reutersnek. Mint kiemelte, a jelenlegi helyzet az orosz–ukrán háború kirobbanását követő energiaválsághoz hasonlítható, és szerinte a nyugati atomerőművek elhanyagolása is súlyos problémákat fog okozni.
A szervezet szerint a légkondicionálás mellett a mesterséges intelligencia magas energiaigénye és a fejlesztéseket támogató adatközpontok elterjedése is rávilágít az áramtermelés jelenlegi hiányosságaira, amely nem tud lépést tartani a kereslettel fosszilis tüzelőanyagok használata nélkül.
Az IEA előrejelzése alapján a globális energiafogyasztás idén várhatóan mintegy 4 százalékkal fog emelkedni, ami 2007 óta a legnagyobb növekedési ütem lenne, és várhatóan jövőre is folytatódik majd. Ezzel szemben a 2023-as keresletnövekedés csak 2,5 százalék volt.
Energiaéhségben India vezeti a listát, ahol idén várhatóan 8 százalékkal fog megnövekedni a fogyasztás, amelyet Kína követ 6 százalékos bővüléssel – igaz, ez az ázsiai nagyhatalom gazdasági problémái miatt alacsonyabb lesz, mint 2023-ban. Ehhez képest az Egyesült Államoknak az enyhe időjárás miatt mindössze 3 százalékkal kell felpörögnie.
A viszonylag erős termelés és a fejlett infrastruktúra miatt az Európai Unióban csak 1,7 százalékkal emelkedne a fogyasztás.
Ilyen kereslet mellett a megújulóenergia-termelésnek a következő években szintén növekednie kell majd: az IEA számításai szerint jelenleg a termelés 35 százalékát biztosítják, ami 5 százalékkal magasabb, mint tavaly. A várakozások szerint a nap- és szélenergia idén együtt megelőzhetik a vízerőművek részesedését a globális mixben.
Az előrejelzések szerint a teljes megújulóenergia-termelés 2025-ben szintén megelőzi a széntüzelésű erőműveket, azonban a környezetszennyezőbb erőforrás még évtizedekig nem fog kiesni a hálózatból. Ennek eredményeképpen a globális villamosenergia-ágazat szén-dioxid-kibocsátásában idén enyhe növekedés várható, majd 2025-ben visszaesésre lehet számítani.
Szinte minden évben találkozhatunk valamilyen melegrekorddal a nyár folyamán is. A csúcshőmérsékletek megdőlése és a különböző éghajlati jelenségek megjelenése kapcsán a szakértők felhívják a figyelmet a Föld felmelegedésére, amely komolyabb és tudatosabb környezeti odafigyelést igényel Európában.
Tagadhatatlan, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy évről évre folyamatosan megdőlnek a hőségrekordok Európában. Különös aggodalmat kelthet ez a párizsi olimpiai játékokra nézve is, hiszen a nagy hőség megterheli a sportolók szervezetét – írja az Euronews szakértői véleményekre alapozva.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy a valaha volt legmelegebb nyár jöhet idén Európában. Az elmúlt 11 hónapban rekordhőmérsékletet mértek az Atlanti-óceán északi részén, a tengerfelszín hőmérséklete legalább negyven éve nem látott csúcsra emelkedett.
Nehéz pontosan megjósolni az időjárást hónapokra előre, hiszen néha hetekre, napokra sem lehet. Az időjárási modellek és adatok alapján általános tendenciák keresése lehetséges. Jelenleg úgy tűnik, hogy júniusban, júliusban és augusztusban átlag feletti lesz a hőmérséklet – mondta Tamsin Green, a Weather & Radar meteorológusa.
Dél- és Kelet-Európában lesznek a legforróbb helyek
Júniusban átlagos csapadékmennyiség lehet Nyugat-Európában, júliusban pedig Dél-Európában lehet átlag feletti esőre számítani, azonban keleten már szárazabb időjárási viszonyok lesznek. Augusztusban valószínűleg szárazabb lesz a kontinens nagyobb része – tette hozzá Green.
A meteorológus emlékeztetett: Ezek csak átlagmérések, ami azt jelenti, hogy jelentős ingadozás, adott esetben szélsőséges időjárás is előfordulhat.
Éghajlati jelenségek befolyásolják az időjárást
Európa változékony időjárását számos tényező befolyásolhatja. A világ jelenleg átmeneti szakaszban van például az El Nino és a La Nina éghajlati jelenségek hatására, ami döntő fontosságú a globális időjárási és hőmérsékleti minták meghatározásában. Az Atlanti-óceán hurrikánszezonja felerősödhet a La Nina hatására.
Az El Nino a Csendes-óceán trópusi övezetének természetes éghajlati jelensége, amely a tengervíz áramlásával áll összefüggésben. Magasabb hőmérsékletet okoz és súlyos aszályokhoz vezethet világszerte. Karácsony tájékán kezdődik, és 9-12 hónapig tart. Ellentéte a normálisnál hidegebb tengerfelszínt jelentő La Nina, amely a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén fordul elő. A jelenség idején a szelek hevesebbek, a szélsőséges esőzések gyakoribbak.
Az előrejelzések szerint semleges fázisban maradunk legalább a nyár elejéig, de az El Nino hatásai továbbra is fennállnak.
Azonban az utóbbi hónapokban a levegő és az óceánok hőmérséklete még mindig magas – mondta Green.
Annak ellenére, hogy az El Ninót átlag feletti tengerfelszíni hőmérsékletként és megnövekedett csapadékként határozták meg a Csendes-óceán középső és keleti részén, globális hatásai vannak. Az Atlanti-óceánon a júniustól novemberig terjedő hurrikánszezonban fellépő viharok valószínűleg felpörögnek, mivel a La Nina kialakul a Csendes-óceánon. Európát például gyakran elérik az esőt és szelet hozó trópusi viharok maradványai.
Olyan, mint egy dominóeffektus, az egyik helyen az időjárás befolyásolhatja a bolygó másik oldalán lévő viszonyokat. Ha valahol a világon megnövekszik a csapadék, akkor másutt csökkenni fog – magyarázta a szakember.
Európa gyorsabban melegszik, mint a globális átlag
Azonban van valami, ami jelentős szerepet játszik a kontinens egyre melegebb nyaraiban, ez pedig az éghajlatváltozás.
Az egyik dolog, egy hatalmas, tagadhatatlan tényező, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, az az, hogy folyamatosan hőrekordokat döntünk – tette hozzá Tamsin Green.
A kontinens harminc legsúlyosabb hőhullámából 23 rekordot 2000 óta jegyeztek fel, ötöt pedig az elmúlt három évben. A legutóbbi ötéves átlag azt mutatja, hogy a hőmérséklet Európában jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, szemben a globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklettel.
Emiatt Green nagy bizonyossággal úgy véli, hogy 2024 valószínűleg egy újabb rekordév lesz.
Annak ellenére, hogy az előrejelzések hogyan alakulnak, a globális hőmérséklet emelkedése tagadhatatlan – fűzte hozzá a meteorológus.
Az elmúlt tíz év volt a történelem tíz legmelegebb éve. A Föld felmelegedésének nagy része az elmúlt negyven évben kezdődött. A kontinens sem kivétel, ha az éghajlatváltozás következményeiről van szó. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió Kopernikusz klímaügynöksége arra figyelmeztet, hogy Európának többet kell tennie a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Kétségbeesett kormányzati lépéssel a megmaradt jeget hőtakaróval fednék be, amely reményeik szerint megállítja vagy visszafordítja az olvadási folyamatot. Mindez elkésett lépésnek tűnik.
Venezuela lehet az első olyan ország a modern történelemben, amely elveszíti az összes gleccserét, miután a klímatudósok az utolsó gleccsert jégmezővé minősítették vissza.
Az International Cryosphere Climate Initiative (ICCI), egy tudományos érdekvédelmi szervezet az X-en közölte, hogy a dél-amerikai ország egyetlen megmaradt gleccsere – az Andokban található Humboldt vagy La Corona – „túl kicsi lett ahhoz, hogy gleccsernek minősüljön″.
Az éghajlatváltozás miatt emelkedő globális átlaghőmérséklet miatt a jégveszteség egyre nagyobb mértékű, ami világszerte hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.
Az utolsó venezuelai gleccseren a 2000-es évek óta nem sok jégtakaró volt. Most nem gyarapodik, ezért átminősítették jégmezővé – mondta Caroline Clason, a Durhami Egyetem glaciológusa a Newsroundnak.
Márciusban a kolumbiai Los Andes-i Egyetem kutatói az AFP-nek elmondták, hogy a gleccser 450 hektárról mindössze kettőre csökkent. Luis Daniel Llambi, az egyetem ökológusa a Guardiannek azt mondta, hogy mostanra még kisebbre zsugorodott.
Bár nincs globális szabvány arra vonatkozóan, hogy egy jégtakarónak mekkora méretűnek kell lennie ahhoz, hogy gleccsernek minősüljön, az amerikai földtani intézet szerint az általánosan elfogadott irányadó terület 10 hektár körül van.
Egy 2020-ban közzétett tanulmány szerint a gleccser ennél kisebbre zsugorodott valamikor 2015 és 2016 között – bár a Nasa 2018-ban még mindig Venezuela utolsó gleccserének tekintette.
James Kirkham és Miriam Jackson, az ICCI, illetve az International Centre for Integrated Mountain Development glaciológusai kifejtették, hogy „a glaciológusok a gleccsert olyan jégtömegként ismerik, amely saját súlya alatt deformálódik”.
Közös nyilatkozatukban a BBC-nek elmondták: „A gleccserszakértők gyakran a 0,1 négyzetkilométeres, (10 hektáros) kritériumot használják közös meghatározásként, de az ennél nagyobb méretű jégtömegnek a saját súlya alatt is deformálódnia kell ahhoz, hogy számításba jöjjön”.
Felvetették, hogy az elmúlt években problémák merülhettek fel a Humboldt-gleccserhez való hozzáféréssel kapcsolatban, ami késleltethette a mérések közzétételét.
Mark Maslin professzor, a University College London földrendszertudományok professzora szerint egy olyan jégmező, mint a Humboldt – amely nagyjából két futballpálya területének felel meg – „nem gleccser”.
„A gleccserek a völgyeket kitöltő jég – ez a definíció –, ezért azt mondanám, hogy Venezuelában egyáltalán nincsenek gleccserek” – mondta a BBC-nek.
Decemberben a venezuelai kormány bejelentette, hogy a megmaradt jeget egy hőtakaróval fedik be, amely reményei szerint megállítja vagy visszafordítja az olvadási folyamatot. A lépés azonban kritikát váltott ki a helyi klímakutatók részéről, akik arra figyelmeztettek, hogy a takarás a lebomlás során műanyag részecskékkel szennyezheti a környező élőhelyet – írta az El Pais spanyol napilap.
Maslin professzor szerint a hegyi gleccserek pusztulása „nem közvetlenül visszafordítható”, mivel a nyári hónapok túléléséhez elegendő jégre van szükségük ahhoz, hogy visszaverjék a napfényt és hűvösen tartsák a körülöttük lévő levegőt.
„Ha egy gleccser eltűnik, a napfény felmelegíti a talajt, sokkal melegebbé teszi azt, és sokkal kevésbé valószínű, hogy a nyár folyamán jég képződik” – mondta.
Maximiliano Herrera, a szélsőséges időjárás kutatója az X-en azt írta, hogy a következő országok, amelyek valószínűleg gleccsermentessé válnak, Indonézia, Mexikó és Szlovénia.
Az éghajlatváltozásról szóló több könyv szerzője szerint ezek a kisebb gleccserek – mint például a nemrég Venezuelában elveszett gleccser – nem tartalmaznak annyi jeget, hogy olvadásukkal jelentősen megemeljék a tengerszintet. Egyes régiókban azonban a gleccserek döntő szerepet játszanak a közösségek édesvízzel való ellátásában, különösen a forró, száraz időszakokban.
„Ha egyszer megszabadulunk ettől, az a probléma, hogy ezután már csak a helyenként lehulló csapadékra vagyunk utalva” – fűzte hozzá Herrera.
Kirkham és Jackson szerint a „legfrissebb előrejelzések alapján a gleccserek 20-80 százaléka eltűnik 2100-ra (jelentős regionális eltérésekkel). Elmondták, hogy a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentése ugyanakkor egyes gleccserlelőhelyeket megmenthet, „aminek óriási előnyei lesznek a megélhetés, valamint az energia-, víz- és élelmiszerbiztonság szempontjából”.
Egy friss kutatás megállapította, hogy az átalakuló időjárási viszonyok következtében a mérges kígyók elvándorolnak az eredeti élőhelyükről. Az írás arra figyelmeztet, hogy olyan országokban is megjelenhetnek az emberre is veszélyes hüllők, amelyek erre nincsenek felkészülve – számolt be a The Guardian.
A felmelegedő éghajlat kígyókra gyakorolt hatását kutatta egy csoport, az eredményeiket a Lancet Planetary Health folyóiratban publikálták. A megfigyelések azt állapították meg, hogy számos országban megjelenhetnek új, mérgező marású kígyófajták. Mivel a kutatásuk helyszínéül Dél- és Délkelet-Ázsiát választották, ezért a megállapításaik is csak ebben a térségben helytállóak. A tanulmányukban összesen 209 mérges kígyófaj területi elterjedtségét vizsgálták, amelyekről ismert, hogy a mérgük az emberi szervezetre veszélyes.
A hatások kettősek lehetnek, hiszen ameddig egyes fajok élőhelyei zsugorodni fognak, addig más, hőség és szárazságtűrő állatok számára pedig növekedni fog az élettér.
Ezek a hatások az egész világot érinteni fogják, amelynek köszönhetően Európában is nőhet a mérges kígyók élőhelyének mérete.
Az elterjedtséghez az is hozzátartozik, hogy pontosan mennyit fog változni az emberi tevékenység hatására az élhető terület. A mezőgazdaságilag megművelt területek növekedésével ugyanis sorra tűnik el több faj élettere. Egyes fajok viszont várhatóan képesek lesznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, mivel a gabonamezők például bőségesek lehetnek táplálékban számukra.
Az egészségügyi világszervezet becslése szerint évente 1,8-2,7 millió embert marnak meg mérges kígyók, ami akár 138 ezer halálesetet és legalább 400 ezer amputációt és maradandó fogyatékosságot okozhat.
Ha az emberre is veszélyes fajok olyan területeken jelennek meg, ahol az egészségügyi rendszer sincs megfelelően felkészülve a hasonló támadásokra, valamint a társadalom sem megfelelően tájékozott, akkor a végzetes kimenetelű marások száma jelentősen emelkedhet a jövőben.
Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.
2024 márciusában 14,14 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, vagyis egy tized fokkal több, mint 2016-ban. 1,68 Celsius-fokkal melegebb volt idén márciusban, mint az 1800-as évek végén, amelyet viszonyítási alapnak használnak a fosszilis tüzelőanyagok előtti évek és a jelenkor hőmérsékleteinek összehasonlítására.
Márciusban a globális tengerfeletti hőmérséklet átlagosan 21,07 Celsius-fok volt. Ez a legmagasabb havi érték, amelyet valaha mértek, de csak kevéssel haladta meg a februári értéket.
Tavaly június óta a Földön minden hónapban megdőlt a melegrekord, a többi közt a világ óceánjain átvonuló tengeri hőhullámok miatt.
A tudósok szerint ugyanakkor az erős El Nino jelenség miatt az említett időszakban tapasztalt forróság nem volt meglepő.
De a jelenség „és a nem természetes tengeri hőhullámok együttese elképesztővé tette ezeket a rekordokat” – jelentette ki Jennifer Francis, a Woodwell Klímakutató Központ tudósa, hozzátéve, hogy az El Nino enyhülésével a havi átlaghőmérsékletek is többnyire csökkenni fognak.
A klímakutatók szerint a rekordmagas hőmérséklet előidézéséhez leginkább az emberi tevékenységek, a szén és olaj elégetése, valamint a természetes gázok okozta széndioxid- és metánkibocsátás a felelős.
„Ez a tendencia egészen addig nem fog változni, amíg nem csökken az atmoszférába jutó üvegházhatású gázok koncentrációja” – mondta Francis, hozzátéve; „ez azt jelenti, hogy le kell állnunk a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, az erdőírtással, és mielőbb fentarthatóbb módokon kell az élelmiszereinket előállítani”.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében a világ országai azt tűzték ki célul, hogy az iparosodás előtti idők átlaghőmérsékletéhez viszonyítva a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokon vagy azalatt tartsák. A Copernicus adatai szerint a Földön a 12 hónapos átlaghőmérséklet jelenleg a párizsi határértéket 1,58 Celsius-fokkal haladja meg.
„Azért voltak már ennél szokatlanabb hónapok is, amelyekben megdőlt a rekord” – közölte Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese, kiemelve 2023 szeptemberét és 2024 februárját.
„Mindazonáltal a tendencia nem jó irányba mutat” – tette hozzá Burgess, majd a globális intézkedések megtételét szorgalmazta.
A Föld hőmérséklete rövid időre olyan kritikus küszöbérték fölé emelkedett, amelyre a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy katasztrofális és visszafordíthatatlan hatással lehet a bolygóra és ökoszisztémáira – derült ki egy éghajlatkutató által megosztott adatokból.
Több mint 2 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintnél múlt hét pénteken, amelyre eddig még nem volt példa – derül ki az előzetes adatokból, amelyeket Samantha Burgess, az európai székhelyű Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese osztott meg az X-en.
A küszöbértéket csak átmenetileg lépték át, és nem jelenti azt, hogy a világ tartósan 2 fok feletti felmelegedésben van, de ez annak a bolygónak a tünete, amely folyamatosan egyre melegebb és melegebb lesz, és egy olyan hosszabb távú helyzet felé halad, amelyben az éghajlati válság hatásait nehéz – egyes esetekben lehetetlen – lesz visszafordítani.
Burgess a posztjában azt írta, hogy a pénteki globális hőmérséklet átlagosan 1,17 fokkal haladta meg az 1991–2020-as szintet, így ez volt a legmelegebb november 17-e a feljegyzések szerint. Az iparosodás előtti időkhöz képest azonban – mielőtt az ember elkezdte volna nagymértékben elégetni a fosszilis tüzelőanyagokat és megváltoztatni a Föld természetes éghajlatát – a hőmérséklet 2,06 fokkal volt melegebb.
A pénteki 2 fokos túllépés két héttel az ENSZ dubaji COP28 klímakonferenciájának kezdete előtt történt, ahol az országok számba veszik, milyen eredményeket értek el a párizsi klímamegállapodásban vállaltak szerint a globális felmelegedés 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest történő korlátozásában, és a cél az, hogy 1,5 fokra korlátozzák a felmelegedést.
„A 2 fok feletti felmelegedés nem jelenti a Párizsi Megállapodás megszegését, de rávilágít arra, hogyan közeledünk a nemzetközileg elfogadott határértékekhez – mondta Burgess a CNN-nek. – Arra számíthatunk, hogy az elkövetkező hónapokban és években egyre gyakoribbá válnak az 1,5 és 2 fokos napok.”
A Copernicus adatai előzetesek, és hetekre lesz szükség ahhoz, hogy a valós megfigyelésekkel megerősítsék őket.
Úgy tűnik, a világ már most is afelé halad, hogy a következő néhány évben hosszabb távon átlépje az 1,5 fokos felmelegedés határát, amely felett a tudósok szerint az emberek és az ökoszisztémák nehezen tudnak alkalmazkodni.
Az 1,5 fok azonban nem sziklaszirt a Föld számára – minden töredék fokkal magasabb felmelegedés rosszabb következményekkel jár. A 2 fokos felmelegedés a népesség jóval nagyobb részét teszi ki a halálos szélsőséges időjárás veszélyének, és növeli annak valószínűségét, hogy a bolygó visszafordíthatatlan fordulópontokhoz ér, például a sarki jégtakarók összeomlásához és a korallzátonyok tömeges pusztulásához.
Richard Allan, a brit Readingi Egyetem klímatudományi professzora a törést úgy nevezte, „kanári a szénbányában”, amely „aláhúzza az üvegházhatású gázok kibocsátásának kezelésének sürgősségét”.
Hozzátette azonban, „teljes mértékben várható, hogy az egyes napok jóval az iparosodás előtti 2 Celsius-fok fölé emelkednek, mielőtt a tényleges 2 Celsius-fokos célt sok éven keresztül átlépnénk”.
Az adatok a valaha mért legmelegebb 12 hónap után érkeznek, és az éghajlati válság által felerősített szélsőséges időjárási események éve után, beleértve a hawaii tüzeket, az észak-afrikai áradásokat és a földközi-tengeri viharokat, amelyek mindegyike emberéleteket követelt.
A tudósok egyre inkább aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a hőmérsékleti adatok meghaladják az előrejelzéseiket.
Az elmúlt hetekben a Föld éghajlatának állapotát és az embereknek a felmelegedés elleni küzdelmet célzó intézkedéseit ellenőrző jelentések sora azt mutatja, hogy a bolygó a felmelegedés veszélyes szintje felé tart, és nem tesz eleget a hatások mérséklése vagy az azokhoz való alkalmazkodás érdekében.
Egy múlt heti ENSZ-jelentés szerint, még ha az országok az összes jelenlegi éghajlatvédelmi ígéretüket be is tartják, a bolygó felmelegedését okozó szennyezés 2030-ban még mindig 9 százalékkal magasabb lesz, mint 2010-ben. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint a világnak 45 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátást az évtized végéig 2010-hez képest ahhoz, hogy reménye legyen a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest. A 9 százalékos növekedés azt jelenti, hogy ez a cél messze van.
Egy másik ENSZ-jelentés azt is megállapította, hogy a világ a fosszilis tüzelőanyagok termelésének azon határértékének túllépését tervezi, amely kordában tartaná a globális felmelegedést. Az országok 2030-ra több mint kétszeresét tervezik kitermelni a fosszilis tüzelőanyagok azon határértékének, amely a felmelegedést 1,5 foknál korlátozná.
Grönland gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg pénteken.
A kutatás szerint az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méter. A Grönland szélein és a jégsapkákon lévő gleccserek visszahúzódása különösen súlyos.
Grönland mintegy 22 ezer gleccseréből több mint ezret vizsgáltak meg a kutatók. Az elemzéshez a műholdfelvételeken kívül 200 ezer fotót és légifelvételt is kiértékeltek, amelyek az elmúlt 130 évben készültek.
Anders Björk, a tanulmány elkészítésén dolgozó geotudós elmondta, korábbi kutatásokból már kiderült, hogy Grönland legnagyobb gleccserei veszélyben vannak a globális éghajlatváltozás és a hőmérséklet növekedése miatt. A gleccserek olvadásának mértékével kapcsolatban azonban az elégtelen mérések miatt kételyek merültek fel. A csütörtökön megjelent új tanulmány azonban szerinte „az utolsó kétségeket is eloszlatja”.
Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – áll az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) csütörtökön közzétett jelentésében, amely szerint a globálisan rekordhőmérsékletű nyarat szintén rekordmeleg szeptember követte.
A szeptemberi hőmérséklet 0,5 Celsius fokkal volt melegebb, mint a mérések kezdete óta nyilvántartott legmelegebb szeptember, és közel 1 teljes Celsius fokkal volt melegebb, mint az 1991 és 2020 közötti átlagos szeptemberi hőmérséklet.
A rekordmeleg nyárról és szeptemberről Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának igazgatóhelyettese számolt be. Közleménye szerint a globális átlaghőmérséklet 2023 folyamán 1,4 Celsius-fokkal lesz magasabb az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél.
A jelentésben szereplő adat már mindössze 0,1 Celsius fokkal marad el a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött céltól, amely 1,5 Celsius fokra korlátozná a globális felmelegedés mértékét az évszázad végéig az iparosodás előtti globális átlaghőmérséklethez viszonyítva.
Az idei szeptemberben viszont az 1850 és 1900 közötti, iparosodás előtti időszakhoz képest már 1,75 Celsius fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet. A jelentés a műholdak, hajók, repülőgépek és meteorológiai állomások által szolgáltatott több milliárd mérési adat számítógépes elemzései alapján készült. A C3S egyike az Európai Unió Kopernikusz Földmegfigyelési Programja által nyújtott hat tematikus információs szolgáltatásnak.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Szélsőséges – 10 százalék körüli – jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
„Egyik szélsőséges esztendő a másik után következik. 2022-ben a svájci gleccserek hat százalékot veszítettek a tömegükből. 2023-ban 4 százaléknyi jég olvadt el, ez a második legmagasabb adat, amióta elkezdődtek a mérések” – közölte a Földön található jégtömegek és hó vizsgálatával foglalkozó svájci bizottság.
„A svájci gleccserek egyre gyorsuló ütemben olvadnak. A gyorsulás drámai, miután csak az elmúlt két évben annyi jég tűnt el, mint 1960 és 1990 között” – tette hozzá az SCC.
A bizottság a jégveszteséget a 2022–2023 telén lehullott kis hómennyiségnek és a magas nyári hőmérsékleteknek tulajdonította.
Több gleccser jégnyelve összeomlott, kisebb gleccserek nyom nélkül eltűntek. Még a déli Wallis kantonban és az Engadin-völgyben, ahol a gleccserek a 3200 méter fölötti magasságban eddig megőrizték az egyensúlyi helyzetüket, több méteres olvadást jegyeztek fel.
Ebben a két évben a gleccservastagság fogyása akár a három métert is elérhette. A Berni-felvidéken és Wallis kanton egyes részein kevésbé súlyos a helyzet, a veszteség itt több mint kétméteres, de önmagában ez is „túlságosan magas” – közölte az SCC.
Az adatok az ország egyetemei által működtetett Svájci Gleccsermegfigyelő Központtól (GLAMOS) származnak.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
