Magyar Ilona-emléktáblát avattak Csongoron

Magyar Ilona Kossuth-díjas pedagógus Csongoron született 1889-ben, akinek emlékét 2023. december 22-e óta gránittábla őrzi szülőfaluja iskolájának bejárata felett, s melyet a KMKSZ Csongori Alapszervezete állított Magyarország Miniszterelnökségének és a Bethlen Gábor Alapnak a támogatásával. Az ukrán és magyar nyelvű emléktábla leleplezésére az idei utolsó tanítási napon került sor.

A táblaavató ünnepségen Nagy Sándor, a Csongori Gimnázium igazgatója, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke ismertette a településen született, elismert pedagógus életrajzát és szakmai eredményeit. Magyar Ilona az Eperjesi Állami Tanítóképző Intézet befejezése után, 1920-ban Kecskeméten telepedett le, ahol 48 évig élt. Ő szervezte meg a kecskeméti tanítóképző gyakorlóiskoláját, amelynek hosszú időn keresztül vezető tanítója volt. Ott az 1–2. osztályt vezetve foglalkozott a jövendő tanítókkal. Munkája egyaránt kiterjedt a tanítás tartalmi, pedagógiai, pszichológiai és metodikai követelményeire is. Magyarországon a reformpedagógia első úttörői közé tartozott. Mindig szem előtt tartotta a játék, a munka és az oktatás szoros kapcsolatát. Az 1950–1951-es tanévben az általános iskola első osztályában az olvasás és írás tanítására bevezették a hangoztató-elemző-összetevő módszert, az azt népszerűsítő könyv szerkesztője és társszerzője volt. Szerzőtársaival együtt ezért a kiemelkedő pedagógiai, elméleti munkásságáért 1952. március 15-én Kossuth-díjat kapott – tudhattuk meg Nagy Sándortól, aki felkérte Józan Lajos nyugalmazott református lelkipásztort, családfakutatót, hogy tárja fel az 1968-ban elhunyt Magyar Ilona családfáját, akiről Kecskeméten egy általános iskolát is elneveztek.

Ilona édesapja, Magyar Bertalan 1889–1893 között volt Csongoron református lelkész, ahol szolgálatának első évében, október 13-án született Ilona lánya. A felvidéki Lasztaméren született családfő a csongori szolgálat előtt Ungváron volt segédlelkész, majd Minajban és Nagykaposon szolgált. Minajban vette feleségül Minay Malvint, nyolc gyermekük született. Magyar Bertalan leghosszabb ideig, 1893 és 1932 között Nagydobronyban szolgált református lelkészként, gyermekei közül Ilona mellett többen is ismert emberek lettek, például a híres nagyszőlősi orvos, Magyar László, de ismert állatorvos és lelkipásztor is lett közülük.

Nagy Sándor iskolaigazgató Magyar Ilona méltatása kapcsán kijelentette: „Úgy gondolom, hogy egy ilyen pedagógus emléktáblája méltán kerül fel a szülőfaluja egyetlen iskolájának homlokzatára.”

Hidi Dénes 2. osztályos tanuló, a tiszapéterfalvai egyházi szavalóverseny díjazottja szavalt, majd Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője köszöntötte a megjelenteket, kijelentve: „Amíg van kiről és van kinek megemlékezni, addig él a nemzetünk. Továbbra is őriznünk kell kultúránkat, meg kell emlékezzünk azokról a fiainkról és lányainkról, akik a magyar népnek ilyen jeles képviselői voltak, mint Magyar Ilona.”

Csákány Ágnes, a Csongori Református Gyülekezet kántora egyházi éneket adott elő gitárkísérettel, majd ifj. Pocsai Sándor helyi református lelkész olvasott fel egy igét a Példabeszédek könyvének 7. részéből: „Az igaznak emlékezete áldott, a hamisak neve pedig semmivé lesz.” A tiszteletes ezzel rávilágított az Isten által megáldott, hasznos élet szépségére és értelmére, majd megáldotta az emléktáblát és az emlékezőket.

Végül a felszólalók, valamint Marton Tibor, a Nagydobronyi kistérség képviselője és Lapatyuk Csehy Krisztina, a KMKSZ munkácsi járási irodájának vezetője leleplezték az emléktáblát.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)