Soós Katalin: A II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézete sikeres évet tudhat maga mögött

Az elmúlt esztendő megannyi változást, új kihívást és megoldandó problémát tartogatott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Felsőfokú Szakképzési Intézete számára is, mégis eredményekkel teli, sikeres évet tudhat maga mögött. Hogy ez pontosan mit rejt, arról Soós Katalint, az intézmény igazgatónőjét kérdeztük.

– Kérem, mutassa be a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének 2023-as évét!

– A 2023-as tavaszi félévet egy hosszú, sötét félév után valamennyire nyugodtabban kezdtük, mint a tanévet. Meg kellett tanulnunk alkalmazkodni az országban kialakult helyzethez. Ami nagyon örvendetes volt, hogy kaptunk egy nagy teljesítményű generátort, és már nem kellett többé elszenvedni a sötétség okozta kellemetlenségeket. Innentől kezdve sokkal nagyobb lelkesedéssel és odafigyeléssel tudtuk végezni a munkánkat. Elég nagy volt a lemaradásunk minden téren. A diákoknak is volt mit bepótolniuk az áramkimaradások és a rengeteg légiriadó miatt. Az oktatási folyamatot nem szakítottuk meg, de valljuk be, hogy nem lehet ugyanazt a minőségi oktatást biztosítani, mint béke idején. Mindennek ellenére jó eredményeket értek el diákjaink és tanáraink egyaránt. Minden megtartott tantárgyi vetélkedőn részt vettünk, és mindenütt voltak dobogós helyezettjeink. A nemzeti multiteszten egyik diákunk angol nyelvből 200 pontot ért el. Szinte minden végzősünk bekerült valamelyik felsőoktatási intézménybe. A tavaszi félévet oklevélátadóval zártuk, ahol az utolsó ifjú szakember („molodsij specialist”) szintű oktatásban részesült diákjainktól vettünk búcsút.

Az őszi félévet nagy reményekkel kezdtük a hosszúra nyúlt felvételi időszak után, hiszen igen nagy számú jelentkezővel kezdtük a tanévet. Sokak megdöbbenésére 118 elsős diákot tudtunk beiskolázni a 120 meghirdetett helyre, ami országos szinten is rekordnak minősül. Ez pozitív dolog, hiszen azt mutatja, hogy a szülők megbíznak bennünk. Azt mutatja, hogy van igény erre a képzésre, hogy szeretnek hozzánk jönni a diákok, szeretnek nálunk tanulni. Bár nem sokáig tudtunk örülni a nagy számoknak, hiszen az első felmérő dolgozatok után kiderült, hogy nem lesz könnyű dolgunk. A két év távoktatás és a háborús körülmények között szerzett 9. osztályos kisérettségi hagy maga után kivetnivalót bőven. Komoly kihívások és feladatok zúdultak ránk. Nagyon energikus, kreatív és odaadó tanári gárda viseli szívén ezt a nagy feladatot, és küzd minden diákért, aki hagyja magát tanítani.

A felsőbb évfolyamokon tartott felmérők viszont megmutatták, hogy van pozitív változás a tavalyi tudásszinthez képest minden szakon és évfolyamon.

Itt szeretném büszkén kiemelni, hogy idén először volt olyan diákunk, akit Ukrajna elnöki ösztöndíjára terjesztett fel a megyei adminisztráció az országos magyarnyelv- és irodalomvetélkedő győzteseként. Innen is gratulálok neked, Bunda Veronika!

– Ősszel visszatért az intézmény a jelenléti oktatási formára. Sikerült ennek megfelelően megvalósítani a félévet?

– Az egész tantestület odaadóan dolgozott ezen. Minden kolléga igyekezett a legjobb és legmodernebb tanítási technikákat alkalmazni, hogy eredményesek lehessünk. Folyamatosan képzi, továbbképzi magát minden tanárunk, hogy a kornak, a kialakult helyzetnek megfelelően tudjuk a legtöbbet, a legjobbat nyújtani diákjainknak. A kötelező tananyag elsajátítása mellett rengeteg hagyományőrző és rendhagyó programot szerveztünk diákjainknak, igyekszünk olyan iskolai életet biztosítani számukra, hogy zavartalanul tudjanak tanulni, fejlődni és megtalálni az életcéljukat, jövőképet építeni.

A kialakult helyzet miatt néha azt érezzük, hogy nemcsak oktatási intézmény vagyunk, hanem családpótló szociális intézmény is. De ebben is igyekszünk helytállni. Minden tervezett programot megvalósítottunk, sőt azokon kívül egyebeket is szerveztünk.

Azt sajnos, mégsem mondhatom, hogy úgy sikerült megvalósítani a félévet, ahogyan szerettük volna. Minden igyekezetünk ellenére nem vagyunk elégedettek a diákoknál elért eredményeinkkel. Ugyanakkor a sok jó helyezést elért diák minket igazol, jól dolgozunk. Még mindig sok diák nem tudta felvenni a követelményeinknek megfelelő tanulási tempót. Ez nagy feladat marad továbbra is.

– Az országban elhúzódó háborús körülmények ellenére a tanintézmény megannyi programmal és lehetőséggel várja a fiatalokat. Milyen nehézségekbe ütköznek ezek szervezése és lebonyolítása közben, illetve miként sikerül leküzdeni azokat?

– A mi mottónk is az, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Az évek során összetartó kis csapattá váltunk, és egymást segítve, erősítve küzdünk a mindennapokban. Minden tanévre jól megtervezett, előkészített eseménytervünk van, amit teljesítünk is. Ezt annak köszönhetjük, hogy nagyon jó csapattal dolgozunk. Megtanultunk nemcsak tervezni, de újratervezni is. A kollégáim kreativitása néha teljesen elvarázsol, a diákok olyan készségeiket fedik fel, melyek gyakran megörvendeztetnek. A főiskola minden anyagi és eszköztámogatást megad a programok sikeres lebonyolításához. A problémát leginkább a légiriadók vagy a diákok hazautazási nehézségei okozzák, ezek miatt nem tudnak maradni sok programon. Mindezektől függetlenül szeretjük a hivatásunkat, az iskolánkat, a diákjainkat, a kollégáinkat: ez összetart és megtart minket, Isten segedelmével.

– Milyen mutatókkal zárult az év az oktatók és a diákok számát tekintve?

– Az évet 320 diákkal zártuk, és 54 tanár vett részt az oktatásukban. Elmondhatom, hogy egy nagyon fiatalos, jó lendületű tantestületünk van, pedagógusaink tényleg a munkájuknak élnek, beleadnak mindent, és igyekeznek fenntartani az oktatás színvonalát az iskolában, ami egyre nehezebb, de egy ilyen jó csapat azért minden problémát sikerrel vesz.

– Kérem, röviden vázolja a terveiket a 2023–2024-es tanév tavaszi félévére!

– Ez a félév nagyon izgalmasnak ígérkezik. Négy szakmai program akkreditációja vár ránk, ami nem egyszerű feladat egy új, még ismeretlen rendszerben. Nagyon készülünk a kollégákkal, és bízom benne, hogy minden rendben lesz.

Szeretném mindezek mellett elmondani, hogy nagyon büszke vagyok a tanári csapatunkra. Megtisztelő ennyi kiváló szakemberrel, ennyi jó emberrel dolgozni, akiknek nemcsak egy munkahely az iskolánk, hanem a második otthonuk is, és igazán elhivatottak abban, amit csinálnak.

Köszönöm minden kollégának, iskolánk minden dolgozójának az egész éves odaadó munkáját, támogatását, szeretetét!

Áldott, békés, boldogabb és sikeresebb új évet kívánok mindenkinek!

(K. K./Kárpátalja hetilap)