Legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre a magyar Ökumenikus Segélyszervezet az ukrajnai háborúban

Két éve támadta meg Oroszország Ukrajnát, a háború bajbajutottjait támogató segélyprogram pedig a magyar Ökumenikus Segélyszervezet történetének eddigi legnagyobb humanitárius szerepvállalása: már több mint félmillió embernek segítettek – ismerteti szombati számában a Magyar Nemzet.

Az orosz támadás után, két évvel ezelőtt a segélyszervezet azonnal hozzálátott a kibontakozó humanitárius válság kezeléséhez. Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója a napilapban megjelent interjúban elmondta: a hatékony reagálásnak tulajdonképpen három pillére van. Az egyik az, hogy az első tiszai árvíz után Kárpátalján maradtak, létrehoztak egy központot, amely sokoldalú segítséget nyújtott és nyújt azóta is a Kárpátalján élőknek Beregszászban és több járásban is. Ezt a munkát hivatalosan bejegyzett szervezetként kezdték el végezni. Nagyon fontos volt, hogy egy állandó jelenlétet hoztak létre.

A másik fontos pillér volt, hogy Ökumenikus Segélyszervezet az egyházi hátterű segélyszervezetek nemzetközi szövetségének a tagja. A harmadik pillér pedig a magyar kormányzat, amely döntött arról, hogy ebben a helyzetben belekezd Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójába, és ebben fontos szerepet szánt az Ökumenikus Segélyszerveznek.

Éppen azért kerestek meg minket, mert látták, hogy milyen aktívan dolgozunk, milyen rendszereket, struktúrákat hozunk létre, és látták a jelentős nemzetközi elismertségünket is – mondta Lehel László.

Elmondta: eddig összesen 513 ezer embernek segítettek, tehát több mint félmillió fő, aki tőlük valamilyen módon támogatást kapott. Huszonkét ukrán megyében nyújtottak segítséget, ennek az egyik fő irányvonala a háborús övezet közvetlen közelsége. Van egy olyan társadalmi réteg, amelynek tagjai nincsenek abban a helyzetben, hogy elmenjenek a térségből, nem is akarnak. Hátrébb húzódnak, 20-50 kilométerrel távolabbra mennek, ahol valamiféle közösségi helyen próbálják meghúzni magukat abban a reményben, hogy vissza tudnak térni. A segélyszervezet ezeket az úgynevezett ideiglenes szálláshelyeket támogatta.

Nemcsak az élelmiszerellátásban segítettük őket, hanem nagyon sok esetben az infrastruktúrában is segítséget tudtunk nyújtani. Például olyan esetekben, amikor nem volt elég hűtőszekrény, nem volt megfelelő mosdóhelyiség, vagy éppen nem volt elég főzési lehetőség – mondta.

Lehel László közölte: sok olyan projektünk van, amely nemzetközi finanszírozást kap. Van egy úgynevezett Ukrajna humanitárius alap Kijevben, amely kiír pályázatokat, az Ökumenikus Segélyszervezet az utóbbi egy évben négy ilyen pályázatot is megnyert. Ez azt mutatja, hogy egy nemzetközi segélyszervezeti közösségben is nagyon megbecsült munkát végeznek.

Tehát nemcsak magyar kormányzati pénzből dolgozunk, hanem nagyon komoly nemzetközi támogatásokat is behoztunk. Ez év végéig összesen 18 milliárd forintot fogunk a segélyprogramra fordítani – ismertette.

Szólt arról is, hogy nagyon erősen visszaesett az adakozói kedv, tavaly 400 millió euróból gazdálkodott az Ukrajna humanitárius alap, idén ez nem lesz több, mint 60-70 millió euró. Itt is érzékelni a visszaesést és az adományozói közösségnél is.

Nem kapunk igazából ma már Ukrajna támogatására adományt, pedig nem lenne szabad abból levonni a következtetést, hogy hány jómódú ukrán embert láttunk, aki Magyarországon átutazott és Nyugat-Európába ment. Ez egy szűk társadalmi réteg, amelyik nagyon jó körülmények között él, nagyon jó járműveket használ, nincsenek anyagi gondjai, de a nagy átlag sajnos nem ilyen. Az, aki nyomorúságban, nehéz körülmények között él, maximum addig jutott el, hogy sikerült egy békésebb nyugat-ukrajnai területre menekülnie, vagy esetleg harminc-ötven kilométerrel beljebb a háborús övezettől. De ezeknek az embereknek nincs tartalékuk, nincs megélhetésük, a munkájukat elveszítették. Van egy nagyon jelentős számú közösség, amelyik nem tud a nemzetközi és a magyar segítség nélkül megélni, létezni – hangsúlyozta Lehel László.

(magyarnemzet.hu)