Ikreinek számáról volt híres egy kárpátaljai település (videó)

Ikerfalva, így becézték azt a települést Kárpátalján, mely több mint 10 éve bekerült a rekordok könyvébe is, hiszen a településen addigra több mint 60 ikerpár született. Felsőveresmartról, ismertebb nevén Nagykopányról van szó, ahol a helyi forrásvíznek tulajdonítottak csodatévő hatást. Minderről K. Debreceni Mihály, kollégánk mesélt. Ukrajna legnyugatibb megyéje, Kárpátalja bővelkedik a csodákban. A vidék természeti adottságai, hegyei, folyói, várai, épített öröksége és sokszínű kultúrája, valamint fúziós gasztronómiája megannyi turistát vonzott a háború előtt ebbe a régióba. Miután ezen a vidéken szerencsére nincsenek harci cselekmények, ezért a belföldiek körében továbbra is népszerűnek számít Kárpátalja, ahol kicsit enyhíteni lehet azon a lelki fájdalmon, amit a háborús helyzet okoz. A vidék azonban nemcsak a természeti adottságairól, hanem különböző legendáiról, hiedelmeiről, illetve gyógy-turizmusáról is híres. Sőt, az ásvány- és a csodatévő forrásvizeiről is. Ilyen település a Nagyszőlős és Huszt között fekvő Felsőveresmart, másik nevén Nagykopány is, amit 1430-ban említenek először a források. A fellelhető adatok szerint a múlt század elején többségében, közel kétezren, ruszinok és németek lakták, ma pedig mintegy 3200 ukrán-ruszin lakosa van. Felsőveresmart vonzereje azonban nem csak a természeti szépségében, hanem állítólagos csodatévő forrásvizében rejlik. A településen ugyanis több mint hatvan az ikerpárok száma. Az első ikrek születését még 1941-ben jegyezték fel, másodjára két évvel később születtek ikrek, majd 1949-ben a harmadik testvérpár is világra jött. Az igazi ikerdömping azonban a kilencvenes évektől indult be, a rekordot 2004-ben állították fel, amikor csak júniusban három ikerpár született a faluban. 2013-ban a település ezzel a teljesítményével bekerült az ukrán rekordok könyvébe is. A rendszerváltást megelőző években nem vezettek ikerszületési statisztikákat, és az újságírók figyelmét is csak a kétezres években keltette fel a szokatlanul magas ikerszületési arány. A községben nincs vezetékes víz, a falut szegélyező hegyekből azonban számos, rendkívül tiszta vizű forrás ered, ezt issza lényegében az egész település. A forrás vizét vezetékek segítségével vezették be a házakba, a nagy esés miatt pedig nem volt szükség földbe fúrt szivattyúkra. Így gyakorlatilag mindenkinek forrásvíz csobog a házában. Sokan éppen emiatt tulajdonítják a víznek a szokatlanul nagyszámú ikeráldást. De falu főutcája mentén kutak is vannak, ahol bárki megtöltheti a tartályait. Ezekhez többnyire műanyag ballonokat és flakonokat visznek a turisták, de az átutazók közül is sokan megállnak feltölteni üvegjeiket. Az ikerszülés állítólag nem csak az embereknél volt gyakori Felsőveresmarton. Korábbi cikkek értekeznek arról, hogy gyakran ellettek ikerborjakat a község tehenei. Több falubeli pedig arról beszélt, hogy sokszor két sárgáját találnak a tyúktojásban, és általában ilyenkor kerül elő a csodatévő hegyi forrás varázslatos története. A szakemberek azonban ennél racionálisabb következtetést vontak le. Mégpedig, hogy az ikeráldás a településen belüli házasságkötések viszonylag nagy számával és az itt élők genetikai adottságaival magyarázható. Vagyis a helyi férfiak és a nők, inkább helyben választottak párt maguknak, és így a rokoni szálak szorosan fűzik egymáshoz a felsőveresmartiakat. Ráadásul, ha egy család rokonságában már korábban előfordult ikerszülés, akkor ennek esélye a következő generációknál növekszik. Így hát, a szakemberek szerint a források vizének semmi köze nincs az ikrekhez, bár az tény, hogy magas az ásványianyag-tartalma és rendkívül tiszta. Ezekből télen-nyáron egyformán jön a víz, amelyet a nagy kiterjedésű, földalatti természetes tavak táplálnak. Hogy mi valóban az igazság, azt nem lehet tudni, az azonban biztos, hogy, akik ikeráldásra vágyak Ukrajnában, azok közül sokan ma is ellátogatnak Felsőveresmartra, hogy feltöltsék palackjaikat a csodatévő forrásvízzel.