Titkosszolgálati eszközökkel hoznák Európába a háborút az oroszok

Csúcsra pörgették a munkát az orosz szolgálatok, de nemcsak trollfarmokra és dezinformációra kell most gondolnunk, hanem robbantásokra és gyújtogatásra is. Noha az Ukrajna elleni támadás után több száz diplomáciai fedésben dolgozó orosz kémet küldtek haza, úgy tűnik az orosz szolgálatok mára ismét megvetették a lábukat Európában.

Az európai titkosszolgálatok szerint Oroszország a közeljövőben felpörgetheti erőfeszítéseit a nyugat destabilizálása érdekében és ez azt is jelenti, hogy Moszkva az erőszakos szabotázsakciók végrehajtásától sem riad vissza. Sőt az elmúlt hetek, hónapok történései alapján az is elképzelhető, hogy már meg is kezdték a titkos háborút a nyugati országokkal szemben.

Noha Oroszország régóta él a fedett műveletek eszközével, és néha történik egy-egy támadás is, a Financial Times információi szerint most ennél többről van szó, ráadásul az oroszokat a polgári áldozatok sem zavarják különösebbe. Az eddigi titkosszolgálati tevékenységet feltehetően egy agresszívabb hozzáállás váltja majd, ami összehangoltabb is, mint a különböző szolgálatok országokra lebontott, széttöredezett munkája.

Csatatérré válik Európa területe is

A német belföldi hírszerzés, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalt vezető Thomas Haldenwang a múlt hónapban egy biztonsági konferencián már nyíltan beszél arról, hogy megnőtt az államilag támogatott szabotázsakciók veszélye szerte Európában.

Szavainak különös jelentőséget adott az, hogy beszéde előtt alig két nappal tartóztattak le két német-orosz kettős állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy katonai és logisztikai célpontok ellen terveztek támadást Németországban, Oroszország megbízásából.

Április végén Nagy-Britanniában is vádat emeltek két fő ellen, akik egy Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat őrző raktárat gyújtottak fel, míg Svédországban a hírszerzők vasúti kisiklások sorozata után nyomoznak, melyek mögött szintén állami hátterű szabotázsakciók állhatnak. De Csehország vasútvonalai sincsenek biztonságban, legalábbis az ország közlekedési minisztere szerint Moszkva megpróbálta a cseh vasút jelzőrendszerét megsemmisíteni.

Az észt belföldi titkosszolgálat szerint Moszkva árnyéka vetül az ország belügyminisztere elleni februári támadásra, ahogy az orosz szervek állhatnak az országban dolgozó újságírók elleni támadás mögött is. Ugyanakkor a Chatham House nevű agytröszt egyik rangidős elemzője, Keir Giles szerint bár a nyilvánvaló következtetés az, hogy az oroszok fokozzák tevékenységüket, az is elképzelhető, hogy csak elbízták magukat, így könnyebben elkapják őket. Ahogy az sem lenne meglepő, ha a nyugati szolgálatok figyelnének oda jobban.

Egy magasrangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO hírszerzési szolgálatai világos és meggyőző információkat osztanak meg egymással az orosz bajkeverésről. Sőt, múlt csütörtökön az észak-atlanti szervezet még közleményben is felhívta a figyelmet a szövetség területén belül történő, rosszindulatú tettekre.

A háború kezdete után Európa-szerte hazaküldték az orosz kémeket, de sikerült újjáépíteni a hálózatot

Az is nagy vihart kavart, hogy egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogy Moszkva az európai politikát és választásokat is igyekszik befolyásolni, titkosszolgálati eszközökkel is akár. Egyes szakértők szerint az is fontos szerepet játszhat, hogy az orosz kémek igyekeznek bizonyítani, hogy korai volna még őket leírni, miután az európai országok mintegy 600, diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzőt utasítottak ki az Ukrajna elleni orosz inváziót követően.

Az orosz szolgálatok akkor sem voltak a helyzet magaslatán, amikor azt jósolták, hogy az ukránok felszabadítóként fogják üdvözölni a rájuk támadó orosz csapatokat.

A brit Royal United Services Institute közelmúltban kiadott jelentése szerint Moszkva különböző proxyk segítségével igyekszik ismét megvetni a lábát a kontinensen, és ehhez igyekeznek a diaszpórát, illetve a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló szervezett bűnözői csoportokat is felhasználni. Ugyanakkor egy tavaly őszi brit ügyben az oroszok bolgár állampolgárokat szerveztek be különböző célokra.

Az orosz hátterű szabotázsakciók egy része ráadásul könnyen lehet, hogy már meg is történt, elég ha arra gondolunk, hogy a BAE Systems egy walesi fegyvergyárában robbanás történt, vagy épp a múlt pénteki berlini tűzre, ami ugyancsak egy fegyvergyárban kapott lángra.

De az orosz hírszerzők már 2014-ben, Csehországban is lecsaptak egy fegyverraktárra, ahol Ukrajnába szánt eszközöket tároltak.

(vg.hu)