Szaúdi kórházban hajtották végre az első teljesen robotizált szívátültetést

Az utóbbi években Szaúd-Arábia figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül az orvostudomány és az egészségügyi innovációk terén. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ugyanis a modern technológiák alkalmazására. Az antik iszlám világ is kiemelkedő szerepet töltött be az orvostudomány terén, és most egy újabb, hasonló korszak kezdődhet a digitális és robotizált orvoslás révén.

A műtétet egy 16 éves, végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő fiatalon hajtották végre, és a beavatkozás mintegy két és fél órán át tartott Firász Halíl irányítása alatt. A sebész csapata három napon keresztül összesen hét alkalommal próbálta el az eljárást, mielőtt azt elvégezte volna a páciensen.

Sokak szerint ez az innováció teljesen átalakíthatja a szívátültetés gyakorlatát, és véget vethet a hagyományos mellkasnyitó eljárásoknak, amelyek hosszú, hetekig vagy hónapokig tartó felépülési periódusokkal járnak. A kórház tájékoztatása alapján a robottechnológia várhatóan széles körben lehetővé teszi a minimálisan invazív műtétet, ami csökkenti a fájdalmat, lerövidíti a felépülési időt, és minimálisra csökkenti a szövődmények kockázatát, jelentősen javítva a betegek életminőségét és gyorsítva a gyógyulást.

„A világ első robotizált szívátültetésének sikere transzformatív lépést jelent nemcsak intézményünk, hanem Szaúd-Arábia számára is, amely globálisan a speciális orvoslás vezető szerepe felé tart” – mondta Halíl.

A műtéti robotika ötlete már több mint 50 évvel ezelőtt felmerült, de tényleges alkalmazása az 1980-as évek közepén kezdődött, amikor a PUMA 560 CT-n beolvasott képek alapján volt képes agybiopsziát végrehajtani. Az 1980-as évek végén pedig a Robodoc (Integrated Surgical Systems, Sacramento, Kalifornia) ortopédiai képvezérelt rendszer jelent meg, amelyet Hap Paul és William Bargar fejlesztett ki a csípőprotézisek beültetéséhez.

Ezt követően számos, számítógéppel támogatott rendszert alkalmaztak az idegsebészetben és a fül-orr-gégészetben. Ezek eljáráspecifikus, számítógéppel támogatott és képvezérelt rendszerek voltak, amelyek igazolták a robotsebészetben rejlő lehetőségeket és értéküket.

A műtétek során alkalmazott robotok fejlesztésének a 2003-as iraki háború adott lendületet, amikor az Egyesült Államok orvosok jelenléte nélkül kívánta csökkenteni a harctéri áldozatok számát.

Az antik iszlám világra nagy hatással volt a görög, indiai és perzsa orvostudomány, amit az arab nyelven alkotó tudósok összegyűjtöttek, rendszereztek és továbbfejlesztettek. A középkorban az iszlám világ területén élő orvosok és tudósok döntő szerepet töltöttek be az orvostudomány fejlődésében. Az egyik kiemelkedő példa a mai Üzbegisztán területén született perzsa származású Ibn Szína (latin nevén Avicenna, 980–1037), aki a 10. században írta meg híres művét, a Kánont, amely évszázadokon keresztül a nyugati és keleti orvostudomány alapjaként szolgált, és halála után még hosszú évszázadokig tankönyvként szolgált az európai orvosi egyetemeken. Ő volt az első, aki felfedezte a belső szemizmokat, korai stádiumú rákos daganatokat operált ki, gégét és légcsövet műtött.

Rajta kívül érdemes megemlíteni al-Zahravi (latin nevén Abulcasis, 936–1013) arab-muszlim orvost, akit a „modern sebészet atyjának” neveznek. Leghíresebb művét, a Kitáb al-Taszrífot a 12. században latinra fordították, és a középkorban öt évszázadon keresztül az európai orvosi ismeretek fontos forrása volt. Úttörőnek számított a sebészeti eljárások és a műszerek használata terén is. Felfedezései közül néhányat a mai napig alkalmaznak az orvostudományban.

A szaúdi kormány nagy hangsúlyt fektet a technológiai fejlesztésekre, és ezt a célt a Vision 2030 fejlesztési program is tükrözi. Ez a stratégiai terv a gazdasági és társadalmi modernizáció központi eleme, aminek egyik célja, hogy Szaúd-Arábiát a globális innováció élvonalába emelje. Az egészségügy kiemelt területként szerepel ebben a törekvésben, és számos kezdeményezés indult annak érdekében, hogy az ország vezető szerepet töltsön be a speciális orvosi eljárásokban, beleértve a robotizált műtéteket.

A King Faisal Specialist Hospital legutóbbi szívátültetési műtétje egy konkrét példa arra, hogy a szaúdi vezetés mennyire elkötelezett a modern technológiák alkalmazása mellett az egészségügyi ellátás terén. Ez az áttörés viszont amellett, hogy az ország orvostudományában nagy előrelépésnek számít, globális szinten is forradalmi változásokat hozhat.

A Mohamed bin Szalmán trónörökös vezette reformok keretében az ország számos ágazatban ösztönzi az innovációt, legyen szó a technológiáról, a mesterséges intelligenciáról vagy az orvosi robotikáról.

A Vision 2030 részeként az arab ország vezetése komoly befektetéseket eszközöl a kutatás-fejlesztésbe, ösztönzi a tudományos és technológiai képzéseket, valamint szoros együttműködést alakít ki nemzetközi egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Ennek a stratégiának a része, hogy az ország versenyképes és globális szereplővé váljon, különösen a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakban, mint amilyen az orvostudomány is.

A King Faisal Specialist Hospital robotizált műtéte egy hosszú távú trend kezdetét jelzi. Ahogy a Vision 2030 célkitűzései valóra válnak, a világ más részei is tanulhatnak a szaúdi modellből. Az arab ország célja, hogy ezek az új technológiák ne csupán az ország elitje számára legyenek elérhetőek, hanem szélesebb rétegek számára is biztosítsák a hozzáférést a legkorszerűbb egészségügyi ellátáshoz.

Forrás