Han Kang dél-koreai író kapta az irodalmi Nobel-díjat

Csütörtök kora délután bejelentették a 2024-es irodalmi Nobel-díj győztesét. A Svéd Akadémia idén a dél-koreai Han Kangnak ítélte oda a díjat.
Nem várt meglepetés az idei irodalmi Nobel-díj átadásakor: a dél-koreai írónő, Han Kang kapta az elismerést. A szerző a történelmi traumákat feldolgozó, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózáért kapta a díjat.

Han Kang életművében a szerző és az olvasó is történelmi traumákkal és láthatatlan szabályrendszerekkel szembesül. Az írónő minden művében rámutat az emberi élet törékenységére. Egyedülállóan érzékeli és érzékelteti a test és lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseket, költői és kísérletező stílusával a kortárs próza megújítója lett.

A szerzőnek eddig két könyve jelent meg magyarul a Jelenkor Kiadó gondozásában. A Növényevő (ford. Kim Bogook és Németh Nikoletta) és a Nemes teremtmények (ford. Kiss Marcell) szerzőjének új könyve, a Görög leckék még 2024-ben megjelenik Kiss Marcell fordításában.

„Mindenképp kellemes meglepetés, hogy ő kapta a Nobel-díjat. Azt gondolom, hogy abszolút megérdemelte, mert nagyon jó stiliszta, tehát nagyon jól ír, mindemellett olyan témákat érint a regényeiben, amelyek fontosak Dél-Korea számára. Ezeknek mindig az emberi mélységeit találja meg, illetve olyan emberi tragédiákkal foglalkozik, amik máshol is megtörténtek, vagy megtörténhetnek. Az irodalmi érték mellett állandó aktualitása is van, ami miatt érdemes minél nagyobb körben olvasni a műveit” − fogalmazott lapunknak Kiss Marcell, Han Kang könyveinek egyik magyar fordítója.

„Van egy nagyon erős költői nyelvezete, ami kicsit fura, de ugyanakkor lehet hozzá kapcsolódni. Olyan író, akit univerzálisan is sokkal inkább meg lehet közelíteni. Nem azt mondom, hogy könnyű szerző, mert nem az, de talán sokkal inkább kapcsolható a világirodalomhoz, mint más dél-koreai szerzők” − tette hozzá Kiss.

Han Kang nem tartozott a favoritok közé. A fogadóirodák idén a 71 éves Can Xue kínai írónőt tartották a legesélyesebbnek. A szerzőnek eddig nem jelent meg magyar nyelven kötete. A potenciális várományosok között szerepelt Gerald Murnane ausztrál és César Aira argentin író is, valamint a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő Murakami Haruki, Thomas Pynchon és A szolgálólány meséje írója, Margaret Atwood is.

A fogadóirodák szerint Ko Un, Michel Houellebecq, Karl Ove Knausgård, Ljudmila Ulickaja, valamint a korábban szintén a legesélyesebbek közé sorolt Mircea Cartarescu is jó oddsokkal várhatta a csütörtöki bejelentést. A magyarok közül Krasznahorkai Lászlót még mindig az egyik legesélyesebb írónak tartják, Nádas Péter neve azonban hosszú évek után először tűnt el a fogadóirodák listáiról.

Az irodalmi Nobel-díjat először 1901-ben osztották ki, idén már 117. alkalommal ítélték oda. A kitüntetést hétszer – 1914, 1918, 1935 és 1940–1943 között – nem adták oda senkinek, a 2018-as díj bejelentését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották.

A kitüntetettek száma eddig 120, ugyanis négy alkalommal megosztva ítélték oda a díjat. 1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson kapta az irodalmi Nobelt.

Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda. A Svéd Akadémia azonban kilencszer kiemelte a kitüntetett egy alkotását:

• Theodor Mommsen: A rómaiak története (1902),
• Carl Spitteler: Olimpiai tavasz (1919),
• Knut Hamsun: Az anyaföld áldása (1920),
• Wladyslaw Reymont: Parasztok (1924),
• Thomas Mann: A Buddenbrook ház (1929),
• John Galsworthy: A Forsyte Saga (1932),
• Roger Martin du Gard: A Thibault család (1937),
• Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (1954),
• valamint Mihail Solohov: Csendes Don (1965) című művét.

Forrás