Ukrajnai magyar nemzeti kisebbség fóruma

Hétfőn rendezték meg az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség (közösség) fórumát „A közös haza védelmében: a magyar nemzeti kisebbség (közösség) Ukrajna védelmében és fejlesztésében” címmel. Az esemény egy jelentős történelmi évfordulóval esett egybe: 33 éve, 1991. december 3-án Magyarország Európa és a világ országai közül elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét, ezzel megalapozva a diplomáciai kapcsolatokat a két ország között.

A rendezvény a nevickei vár tövében épült Verhovina komplexumban december 2-án délelőtt közös imával vette kezdetét.

A fórumon az ukrán kormány, az Európai Bizottság, a megyei vezetés, a helyi önkormányzatok képviselői, diplomaták, népképviselők, tanárok, szakértők, nemzetközi partnerek és mások vettek részt.

Viktor Jelenenszkij, az Ukrán Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szolgálat vezetője nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ukrán politika az ukránok függetlenségükért folytatott harcának mélységéből fakad, amit támogattak a magyarok, románok, bolgárok és mindenki, aki ukrán földön él.

Oleg Nyemcsinov, Ukrajna Miniszteri Kabinetjének minisztere a nemzeti közösségekkel való együttműködés minőségileg új megközelítését emelte ki: „Mivel az Európai Unióhoz való csatlakozás útját választottuk, ez azt jelenti, megállapodtunk abban, hogy átvesszük az Európai Unió legjobb gyakorlatait a nemzeti közösségek és kisebbségek támogatásával kapcsolatban.”

A fórum résztvevőit online köszöntötte: Olekszandr Ilkov, az Európai és Euroatlanti Integráció Koordinációs Kormányhivatalának főigazgatója, Martin Mühlek, az Európai Bizottság szakpolitikai koordinátora a jogállamiság alapjai, a csalás elleni küzdelem és a pénzgazdálkodás kérdéseiben, Andrij Nadzsosz, Ukrajna kulturális és stratégiai kommunikációs miniszterhelyettese az európai integráció kérdéseiben.

Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke háláját fejezte ki Magyarországnak a humanitárius segélyszállítmányokért, sebesült katonáink egészségügyi intézményeiben való ellátásáért, Ukrajna keleti régióiból érkezett gyermekek üdültetéséért és több tízezer honfitársunk fogadásáért.

Jurij Huzinec, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatal vezetőhelyettese a rendezvény aktualitását emelte ki és reményét fejezte ki, hogy eredményes lesz az összejövetel.

– A több mint 100 nemzetiség által lakott Kárpátalján a magyar kisebbség a legnépesebb. A háború kitörését követően az ellenség spekulációkhoz folyamodott a nemzetek közötti kérdésben. De kiálltuk a próbát, nem dőltünk be a provokációknak, egységesek vagyunk és így lesz a továbbiakban is.

Julija Hrisina, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa képviselője, a magyar és ukrán barátság parlamenti társelnöke, a felsőoktatási albizottságának elnöke, aki az utóbbi években jelentős szerepet játszik a két törvényhozó testület közötti kapcsolatok alakításában, illetve a két ország viszonyának rendezésében, a fórum fontosságáról beszélve elmondta: „2017 óta van egy érzékeny pont a magyarokat illetően, de az utóbbi években nagyon sokat tettünk a két ország közeledéséért, halljuk egymást, párbeszéd alakult ki közöttünk, dolgozunk és vannak bizonyos eredményeink. Sok módosítást indítványoztunk a nemzetiségi törvényekben és további változtatásokon dolgozunk.”

Vida László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja örömmel látja, hogy tartalmas párbeszéd folyik az ukrán állam és az Ukrajnában élő magyar kisebbség képviselői között azokról a problémákról, amelyek az utóbbi évtizedekben halmozódtak fel a nemzeti kisebbségek jogainak szűkítése miatt.

– A magyar kormány kiemelt figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét és nyitott az eredményorientált párbeszéd folytatására. […] Bízunk benne, hogy Ukrajna teljesíti az EU tagállamaival kötött megállapodásait és a Magyarország által 11 pontban megfogalmazott kéréseket.

Az „Ukrajna állampolitikájának reformja a nemzeti kisebbségek (közösségek) terén, kulturális örökségük védelme az európai integrációs folyamatok összefüggésében a nagyszabású orosz agresszió körülményei között” témájú első panelbeszélgetést Ihor Losszovszkij, Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szolgálatának helyettes vezetője moderálta.

Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár igazgatója elemezte a tavaly decemberben elfogadott médiatörvény pozitívumait, felhívta a figyelmet a nyelvi kvóták eltörlésének fontosságára, arra, hogy a média működését szabályozó törvények (Ukrajnában közel 10), nemzetközi egyezmények és charták, memorandumok nincsenek összhangban, illetve hogy nem lehet különbség az őslakosság, az EU hivatalos nyelve és más nemzeti kisebbségek nyelve között. Ismételten kérte egy tévétorony építését a Beregszászi járásban, mert ott nem nézhetők a földi sugárzású országos csatornák.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke, egyetemi docens kitért Ukrajna 1995-től tartó eurointegrációs útjára, az akkor vállalt kötelezettségekre, az etnopolitikára, valamint a nemzetiségekre vonatkozó törvényekre és a kulturális autonómia fogalmára, aktualitására.

A második panelbeszélgetés témája „A magyar nemzeti kisebbség (közösség) civil társadalmi intézményeinek szerepe Ukrajna társadalmi-politikai életében, valamint a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos jogszabályok megalkotásának és végrehajtásának folyamatában: kezdeményezések, problémák, kilátások” volt. Ezt Ljáh Sándor, Kárpátalja Megyei Stratégiai Kommunikációs, Nemzetiségi és Vallási Főosztályának vezetőhelyettese moderálta.

Csernicskó István megyei képviselő, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II RF KMF) rektora megjegyezte: az orosz agresszió miatt a nemzeti kisebbségek kérdését biztonságpolitikai kérdésként kezelik. Bemutatta a kizárólag magyarországi finanszírozással működő beregszászi főiskolát és annak pénzügyi hatását a Beregszászi kistérségre, annak költségvetésére.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere személyes példáján keresztül próbálta szemléltetni a kárpátaljai magyarok nyelvi problémáit, illetve azok megoldási lehetőségeit. A helyi önkormányzat többek között a főiskolának köszönhetően 50 millió hrivnyát utalt a hadsereg javára a háború kezdete óta.

Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) igazgatója sajnálattal szögezte le, hogy azok, akiknek el szerették volna mondani a problémákat, akiknek a megoldásában cselekvő szerepe lenne, elmentek. Majd röviden ismertette a társulás tevékenységét.

Az utolsó panelbeszélgetést, melynek témája „A magyar nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek oktatáshoz való jogának biztosítása Ukrajnában” volt, Marjana Maruszinec, a Kárpátalja Megyei Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Főosztály vezetője moderálta.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a II. RF KMF elnöke, megyei képviselő szakmai tevékenységén keresztül tartott történelmi visszatekintést. Kitért a nemzeti-kulturális autonómia kérdésére, a nemzeti kisebbségek jogainak szűkítésére, a nemzeti szimbólumok használatára, az állami, egyházi és anyaországi finanszírozású oktatási intézményekre vonatkozó követelményekre, a megfelelő tankönyvek, szótárak hiányára, az anyanyelvhasználat szűkítésére, a nemzeti multitesztek nyelvére, stb.

Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója számokkal támasztotta alá, hogy 2017, az oktatási törvény elfogadásának éve fordulópont volt a megye magyar tannyelvű oktatási rendszerében.

Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a művészeti nevelés módszertanát előadó főiskolai tanár a művészek nevének helyes használatára és a Kárpátaljai Festőiskola történetének kiegészítésére hívta fel a figyelmet.

A nap zárásaként az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes előadását és a mezővári Kovács házaspár énekhangját és gitárjátékát élvezhették a jelenlévők.

(Rehó Viktória, Kárpátalja hetilap)