Nyilvánosságra hozták idei magyarországi felsőoktatási ponthatárokat

Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei magyarországi felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre – ismertette Bódis József Magyarország Innovációs és Technológiai Minisztériumának felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.

A diákok csütörtökön 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon tájékozódhatnak a ponthatárokról.

Az előző évhez képest tízezerrel kevesebb, mintegy 23 ezer a csalódott diák, a 91 460 jelentkezőből 68 112-en felvételt nyertek valamely általuk megjelölt képzésre. Közülük több mint 55 ezren államilag finanszírozott formában tanulhatnak.

Alapképzésre több mint 42 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7400, mesterképzésre több mint 12 300, felsőfokú szakképzésre pedig több mint 6100. Nappali tagozatra több mint 49 ezer diák járhat majd az általános felvételi eljárás eredményei szerint.

A legmagasabb pontszámot, 445-öt, idén a nemzetközi biztonság és védelempolitika szakon kellett elérni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – mondta el Bódis József.

Vanó Renáta, a magyar Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese elmondta: az eljárás kizárólag elektronikusan folyt, a jelentkezők 90 százaléka már az ügyfélkapu segítségével hitelesítette felvételi kérelmét. A jelentkezési határidő február 15-e volt. Hozzátette: a felvételi eljárás során mintegy 490 ezer dokumentumot dolgoztak fel, emellett mintegy 514 ezer érettségi eredmény, 121 ezer nyelvvizsgaadat és 956 ezer pontszám szerepel az adatbázisban.

Jelezte: az OH legkésőbb augusztus 5-ig megküldi a besorolási döntést a felvi.hu oldalra. Ezután a felsőoktatási intézmények is megküldik a felvételi döntésüket, és tájékoztatják a beiratkozással, évkezdéssel összefüggő teendőkről a leendő elsőéveseket.

Pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még adhat be kérelmet.

Idén – az elmúlt évektől eltérően – állami ösztöndíjas formában több képzési területre is lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban. Ezek között említette az agrár, a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és orvosi és egészségtudományi szakokat, a pedagógusképzést, a társadalomtudományokat, valamint a magyar intézmények határon túli képzéseit.

Jelezte: a pótfelvételi is elektronikusan folyik majd, az általános eljáráshoz hasonlóan.

Az elnökhelyettes kitért azokra a kormányzati intézkedésekre is, amelyeket a koronavírus-járvány miatt hoztak. Ismertette: a kabinet áprilisi döntése alapján, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, de az oklevél megszerzésének feltételéül előírt nyelvvizsgát nem tette le, mentesül attól, hogy megszerezze a nyelvvizsga-bizonyítványt, és megkapja oklevelét.

A leendő hallgatók mindenhol ingyenes és fizetős helyek közül választhattak, ám a támogatásnak továbbra is feltételei vannak. Aki állami ösztöndíjas helyre jutott be, annak a képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt le kell diplomáznia, majd az oklevél megszerzése után annyi ideig Magyarországon dolgoznia, ameddig az állam pénzén tanult. Utóbbi feltételt egyébként húsz év alatt kell teljesíteni, vagyis végzés után van lehetőség arra is, hogy a fiatal akár hosszú évekre is külföldre költözzön. Ha azonban a diplomaszerzés túlcsúszik a megadott határidőn, akkor a támogatás felét vissza kell fizetni, aki pedig nem teljesíti a munkavállalásra vonatkozó feltételt, az köteles az egész díjat visszatéríteni. A három gyermeket vállaló anyák mentességet kapnak a visszafizetés alól.

Akik most kerülnek be az egyetemekre, biztosan jól járnak, mert 2020-tól emelkedik a hallgatói normatíva, így a tanulmányi és a szociális ösztöndíjak összege is magasabb lesz a mostaninál. Megéri szorgalmasan tanulni, a legbőkezűbb intézményekben ugyanis havi 80-100 ezer forinthoz is hozzájuthatnak a hallgatók. A pedagógusképzésben speciális ösztöndíjra pályázhatnak a diákok: a Klebelsberg képzési ösztöndíj félévenként 125–375 ezer forint támogatást jelent a tanár szakosoknak, az alsós tanító és a gyógypedagógus szakokat választóknak. Sőt a diplomaszerzéskor még állást is ajánlanak.

Akinek nem gyűlt össze elég pontja a vágyott állami támogatású képzéshez, annak sem szabad kizárólag anyagi megfontolásból lemondani a továbbtanulásról. Amellett, hogy többfajta diákhitel is felvehető, két lezárt szemeszter után, jó tanulmányi átlaggal már át lehet kerülni a menet közben megüresedő ingyenes helyekre. Sokan vannak ugyanis, akik egy-két félév után jönnek rá, hogy mégsem nekik való a választott szak. Sok egyetem saját pályázatokkal, intézményi vagy vállalati ösztöndíjakkal is próbálja csökkenteni a fizetős diákok terheit.

(MTI/magyarhirlap.hu/felvi.hu)