Szemétprobléma: egy hulladékfeldolgozó üzem megoldást jelentene

Felmérések alapján Kárpátalja Ukrajna egyik legtisztább megyéje. Nagy számban keresik fel mind a belföldi, mind pedig a külföldi turisták. Mindezek ellenére megyénkben nagy gondot jelent a szilárd háztartási hulladékbegyűjtése és -kezelés. Árvizek idején óriási mennyiségű háztartási hulladék kerül a helyi patakok vizébe, amelyek végül a Tiszába jutva Magyarországra „exportálódnak”. A közelmúltban Magyarország államfője, Áder János Volodimir Zelenszkij ukrán és Klaus Johannis román elnökhöz fordult levélben a Tiszán és a Szamoson át Magyarországra érkező nagy mennyiségű hulladék miatt. A magyar államfő azt kérte a szomszédos országok államfőitől, vessék latba befolyásukat a probléma megállítása érdekében.

Kárpátalján mintegy 120 településen nincsenek törvényesen működő szeméttelepek, a községi tanácsoknak ugyanis nincs erre pénzük. Első lépésben tehát a környezetgazdálkodás fontos és aktuális feladata a háztartási szemét begyűjtésének megszervezése. Erre már Kárpátalja több járásában (Ungvári, Beregszászi, Nagyszőlősi) is történtek kísérletek, vállalatok alakultak a vonatkozó feladatok elvégzésére (kukák kihelyezése a portákhoz, az összegyűjtött hulladékok elszállítása, kezelése, újrahasznosítása stb.), ám a szolgáltatás gyakran akadozik, annak színvonala és megbízhatósága sok kívánnivalót hagy maga után.

Emellett Kárpátalja minden járásában szükség lenne legalább egy korszerű hulladékfeldolgozó üzem létrehozására, amihez azonban ma még hiányoznak a megfelelő anyagi eszközök. A jelenleg működő szeméttelepek viszont gyakran a legelemibb környezetvédelmi követelményeknek sem felelnek meg.

A megyei közigazgatási hivatal közleménye szerint a közeljövőben Kárpátalján két szemétfeldolgozó üzemet is létre fognak hozni.

Kárpátalján a szemétkérdés kritikus, s a megyei vezetőség ezzel tisztában van. Elsőként a beregszászi járási Jánosiban épülő feldolgozót kívánják befejezni, ezt követően pedig az Ungvári járásban is építenének egyet, melyre már sikerült szponzort is találni. Július elején lakossági fórumot tartottak, amelyen megvitatták a szilárd háztartási hulladékot feldolgozó üzem elhelyezésének kérdését és a terület részletes tervét. Az objektum az Irljavai Községi Tanács területén kapna helyet a település határain túl. A fórumon az Ungvári járás – Dubrivka (Ungtölgyes), Irljava (Ungsasfalva), Andrijivka (Andrásháza), Csabanyivka (Bacsó) – 86 lakosa volt jelen. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakosság általában mindig ellenzi egy szemétfeldolgozó gyár építését a közelükben lévő településen, mert úgy vélik, a szemét bűzölög.

Ezt a tévhitet próbálta eloszlatni Vitalij Hurin építész (projekttervező –  Smarttaun Kft.). Többek között elmondta, hogy mi mindent vettek figyelembe a terv kidolgozásakor: a vállalatnak ökológiailag tisztának kell lennie, korszerű technológiákat fognak alkalmazni, a települések, az utak és a vízgyűjtőktől való távolság betartását illetően geológiai feltárásokat végeztek, és a terület részletes terve átesett a stratégiai ökológiai értékelésen. Az objektumhoz 2 ki- és behajtó lesz (a szemetesautók számára és az ún. „tiszta” járművek részére, valamint 3 övezetet alakítanak ki: irodai, szelektáló és feldolgozó zónát. A projektet tanulmányozta a megyei városépítési és építészeti főosztály mellett működő illetékes bizottság is, ahol jóváhagyták mint olyat, amely megfelel valamennyi állami építési normatívának. A lakossági fórum résztvevői végül egyhangúlag megszavazták a hulladékfeldolgozó építését.

A tervek elkészítése közel 3 millió hrivnyába kerül, míg az invesztor 15 millió eurót kész befektetni a hulladékfeldolgozó üzem létesítésébe. Ez a második legnagyobb ilyen projekt Kárpátalján, mely remélhetőleg nemcsak az Ungvári járás és a megyeszékhely szemétgondjait oldaná majd meg, hanem Csapét is.

Ezzel kapcsolatban Balogh Oszkár, a Csapi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője elmondta:

– A projekttel kapcsolatban a megye részéről az Ungvári járás, Ungvár város, a Homoki és a Baranyai kistérség és Csap illetékeseit keresték meg. Hozzájárulást kérnek a tervek elkészítéséhez. Csap esetében ez a pénzösszeg 155 ezer hrivnya. Az ülésen elhangzott, hogy Ungvár első részletben már átutalt 390 ezer hrivnyát. A csapi városvezetés alapból elutasította a kérelmet, nem is akarták a kérdést a tanács elé terjeszteni. Szerintük ez már a tizenvalahanyadik próbálkozás szemétfeldolgozó létesítésére, és a környéken élő lakosok ezt eddig minden esetben elutasították.

Balogh Oszkár magát a hozzáállást furcsállja. Hozzátette, hogy van a csapi városvezetésnek egy ún. „szemétbiznisze”: tavaly óta nagy mennyiségű hulladékot szállítanak a Csap határában lévő szemétlerakóra a Técsői járásból. Erről lapunkban is többször olvashattak.

– Az én meglátásom szerint főként ez lehet az oka annak, hogy nem igazán támogatnak másik lehetőséget a szemétfeldolgozásra, ami a város szemszögéből teljesen érthetetlen – jegyezte meg Balogh Oszkár.

A KMKSZ-frakció álláspontja az, hogy bármi jobb lehet a mostani állapotnál, amikor is a Tisza mellett, gyakorlatilag a vízgyűjtőjének a területén, a szabad ég alatt halmozzák fel a hulladékot bárminemű válogatás vagy feldolgozás nélkül.

– Javasoltuk, hogy a kérdés kerüljön a tanácsülés elé, és ott vitassuk meg, ne kerüljön egyből elutasításra – mondta a frakcióvezető. – A szemétprobléma hátterében az áll, hogy évtizedeken át nem történt semmi a szilárd hulladék feldolgozása terén. A megoldást a civilizált országokban jól bevált példa alapján a szelektív gyűjtés, feldolgozás és hasznosítás jelentené. De ezzel senki sem foglalkozik. Most lehetőség lenne arra, hogy a csapi lakosok által termelt háztartási hulladék megfelelő módon kerüljön feldolgozásra. De úgy tűnik, a jelenlegi városvezetés ezt nem így látja, és önös érdekek miatt megfosztaná a városlakókat a szemét civilizált körülmények között való feldolgozásának lehetőségétől, s attól, hogy a város határában ne terebélyesedjen, hanem végleg eltűnjön a hulladékhegy – mondta Balogh Oszkár.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)