„Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – március 15-ét méltatták Nagydobronyban

Március 15-én Nagydobronyban is tisztelegtek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei előtt. A KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezete által szervezett csendes koszorúzásra a helyiek a nemzeti összetartozás emlékművénél gyűltek össze.

Varga Sándor, a Nagydobronyi Líceum történelemtanára idézte fel az akkori eseményeket, hangsúlyozva, hogy március 15-e csúcspontja volt egy folyamatnak, amely már a reformkorban elkezdődött. A reformkor nagyjai évtizedekkel korábban megkezdték küzdelmüket a magyar polgári fejlődés előrelendítéséért. 1848-ra érett meg a nemzet, a magyar haladó nemesi réteg arra, hogy a szabadságért politikai eszközökkel és fegyverrel is kiálljon. „A magyar nemzet még akkor is küzdött, helytállt, amikor Európa forradalmai elcsendesedtek. A magyar nép példát mutatott az európai népeknek, hogyan kell küzdeni a szabadságért. Bár a szabadságharc elbukott, ennek a nagy nemzeti felbuzdulásnak, erkölcsi emelkedésnek az emléke ott parázslott minden magyar lelkében az önkényuralom időszakában. És aztán, ha nem is fegyverrel, de a szavak és paragrafusok fegyverével Deák Ferencnek sikerült elérnie, hogy a nemzet folytassa az önálló polgári fejlődés útját. Nekünk, kárpátaljai magyaroknak most a 12 pont jelmondata cseng különösen tisztán: »Legyen béke, szabadság és egyetértés!«” – fogalmazott Varga Sándor tanár úr, majd felidézte, hogy milyen lehetett a 177 évvel ezelőtti Nagydobrony, amikor a Hatrác patak partján toboroztak, s amikor a dobronyiak önkéntesen beálltak nemzetőrnek – mert beálltak a beregi nemzetőrök közé.

Badó Annamária 5.b osztályos tanuló Dutka Ákos Március 15 című versét szavalta, a 9. osztályos Hidi András pedig elmondta a Nemzeti dalt, majd a Nagydobronyi Líceum három tehetséges diákja énekelte a Kiss Kata Zenekar Magyar vagyok, valamint a Kormorán Petőfi visszatér című dalát.

A helyi KMKSZ-alapszervezet és a Nagydobronyi Kistérségi Tanács vezetői megkoszorúzták a községben 2020-ban felavatott nemzeti összetartozási emlékművet. A megemlékezés a Nagydobronyi Magyar Házban folytatódott, ahol Őr Hidi László, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke mondott pohárköszöntőt, párhuzamba állítva a magyar forradalom és szabadságharc, illetve a mostani háború eseményeit. Az addig nagyon sikeresen hadakozó Görgei Artúr honvédtábornok és fővezér 1849. augusztus 13-án az orosz túlerő előtt letette a fegyvert, megmentve ezzel több tízezer magyar katona életét. Mások szerint elárulta a magyar szabadságharc eszméjét. Az, hogy áruló volt vagy hős, mind a mai napig eldöntetlen. „Mi történik majd a mi országunkban, ha aláíródik az a béke, amely az ukrán álmot nem valósítja meg, esetleg az ország területi egysége, integritása is csorbul. Aki aláírja áruló lesz-e vagy hős?” – kérdezte Őr Hidi László, aki kifejtette, hogy szerinte: „Hős az, aki a közösség érdekében többet tesz, erősebben küzd, határozottabban, okosabban, ügyesebben, mint ahogyan egy embertől elvárható, és ezen túl akár még az életét is hajlandó feláldozni azért a szent ügyért, amiben hisz…”

Az ünnepi program a Magyar Ház filagóriájában közös szalonnasütéssel és baráti beszélgetésekkel ért véget.

(dózsa/Kárpátalja hetilap)