Tisztelet a hősöknek – megemlékezés Esze Tamás zászlóbontásáról

Május 21-én a kárpátaljai magyar közösség idén is méltó módon tisztelgett a Rákóczi-szabadságharc kezdete előtt, amely 1703-ban Esze Tamás zászlóbontásával vette kezdetét ezen a napon. Az eseménysorozatot a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közösen hívta életre, hogy méltó módon emlékezzenek meg e történelmi jelentőségű eseményről.

A megemlékezés délelőtt Mezőváriban vette kezdetét, ahol a KMKSZ helyi alapszervezete szervezésében áhítatot tartottak a református templomban. Ezt követően a megjelentek a templomudvarban helyeztek el koszorúkat a szabadságharc hőseinek tiszteletére. A megemlékezés később Beregszászban folytatódott, ahol a PCS szervezésében ünnepi koszorúzás zajlott Esze Tamás mellszobránál.

A Rákóczi-szabadságharc Kárpátalja történelmének egyik meghatározó eseménye, amely során a vidék magyarsága is aktívan kivette részét a Habsburg-ellenes küzdelemből. A szabadságharc egyik kiemelkedő alakja Esze Tamás volt, aki 1703 májusában Tarpán bontott zászlót II. Rákóczi Ferenc nevében, ezzel megindítva a nemesi felkelést. A kisnemesi származású kuruc hadnagy a kárpátaljai magyarság toborzója és vezéralakja lett, neve pedig örökre beíródott a magyar történelem lapjaira. Bátorságát és hazaszeretetét ma is példaként állítják az utókor elé.

A rendezvény kezdetén Holozsai Imre, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola és a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola oktatója tárogatójával korabeli dallamokkal keltette életre a szabadságharc lelkületét. Ezt követően elhangzott a brezáni kiáltvány, II. Rákóczi Ferenc 1703. május 6-án kelt felhívása, amelyben a magyar népet a Habsburg-ellenes szabadságharcra hívta.

Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica ügyvivője beszédében hangsúlyozta: „1703-ban ezen a napon Esze Tamás II. Rákóczi Ferenc nevében hadba szólította az itt élő nemzetiségeket a Habsburg elnyomás ellen.” Kiemelte, hogy a zászlóbontás nemcsak történelmi esemény, hanem ma is fontos üzenetet hordoz: „A fejedelem brezáni kiáltványával szólította hadba az elnyomásban élőket, hogy küzdjenek Istennel a hazáért és szabadságért.” A magyar kormány támogatásának köszönhetően – tette hozzá – évről évre lehetőség nyílik a tiszaháti felkelés emlékének ápolására.

A rendezvény a koszorúk elhelyezésével zárult, méltó emléket állítva a kuruc hősök bátorságának és a szabadság iránti elkötelezettségüknek. A koszorúzás ideje alatt a Rákóczi-főiskola énekegyüttese kuruc nótákat adott elő, köztük a jól ismert Csínom Palkó, Csínom Jankó című dalt, amely még inkább megerősítette a jelenlévőkben az összetartozás és a történelmi hagyományok iránti tisztelet érzését.

(KV/Kárpátalja hetilap)