Életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetné a kiskorúak szabotázsba való bevonását Oroszországban

Orosz törvényjavaslat életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetné a kiskorúak szabotázsba való bevonását, és 14 évre csökkentené az érintett bűncselekmények büntethetőségi korhatárát – számolt be a Reuters.

Az orosz törvényhozók hétfőn benyújtották azt a tervezetet, amely a kiskorúak szabotázsba való bevonását életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtaná, valamint 14 évre mérsékelné az ilyen ügyek büntethetőségi korhatárát. Oroszország az Ukrajna elleni 2022-es katonai invázió óta több olyan jogszabályt fogadott el, amelyek szélesebb mozgásteret adnak az állambiztonsági szerveknek a háború félremagyarázásával vagy az állam elleni fellépéssel vádolt személyek őrizetbe vételére.

Vaszilij Piszkarjov, az Állami Duma biztonsági bizottságának elnöke közölte: a hétfőn beterjesztett javaslatot a 450 képviselőből 419 támogatta, célja pedig az állam biztonságának erősítése.

Szavai szerint a tervezet „növeli az elkerülhetetlen büntetés esélyét azokkal szemben, akik megpróbálják aláásni államunk alapjait”. Hozzátette:

Szigorúbban bünteti azokat, akik gyerekeket vonnak be terrorcselekményekbe és szabotázsba, egészen az életfogytig tartó szabadságvesztésig”, és a korhatárt 14 évre csökkentené.

Piszkarjov azzal indokolta a szigorítást, hogy a szabotázs közvetlen fenyegetést jelent az orosz államra. Azzal vádolta Ukrajna és több NATO-tagállam titkosszolgálatait, hogy fokozzák az Oroszország elleni felforgató tevékenységet, és ebbe kiskorúakat is bevonnak.

Konkrét példákat nem hozott, de az ügyészségi adatokra hivatkozva közölte: 2024-ben 204, míg 2025 első felében már 174 ilyen bűncselekményt regisztráltak.

A NATO és az ukrán hatóságok nem reagáltak azonnal a Reuters megkeresésére. Kijev korábban azzal vádolta Oroszországot, hogy a háború alatt ukrán kiskorúakat is megpróbált bevonni az ukrán infrastruktúra megsemmisítésére irányuló akciókba.

Az elmúlt hónapokban Ukrajna fokozta az orosz olajfinomítók és más energetikai létesítmények elleni támadásokat. Moszkva szerint a Nyugat, köztük több nagy NATO-tagállam, hírszerzési információkkal támogatja Kijevet. Moszkva és Kijev kölcsönösen egymást vádolja célzott likvidálások végrehajtásával.

A Kreml azzal érvel, hogy a jogszabályok általános szigorítása szükséges a rend fenntartásához, mivel Oroszország példátlan hibrid támadással néz szembe a Nyugat részéről, amely több száz milliárd dollár értékű fegyverrel és hírszerzési támogatással állt Ukrajna mellé. A Kreml bírálói – köztük a 2024-ben egy sarkvidéki börtönben elhunyt Alekszej Navalnij – viszont azt állítják, hogy Vlagyimir Putyin törékeny, autoriter rendszert épített ki, amelyet végül elsöpör a történelem.

(portfolio.hu)