Az ukránok kétharmada szerint az ukránnak kell lennie az egyetlen államnyelvnek – Hruseckij

A legtöbb ukrán meg van győződve arról, hogy az országban csak egy államnyelvnek kellene lennie – az ukránnak, ugyanakkor a társadalom a legjobban az úgynevezett „puha ukránosítás” modelljét támogatja, amely nem jár nyomással a mindennapi életben – jelentette ki pénteken Anton Hruseckij, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) ügyvezető igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújára hivatkozva.

Mint hruseckij elmondta, a szociológus szerint az ukránok 66 %-a gondolja úgy, hogy az ukránnak kellene lennie az egyetlen államnyelvnek Ukrajnában. Ezeket az eredményeket szociológiai kutatások mutatják. „Ha az orosz nyelv státuszáról beszélünk, az ukránok 66 %-a válaszolja azt, hogy az egyetlen államnyelvnek az ukránnak kell lennie” – jegyezte meg.

A válaszadók további 24 %-a ismeri el egy második hivatalos nyelv lehetőségét regionális szinten, de a többségük nem szeretné, ha az orosz lenne a hivatalos nyelv a régiójában. A teljes körű háború kezdete után jelentősen megváltozott a hozzáállás az orosz nyelv oktatásban való használatához.

„A válaszadók több mint fele azt mondja, hogy az orosz nyelvet egyáltalán nem szabadna tanulni az iskolákban” – hangsúlyozta a szakember. Ugyanakkor a válaszadók 38 %-a úgy véli, hogy az orosz nyelvet bizonyos mértékig még mindig érdemes tanulni – elsősorban a látókör szélesítése, az ellenség nyelvének megértése érdekében, vagy azért, mert egyes ukránok még mindig beszélik.

Idén a szociológusok egy külön kísérletet végeztek, melynek során a válaszadóknak felolvasták a nyelvpolitika különböző modelljeinek részleteit – a kemény ukránosítástól a puha és kompromisszumos lehetőségekig. Az eredmény váratlan volt. „Az ukránok több mint fele kész támogatni mind a kemény ukránosítást, mind a puha ukránosítást, sőt, akár a rejtett oroszosítást is” – magyarázta a szakértő. A tanulmány célja annak kiderítése volt, hogy mely nyelvi politikák vezetnek társadalmi konszenzushoz.

A puha ukránosítás modellje bizonyult a társadalom számára legelfogadhatóbbnak. „Ez előírja, hogy az ukrán az egyetlen állam- és hivatalos nyelv, az egyetlen az oktatás területén, megteremtik a feltételeket az ukrán nyelvű tartalmak terjesztéséhez, ugyanakkor nincs kényszer az orosz nyelvvel kapcsolatban a mindennapi életben” – magyarázta Hruseckij. Szerinte ezt a lehetőséget az ukránok mintegy 90 %-a támogatja – régiótól vagy nyelvi csoporttól függetlenül. „Ha ebbe az irányba haladunk, azt a társadalom támogatni fogja anélkül, hogy konfliktushelyzeteket provokálna” – hangsúlyozta.

A szociológus megjegyezte, hogy az elmúlt 15-20 évben a nézetek jelentős alakulása történt meg Ukrajnában. „Az ukránok jelentős része, amelyik az oroszt akarta második államnyelvnek tekinteni, eljutott oda, hogy elsöprő többséggel támogatja az ukránt mint egyetlen államnyelvet” – mutatott rá.

Ugyanakkor a mindennapi életben a nyelvi kérdés már régóta nem tartozik a kiemelt problémák közé. „Felméréseinkben a nyelvi kérdés fontosság szerint valahol a 20. helyen szerepelt. Az ukránok a toleráns együttélés képletében éltek – az ukrán volt az államnyelv, és a mindennapi életben mindenki megértette egymást” – összegezte Anton Hruseckij.

(vb/rbc.ua)