Kulturális emlékezés Rákóczi fejedelem 350. születési évfordulóján

II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából gazdag történelmi és kulturális programmal várta az érdeklődőket a Kárpátaljai Megyei Egyetemes Könyvtár Idegen Nyelvű Osztálya. Az esemény méltó módon tisztelgett a fejedelem öröksége előtt, és lehetőséget kínált a résztvevőknek, hogy új szemszögből ismerkedjenek meg Rákóczi életével és korával.

A szép számban összejött érdeklődőket Szlucky Éva osztályvezető köszöntötte.

– Öröm számunkra, hogy együtt emlékezhetünk II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójára, akinek az alakja nemcsak a magyar történelemben, hanem szűkebb hazánk múltjában is kiemelkedő jelentőségű – emelte ki, majd elmondta: eredetileg Zubánics László osztotta volna meg az ismereteit Rákócziról, de Kijevbe kellett utaznia, így Ruszin Valéria, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum történeti és helytörténeti osztályának vezetője vállalta át az előadást.

A szervezésbe az Ungvári Magyar Olvasóklub is besegített, melynek célja az, hogy olvasótalálkozókon kívül más érdekes eseményeket is szervezzenek az ungvári magyarságnak.

– Amikor láttuk, hogy egy ilyen jeles történelmi személy, mint II. Rákóczi Ferenc 350. születésnapját megünnepelték a várban, és ukránul hangzott el az előadás, arra gondoltunk, jó lenne magyarul is megtartani ezt az eseményt. Így jött az ötlet, s belekezdtünk a szervezésbe. Leginkább abban segítettünk, hogy meghívókat készítettünk, amit lehetett ismerősöknek, barátoknak küldeni, népszerűsítettük a szociális hálózatokon, és próbáltunk más érdekességeket betervezni, hogy ne csak előadás legyen – tudtuk meg Balogh Renátától, az Ungvári Magyar Olvasóklub ötletgazdájától és vezetőjétől.

Ruszin Valéria vidám, de tartalmas előadást tartott II. Rákóczi Ferenc életéről, családjáról, barátairól, politikai és kulturális örökségéről, valamint a kuruc szabadságharc jelentőségéről. Bemutatta a fejedelem családfáját, hangsúlyozva előkelő származását, valamint azt, hogy életútja számos ponton kapcsolódott Kárpátaljához. A résztvevők érdekességeket hallhattak Ungvár, Munkács, Beregszentmiklós történelmi szerepéről, s arról is, hogy a régió nemcsak Rákóczi életének, hanem a szabadságharcnak is fontos helyszíne és hátországa volt. Előadásában kitért arra is, hogy Bercsényi Miklós jelentős befolyással volt a fejedelemre, a kárpátaljai lakosság pedig nemzetiségtől függetlenül támogatta a kuruc mozgalmat.

Az esemény nagyszerű hangulatát színesítette Schreiner Sándor klarinét- és tárogatóművész előadása, aki korabeli kuruc dallamokat játszott tárogatón és aknaszlatinai születésűként mesélt a fúvós hangszerekről. Többek között megtudhattuk, hogy amíg Zrínyi Ilona nem lett a munkácsi vár úrnője, addig csak katonai fúvószenekar volt.

– Ő volt az első, aki megszervezte a nem katonai fúvószenekart. Aknaszlatinára telepített olyan német ajkú szakembereket, akik értettek a sóbányászathoz, és játszottak fúvós hangszereken. Így már közel 300 évre nyúlik vissza Aknaszlatinán a fúvószenekar története. Én is ezt a hagyományt folytatom, az egyik fúvós vagyok – mondta büszkén, és a tárogatót is ismertette, amely Rákóczi idejében nem így nézett ki, hanem mint egy nagy furulya, s várból várba bizonyos melódiákkal információkat közöltek vele, mert érces, kellemetlen hangzása volt, messzire elhallatszott, este pedig szórakozásra használták. Megemlítette a török befolyást, s azt, hogy a ma ismert formáját a hangszer a XIX. század végén nyerte el, és az új tárogató már lágyabb hangzást biztosít.

A program végén a vendégeket az alkalomhoz illően Rákóczi-túróssal kínálták, amelyet Szlucky Éva készített. Közben elhangzott, hogy a desszertnek semmi köze nincs a fejedelemhez. Rákóczi János szakácsmester és cukrász – aki a XX. század első felében élt és dolgozott – alkotta ezt az édességet, mely az 1958-as brüsszeli világkiállításon vált nemzetközileg is ismertté.

Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Alapszervezetének elnöke kiemelte: fontosak az ilyen kulturális rendezvények Ungváron.

– A megyeszékhely magyarságának kell egy hely, kell olyan alkalmat adni, hogy összejöjjenek, hogy lássuk egymást, főleg, ha szép zenei aláfestés is van hozzá és történelmi elő­adás. Az ilyen kulturális eseményeket mindenféleképpen támogatni kell – hangsúlyozta, megköszönve a könyvtárnak és a Magyar Olvasóklubnak a szervezést, s biztosította őket, hogy a KMKSZ városi szervezetére mindig számíthatnak, a továbbiakban támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket, és közös rendezvényekkel fogják szórakoztatni az ungvári magyarságot.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)