Újabb könyvbemutató Beregszászban

Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály galériájában mutatták be október 13-án az „Őrzeni kincses temetőket”, A beregszászi köztemető egykori római katolikus sírkertje című kötetet.

A frissen megjelent kiadvány a beregszászi köztemető egykori római katolikus sírkertjében nyugvó nevezetes személyeket és családokat mutatja be rövid életrajzi adatokkal és a síremlékeikről készült fotókkal. A kötet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának és a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (BKÉSZ) a közreműködésével, dr. Molnár D. Erzsébet és Dobos Sándor szerkesztésében készült el.

A könyvbemutató elején Nagy Henrietta, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium harmadik évfolyamos tanulója Garay János Vezérhang című verséből szavalt részletet.

Szilágyi Mátyás főkonzul köszöntőjében hangsúlyozta: Kolozsvár történelmi temetőkertje, a Házsongárdi temető az egyik legjelentősebb magyar vonatkozásban, amely „történelmi panteonját jelenti az egyetemes magyar történelem, irodalom, kultúra, művészet és egyházi élet neves képviselőinek, ezért nagyon fontos ennek ápolása, hiszen ez elidegeníthetetlen része a magyar múltnak.” A kisebbségi léthelyzetben sokszor nem könnyű ezen emlékhelyek megtartása és megőrzése – mutatott rá Szilágyi Mátyás –, s Erdélyben már gátat tudtak szabni a folyamatnak a Házsongárdi temető kulturális emlékhellyé nyilvánításával. A siker már Beregszászban is mutatkozik a bemutatott kötet megjelenésével – jelentette ki a diplomata, hozzátéve: bíznak benne, hogy a jövőben a temető többi részén fellelhető sírhelyeket is megörökítik.

Molnár János beregszászi római katolikus esperes, aki a kötet előszavát írta, elmondta: a keresztény közösségek kezdettől fogva kegyelettel adóztak azon helyek iránt, ahol elhunyt szeretteik, hozzátartozóik sírhelye volt, s azóta is különös tisztelet övezi azokat a helyeket, ahol őseink földi maradványai nyugszanak. „Nekünk, utódoknak kötelességünk őrizni ezeknek az embereknek nemcsak az emlékét, hanem a sírhelyét is” – fogalmazott az esperes.

Ezután Pirigyi Gergely, a BKÉSZ tagja prezentációjában bemutatta a sírhelyek felkutatását megelőző munkálatokat.

Jakab Eleonóra, a BKÉSZ elnöke, a könyv ötletgazdája a kötet születéséről szólva elmondta: a munka során a Lehoczky-intézet munkatársai 2584 fényképet készítettek, majd ezek digitalizálása és többszöri átválogatása után döntöttek arról, mely személyek kerülnek be a kötetbe. A kezdeményezést felkarolta Beregszász Polgármesteri Hivatala is, amiért az elnök asszony köszönetet mondott, s háláját fejezte ki Magyarország Kormányának a támogatásért, valamint a beregszászi konzulátusnak, amiért létrejöhetett a Tőkés Erzsébettel való találkozás, amely nagyban hozzájárult a kötet megvalósulásához. Tőkés Erzsébet ugyanis a Házsongárdi Alapítvány elnöke, aki szívügyének tekinti az kolozsvári temető ügyét, s a vele történt találkozás és beszélgetés segítségként szolgált a beregszásziaknak.

Molnár D. Erzsébet, a II. RF KMF Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának vezetője, a kötet egyik szerkesztője összefoglalta a kutatóintézet munkáját a könyv megjelenése kapcsán. A kutatóközpont 2011-ben határozta el és vette fel a fő kutatási irányvonalai közé a kárpátaljai magyar vonatkozású temetők feltérképezését egyfajta értékmegőrzés céljából. Ennek gyakorlati haszna is lett, hiszen több visszajelzés érkezett olyan emberektől, akik az általunk feltöltött adatbázisban leltek rá felmenőik sírjára. A beregszászi római katolikus sírkert feltérképezését 2019 tavaszán kezdték meg a főiskola történelem szakos hallgatóinak bevonásával. Molnár D. Erzsébet aláhúzta: a kötetben található egy vázlatos térkép is, ahol egyezményes jelekkel, helyrajzi számmal van jelölve a kiadványban szereplő személyek nyughelye. A benne szereplő személyek kategorizálva vannak hivatásuk, munkájuk, a társadalomban betöltött szerepük alapján. „Minden kiadványnak akkor van a leginkább értelme az értékmegőrzés, forrásfeltárás, vagy egyéb feladatok mellett, ha egyfajta útmutatóul vagy iránytűül szolgál az olvasó számára. Számomra a szerkesztés folyamatában az volt a legnagyobb felismerés, hogy kicsiny városunk egykori római katolikus sírkertjében mennyi hivatása, nemzete, egyháza iránt elhivatott ember nyugszik, akik a legnehezebb időkben is tették a dolgukat” – emelte ki Molnár D. Erzsébet reflektálva arra, hogy ha példaként tekintünk ezen személyekre, akkor mindig lesz olyan ember, aki a közösség érdekeit szem előtt tartva tenni fog annak megmaradásáért.

A bemutató végén Gogola Anna Juhász Gyula Temető című költeményét szavalta el.

(CsA/Kárpátalja hetilap)