Középiskolás Vezetői Fórum a Rákóczi Szövetség szervezésében (videó)

A Kárpát-medence minden részéről érkeztek, mintegy 550 középiskolás diák részvételével pénteken kezdetét vette Budapesten a Rákóczi Szövetség Középiskolás Vezetői Fóruma.

A szövetség 2020. évi ifjúsági programsorozatának első állomásán is számos érdekesség várta a fiatalokat. Pénteken az ismerkedésé, a barátkozásé volt a főszerep, szombaton pedig már előadást is hallgathattak, várost néztek, élőképet mutattak be a Kossuth téri Rákóczi-lovasszobor előtt a nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódva, majd az Országházat is körbejárták.

A Középiskolás Vezetői Fórum azzal a céllal valósult meg, hogy a diákok megvitassák a szövetség idei ifjúsági programjait és pályázati lehetőségeit.

A rendezvény első napján Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter, Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntötte a gyerekeket, majd közönségtalálkozón vehettek részt a Hazajáró stábjával. Szombaton a Kossuth-téri élőkép után pedig körbejárták a magyar Országházat.

Gulyás Gergely köszöntőjét úgy kezdte, ritkán lehet ennyi magyar fiatalt együtt látni. Kifejtette, az idei év számtalan megemlékezésre ad alkalmat, hiszen egyszerre lehet arra emlékezni, hogy a térségben 30 éve élhetnek szabadon az emberek, és arra is, hogy az ország 100 évvel ezelőtt elvesztette területének kétharmadát.

„Rajtunk múlik, hogy a világ magyarsága milyen mértékben tart össze, milyen a számaránya és milyen jövőt tervez magának” – fogalmazott.

A miniszter köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, hangsúlyozva, hogy a magyar fiatalok határokon átnyúló kapcsolatrendszerének segítésével olyan kapcsolatok létrejöttéhez járul hozzá, amelyek sikeressé tehetik a magyarságot.

Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a kormány a száz évvel ezelőtti „trianoni békediktátum” kilencvenedik évfordulóján, vagyis 2010-ben fogadtatta el a parlamentben a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt, amelynek célja, hogy a magyarság a maga javára tudja fordítani nehéz helyzetét.

Kiemelte, Trianont követően a határon túli magyarságnak rendkívül megerősödött az életösztöne, aminek köszönhetően száz év után is meg tudott maradni és a határokon túl továbbra is sokan járnak magyar iskolákba.

(MTI/pannontv)