Mit gondolnak az Európai Unió állampolgárai a koronavírus elleni oltásról?

Az Európai Unió országainak hatóságai a közelmúltban kezdtek nagyobb figyelmet fordítani az oltás népszerűsítésének kérdésére. Az európai sajtó szerint ez a propaganda mindenekelőtt a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeire irányul.

A Világgazdasági Fórum valamint az Ipsos szociológiai kutatóintézet által készített tanulmány szerint, az Unió 27 országában és Nagy-Britanniában megkérdezett 20 ezer felnőtt személy 85% kész beoltatni magát, és 52% kész ezt azonnal megtenni.

November 13-án a londoni egészségügyi bizottság közzétett egy tanulmányt, amelyből kiderült, hogy a brit főváros lakóinak negyede „nem akarja” vagy „több mint valószínű, hogy nem akarja” beoltatni magát. A brit hatóságok nyomban elkezdték aktívan népszerűsíteni az oltást, és amint ismertté vált, Nagy-Britannia lett az első ország a világon, amely hitelesítette a Covid elleni vakcinát, és 40 millió adagot rendelt már a 20 millió brit számára a Pfizer / BioNTech-től.

Spanyolországban az egyik legmagasabb az oltási igény Európában (95%), a III. Karlosz Egészségügyi Intézet felmérése szerint a spanyolok 70%-a hajlandó beoltatni magát. Ezért a kormány azt tervezi, hogy oltási kampányt indít 2021 januárjában, és folyamatosan ismételni fogja, hogy a Covid elleni oltás „ugyanolyan biztonságos, mint bármely más védőoltás”.

Dániában az Epinion Közvélemény-kutató Intézet által ősszel elvégzett tanulmány szerint 10-ből 7 dán szeretné beoltatni magát a Covid-19 ellen, az egészségügyi hatóságok pedig kijelentették, hogy „a nemzeti oltási nyilvántartás lehetővé teszi a lehetséges mellékhatások, valamint a hosszú távú hatások gondos figyelemmel kísérését”.

Hollandiában nem olyan egyszerű a helyzet, mivel speciális nemzeti tájékoztatási kampányt kell indítani az „etikai dilemma” kezelésére, amely abban áll, hogy a lakosság egy része egyszerűen nem akarja beoltatni magát, ezzel nő a fertőzés kockázata.

Ugyanez a helyzet Belgiumban, ahol a hatóságok az oltások népszerűsítésére irányuló tájékoztató kampányra számítanak, hogy leküzdjék a belga lakosság azon 25%-nak ellenállását, akik kijelentették, hogy nem oltatják be magukat. November 25-én az egyik belga orvosi folyóirat közölte, hogy a helyi háziorvosok 37%-a elutasítja a védőoltást.

Németországnak ma más problémája van. Bár a lakosság oltási szintje magas (a Robert-Koch Intézet által ajánlott 14 oltás esetében körülbelül 90%), a szövetségi kormányban aggódást vált ki, hogy az ország egészségügyi rendszere nincs központosítva, és ez önkéntességhez vezethet. Ám a németek általában nagyon fegyelmezettek és meglehetősen kiszámíthatóak, ezért a lakosság beoltásának nyugodt körülmények között kell lezajlania.

Ha Nyugat-Európában többé-kevésbé egyértelmű a helyzet, akkor a lakosság Covid-19 elleni beoltásával kapcsolatos helyzet Kelet-Európában még mindig homályos. Például Lengyelországban a védőoltást ellenző mozgalom meglehetősen nagy befolyásra tett szert, emiatt az ország lakossága két csoportra oszlott fel. Az UCE Research november 20-a és 23-a között végzett tanulmánya szerint a válaszadók 43%-a szeretne oltást kapni, a válaszadók ugyanannyi százaléka pedig nem.

Romániában a Covid-19 elleni oltás még nem „megnyert csata”. A november 19-én végzett közvélemény-kutatás szerint csak minden harmadik román hajlandó beoltatni magát. A románok másik harmada ellenzi, míg a harmadik harmad szeretné megvárni az védőoltások hosszú távú hatásait.

NEWSMAKER