Ki a felelős a vakcinálással kapcsolatos problémákért – az Európai Bizottság, az oltóanyaggyártók vagy maguk az Európai Unió országai?
Ma az Európai Bizottságot kritizálják a koronavírus elleni vakcina beszerzése stratégiája miatt, Brüsszelt pedig azzal vádolják, hogy nem elég gyors a vakcináció folyamata és nincs elegendő oltóanyag. A probléma gyökerét azonban az oltóanyag-gyártók elégtelen kapacitásában kell keresni, valamint magukban az EU-országokban, amelyek nem akartak felelősséget vállalni a felmerülő problémákért, közölte a német sajtó.
Tényleg így van? Tényleg megint Brüsszel a hibás mindenben? Mint fentebb említettük, az Európai Bizottság védekező álláspontot foglalt el abban, hogy egyes uniós országokban jelenleg nincs elegendő koronavírus elleni vakcina. Kezdjük azzal, hogy mivel Németország röviddel karácsony után (tavaly december 27-én – szerk.) elkezdte a koronavírus elleni vakcinációt, az országban még mindig arról vitatkozik, hogy elég gyorsan halad-e a folyamat a fertőzések magas számát tekintve, és miért nem rendelt a német kormány sokkal több oltóanyagot.
Sokan a vakcinációs folyamat „tökéletlen” kezdetéért az EU-t okolják, de a Brüsszel nem egyedül döntött. Kezdetben egyfajta szövetség jött létre Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia vezetésével. Egyre több ország akart csatlakozni hozzá, majd a vakcináció folyamatának vezetését „fentebb” adták át. Az Európai Bizottság ekkor már megkezdte a vakcinák kutatásával, fejlesztésével és gyártásával foglalkozó vállalatokba való beruházásokat a folyamat felgyorsítása érdekében. Az Európai Bizottság az EU-országok érdekében járt el, közvetlen beszerzést nem hajtott végre, így az oltóanyag megválasztásáról és a szükséges adagszámról az uniós országok döntően saját hatáskörben döntöttek.
Ennek eredményeként kialakult egy európai vakcinációs stratégia, és eleinte mindenki egyet is értett vele: a 27 EU-s tagország együtt rendelte meg az oltóanyagot, a nézeteltérések elkerülése érdekében, és magát a vakcinát a lakosság száma alapján osztották el.
Ezután az Európai Bizottság, az EU nevében, 6 vakcina-gyártóval kötött megállapodást, és tárgyalási lehetőségeit felhasználva megállapodott a vakcina árában és mennyiségében, amellyel nem minden európai ország birkózott volna meg. Az uniós szintű, közös és összehangolt fellépés volt a célja többek között Németországnak is, mint az EU „első hegedűsének”. Ennek a megközelítésnek köszönhetően sikerült 2 milliárd adag vakcinát biztosítani az EU 450 millió polgára számára.
Amikor az Európai Gyógyszerügynökség Amszterdamban (Hollandia) zöld utat adott a Biontech/Pfizer oltóanyagának, ez igazán jó hír volt Európa számára. Abban az időben azonban az EU-s országok még egyetértettek abban, hogy meg kell várni az oltóanyag piacon való hivatalos megjelenését, mindez a minőségi garanciákról, egyben a jogi felelősségről is szólt. Sürgősségi piaci forgalmazás esetében az esetleges felmerülő problémákért a felelősséget minden egyes államnak külön, nem pedig az oltóanyag-gyártónak viseli.
Az Európai Bizottságnak azonban ma megvédenie kell magát az oltóanyag-beszerzési stratégiájának heves bírálatával szemben. Nagy mennyiségű oltóanyag megrendelése nem valószínű, hogy az oltási arány növekedését eredményezte volna – állítják a sajtóban megjelent hírek. A probléma nem a megrendelések mennyiségében rejlik, hanem az oltások gyártásával foglalkozó vállalatok alacsony termelési kapacitásában. Az Európai Bizottság hivatalos képviselője szerint Brüsszel elegendő oltóanyagot rendelt, viszont a megrendelt mennyiségeket még le kell gyártani és el kell osztani.
Még tavaly ősszel az Európai Bizottság közölte, hogy az oltóanyagok nagy mennyiségben csak 2021 áprilisában lesznek elérhetők az uniós országok számára, így nem csoda, hogy a gyártók még nem tudnak mindenkit ellátni, akinek szüksége van a vakcinára. És mellesleg, ezt mindenki hallotta és tudott róla.
Természetesen az EU már a kezdettől fogva rendelhetett volna több oltóanyagot a Bointechtől, még ha ezek a legdrágábbak is. Sokan ezt szeretnék: véleményük szerint az Európai Bizottságnak komolyabb kockázatot kellett volna vállalnia, különösen azért, mert a karantén intézkedésekből fakadó költségek sokkal magasabbak voltak.
A járvánnyal összefüggésben azonban az Európai Bizottság saját felelősségére cselekedett a vakcina beszerzésekor, mert akkor még nem volt ismeretes, hogy melyik oltóanyag lesz, és milyen gyorsan kap engedélyt a piacon való eléréséhez. Figyelembe kellett vennünk azt a tényt is, hogy az EU „keleti blokkjának” országai inkább a szokásos és olcsóbb gyógyszerekre gondoltak, mint például az AstraZeneca, a Biontech/Pfizer terméke számukra túl drága. Franciaország viszont a francia-brit gyártót részesítette előnyben, amelyet azonban aligha fognak hamarosan piacra dobni.
Így vagy úgy, az EU-országok magatartása az oltóanyag beszerzésekor még mindig az Európai Bizottságtól függ. És kissé kétségbeesettnek tűnik az érvelés, miszerint az EU köthetett volna szerződést 10 milliárd adag vakcinára az csak az európai országok számára, de ennek nincs értelme, ha nem minden EU-s ország hajlandó egyhangúlag, azt a bizonyos oltóanyagot megvásárolni.
NEWSMAKER
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás