Mennyit nőtt a Mount Everest, a világ legmagasabb pontja?

Kezdjük azzal a ténnyel, hogy már a hivatalos bejelentett és a múlt héten ismertetett tanulmány eredményeinek megfelelően az Everest 86 centimétert „nőtt” ahhoz a magassághoz képest, amelyet korábban elismert Nepál és Kína kormánya, mely országok területén helyezkedik el.

Mint ismeretes, a legendás hegy „növekedését” először tavaly december 8-án jelentették be a nepáli és kínai geodéziai minisztérium közös nyilatkozatában. Ez a Himalája csúcsával kapcsolatos többéves projekt csúcspontja volt. A rendkívül komoly kutatás az elmúlt 16 év óta először, keltette fel a földrajzi közösség figyelmét, különösen azokra az tudósokra, akik azt kutatják, milyen hatással volt a régióra a 2015-s év pusztító, majdnem 8-as erősségű földrengése. Ma a szakértők egyetértenek abban, hogy a Csomolungma (európai nevén Mount Everest) vagy a Sagarmatha (ahogy a helyiek hívják) magasságának kismértékű növekedése azonban nem kapcsolódik a korábbi természeti kataklizmákhoz, csupán a tudósok új, pontosabb mérési módszereket használnak.

A Mount Everest-et a világ legmagasabb hegyének 1856-ban Radhanath Sikdar bengáliai indiai matematikus nyilvánította, amikor részt vett a Nagy Trigonometrikus Felmérés projektben, amely több mint évtizedig tartott és célja az Indiai Birodalom feltérképezése. Azóta számos tanulmány készült a hegy valódi magasságának meghatározása érdekében, az abban az időben elérhető legfejlettebb technológiák felhasználásával.

Az 1952–54-es tanulmány kimutatta, hogy Everest (Csomolungma) csúcsa a tengerszint feletti 8848 méter magasságban van. Mai napig ezt a számot ismeri el számos ország és térkép kiadók annak ellenére, hogy a más-más évben a kutatók 8844 és 8872 méter közötti értékeket mértek, beleértve a már közismert GPS-technológiák felhasználását is.

2019 tavaszán nepáli földmérőkből és idegenvezetőkből álló kis csoport, az éjszakai hegymászás nehézségeit elviselve, hajnal 3 órakor feljutott a csúcsra. „Arra törekedtünk, hogy bebizonyítsuk, hogy az effajta kutatást saját erőforrásainkra támaszkodva is meg tudjuk valósítani, más országok támogatása nélkül”- mondta Himlal Gautam Nepál fő geodézistája, a csoport vezetője a  National Geographic kiadványnak.

Annak érdekében, hogy az új tanulmány a lehető legteljesebb és pontosabb legyen, a csapat két módszer alkalmazása mellett döntött. 2019. május 22-én Gautam négy másik kutatóval együtt felmászott az Everest-re, és GPS-vevőt és geo-radart  telepített a csúcs hótakarója mélységének mérésére. Ezzel egyidőben a földmérők csoportjai nyolc ponton foglaltak helyet az Everest csúcsára nézve, hogy lézer segítségével rögzítsék magasságát napfelkeltekor, amikor a legtisztább és átláthatóbb az atmoszféra. A mérések végeztével azonban a projekt nemzetközi politikai befolyás alá került. Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke 2019. októberi nepáli állami látogatása során az két ország hivatalos képviselői bejelentették: a két ország együttműködve újbóli felmérést fog elvégezni. És már 2020 tavaszán kínai szakemberek csoportja méréseket végzett az Everest északi részén, a csúcs  magasságát a BeiDou – kínai műholdas navigációs rendszer alkalmazásával határozta meg, amely versenyben áll a GPS-el.

Miután kihirdették az eredményeket, mindkét ország képviselői abbéli reményét fejezte ki, hogy a mutató véglegessé és a legpontosabbá válik. De Himlal Gautam nem siet a következtetésekkel, és azt mondja, hogy függetlenül attól, hogy milyen technológiákat alkalmaznak a kutatók, valószínűleg mindig lesznek hibák.

Alex Tate, az USA Nemzeti földrajzi szövetsége tagja bizonyos mértékig egyetért az állítással: „Lehetséges-e tökéletes számot kapni? Egyelőre nem. De a legfrissebb adatok a lehető legközelebb állnak a jelenlegi technológiákkal elérhető pontos értékekhez”.

Addig a 8848,86 méter lesz az Everest hivatalos magassága, beleértve a tetején lévő hó- és jégtakarót. Egyébként az új adatok hamarosan megjelennek a frissített atlaszokban szerte a világon.

NEWSMAKER