Csehországban találhatták a legősibb európai ember koponyáját
A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megőrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kůň koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességből származott, amely megelőzte az ázsiai és európai populációk szétválását – olvasható az Origo oldalán.
A neandervölgyiektől és korai modern emberektől származó ősi DNS-ek elemzése alapján nemrégiben kimutatták, hogy a két csoport feltehetőleg a Közel-Keleten keveredett egymással nem sokkal azután, hogy a korai modern emberek egy csoportja mintegy 50 ezer éve elhagyta Afrikát.
E keveredési eseménynek köszönhetően az Afrikán kívüli összes népcsoport nagyjából 2-3 százaléknyi neandervölgyi DNS-t hordoz a génállományában.
A modern emberi genomokban ezek a neandervölgyi eredetű DNS-szakaszok generációról generációra egyre inkább feldarabolódtak, ezért a hosszúságuk alapján elég jól meg lehet becsülni egy ősi DNS-ről, hogy hordozója mikor élhetett. A tavalyi évben publikált régészeti eredmények nyomán arra lehet következtetni, hogy a modern ember már 47-43 ezer évvel ezelőtt megjelent Délkelet-Európában, de kellően ép maradványok és a belőlük kinyerhető genomi DNS hiányában nem sokat tudunk arról, kik voltak ezek az első telepesek, és hogyan viszonyulnak a többi ősi és a mai embercsoportokhoz.
A Nature Ecology & Evolution folyóiratban most egy nemzetközi kutatócsoport bejelentette, hogy megtalálta és rekonstruálta az eddig ismert legősibb modern emberi genomot.
Az eredetileg Csehországban talált és Zlatý kůň (Arany ló) néven ismert női koponya hosszabb neandervölgyi eredetű DNS-szakaszokat hordoz, mint a 45 ezer éves szibériai Uszty-Isim lelet, s ezzel a legrégebbi modern emberi génállománnyá lépett elő.
Az elemzések azt sugallják, hogy birtokosa egy olyan népesség képviselője volt, amely időben megelőzte a ma Európát, illetve Ázsiát benépesítő embercsoportok szétválását.
Nemrég jelent meg egy antropológiai tanulmány, amely a Zlatý kůň-koponyát a formája alapján azokkal az emberekkel rokonította, akik az utolsó jégkorszak előtt, vagyis 30 ezer évnél régebben éltek Európában, de a radiokarbon kormeghatározás mindeddig elég összevissza eredményeket szolgáltatott: egyes mérések csak 15 ezer évesnek datálták a leletet.
A bizonytalanság feloldása a Prágai Egyetem természettudományi fakultásán dolgozó Jaroslav Brůžeknek, valamint a prágai Nemzeti Múzeum munkatársának, Petr Velemínskynek köszönhető, akik a Max Planck Történettudományi Intézet genetikai laboratóriumaival együttműködve tisztázták a koponya valódi korát.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
