Lengyelország levélben kérte Csehországot, hogy ne engedélyezze a „abortusz turizmust”

Lengyelország csehországi nagykövetsége márciusban kétoldalas levélben fordult a cseh egészségügyi minisztériumhoz arra kérve az ország kormányát, hogy ne engedélyezze a könnyebb terhességmegszakítást a lengyel nőknek.

Az Antoni Wręga lengyel diplomata által aláírt dokumentummal kapcsolatban mind a lengyel, mind a cseh sajtó kérdésekkel fordult a követséghez, illetve a cseh egészségügyi minisztériumhoz vasárnap.

Az éppen a cseh felsőház előtt lévő törvényjavaslat szabályozná, hogy milyen körülmények megléte esetén lehetne külföldi nőknek biztosítani az abortusz lehetőségét Csehországban. A törvénymódosítás külön súllyal érintené a lengyel nőket, hiszen országukban nemrég szigorították brutálisan az abortusz-szabályozást, gyakorlatilag megtiltva annak majdnem minden formáját.

A levél siet leszögezni, hogy Lengyelország természetesen tiszteletben tartja a Cseh Köztársaság szuverenitását, a cseh törvényhozás rendjét és a cseh társadalom többségének véleményét abortusz kérdésében, ugyanakkor elvárják „ugyanezt a hozzáállást és a demokratikus döntések, valamint a kulturális értékek tiszteletben tartását a cseh féltől is.”

„Ennélfogva a lengyel-cseh kapcsolatok oldaláról nézve szerencsétlennek tartanánk, ha a kereskedelmi abortusz-turizmust [sic!] legalizáló törvényjavaslatot nyíltan a meg nem született emberek életének védelmét szolgáló lengyel törvények megkerülésével igazolnák, és ezek a javaslatok szándék szerint lengyel polgárokat a lengyel törvények megsértésére buzdítanának, egy országaink közti jó viszonnyal összeegyeztethetetlen lépésként.”

A cseh egészségügyi miniszter válaszlevele is kiszivárgott a cseh sajtóban, ebben Jan Blatný arról tájékoztatja a lengyel követség munkatársait, hogy hivatalának vajmi kevés ráhatása van a szenátusi döntésekre, ugyanakkor leszögezi, hogy minisztériumának álláspontja szerint az abortuszt lehetővé tenni külföldi nőknek, a lengyeleket is beleértve, teljesen összhangban van az EU-s joggal.

Mint ismeretes, a lengyel alkotmánybíróság tavaly október 22-én döntött úgy, hogy a jelenleg érvényes, eleve rendkívül szigorú abortusz szabályozást tovább szigorítja. A döntés alapján megalkotott jogszabály azóta jogerőre is emelkedett, így januártól kezdve Lengyelországban csak akkor kérhető művi terhességmegszakítás, ha az nemi erőszak következménye, vagy ha a magzat kihordása életveszélyt jelentene a nő számára. A korábbi szabályozáshoz képest ez annyiban szigorúbb, hogy a beteg magzat elvetetését sem engedélyezi, még akkor sem, ha az biztosan nem életképes.

Az alkotmánybírósági döntést követően a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések robbantak ki az országban: nem egyszer például százezres tömeg gyűlt össze a nagyvárosokban. A tüntetések két fő követelése az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági döntés érvénytelenítése, valamint a Jog és Igazságosság Párt kormányának lemondása.

(ONET/MÉRCE)