Magyarország Ungvári Főkonzulátusán Soltész Péter-kiállítás nyílt

Június 2-án, szerdán ezúttal Soltész Péter Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett, Hollósy Simon-díjas festőművész alkotásait mutatják be Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.

A tárlat ünnepélyes megnyitóján Albertné Simon Edina konzul köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket, és ismertette a művész életútját.

Soltész Péter 1945. október 14-én született Ungváron, és művészeti tanulmányait is itt – az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában (jelenleg: Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakközépiskola) – végezte. Képei bemutatják a régi Ungvár hangulatát.

Első önálló kiállítása 1987-ben volt, azóta több megyei és országos tárlaton vett részt. 1995-től az Ukrán Képzőművészeti Szövetség tagja. Alapító tagja és társelnöke a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének. 2000-től aktív résztvevője és társszervezője külföldi tárlatoknak, alkotótáboroknak Szolnokon, Hajdúszoboszlón, Vámospércsen, Mátészalkán, Gyulán, Szatmárcsekén, Budapesten és Debrecenben.

Műveit különböző technikákkal alkotja, de többnyire olajjal fest tájképeket, csendéleteket, portrékat. Alkotásaival szülőföldje fényét, illatát, levegője frissességét mutatja meg. „Ahogy az a képeimen is látszik, nagyon szeretem Ungvárt. Itt születtem, itt tanultam, és itt öregedtem meg” – vallja magáról a művész.

Soltész Péter lírai tudósításokat tár a nézők elé a világ apró és nagy csodáiról. Munkái emberközpontúak, az emberről és az embernek szólnak. „Ha tájat festek, akkor is mindig az embert keresem, a mozgást, a dinamikát, s ezt próbálom különböző eszközökkel érzékeltetni vásznaimon.”

Az impresszionista-realista stílus gazdag színvilága művészien komponálva harmonikussá teszi képeit, s nyugalmat, harmóniát kölcsönöznek műveinek. Festményei számos országban intézmények falain, múzeumokban, magángyűjtők tulajdonában lelhetők fel, többek között Csehországban, Németországban, Lengyelországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Izraelben, s természetesen Magyarországon is. Kiállításai voltak Kijevben, Ungváron, Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Mátészalkán, valamint életmű-kiállítása az Ungvár Képgalériában. A művész festményei nemcsak esztétikai szempontból értékesek, történelmi küldetésük is van, hiszen megőrzik az utókor számára a város egyes részeinek érintetlen szépségét, szellemét.

Buhajla József főkonzul megkülönböztetett figyelemmel köszöntötte Soltész Péter festőművészt és feleségét, Gabriellát. Örömmel jegyezte meg, hogy a főkonzulátus több éve igyekszik teret és lehetőséget biztosítani a kárpátaljai magyar kortárs képzőművészek alkotásainak bemutatására, és Soltész úr is másodszor tart itt kiállítást.

– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 2019 szeptemberében tudtuk első alkalommal kiállítani az alkotásait. A magas ukrán és magyar állami kitüntetések méltatják azt a munkát, amit az elmúlt több mint öt évtizedes időszak alatt végzett. Gazdag művészi tevékenysége miatt nem igényel különösebb bemutatást.

Andrij Sekete, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke megköszönte a lehetőséget és viccesen megjegyezte, hogy szívesebben nézi a színes festményeket ahelyett, hogy a szürke dolgozószobájában ülne az okmányok között.

– A művészetnek nincs szüksége különleges engedélyre ahhoz, hogy a határokon átjusson, mint ahogyan Péter is tagja mind a magyar, mind az ukrán művészeti szövetségnek. Ez egyesítő tényező. Azt is láthatjuk, hogy Ungvár nagy patriótája, mert képein a város hangulatos utcáit mutatja be – mondta, és reményét fejezte ki, hogy az ehhez hasonló rendezvények erősítik a magyar–ukrán kapcsolatokat.

Vaszil Pinzenik, Ungvár alpolgármestere meggyőződésének adott hangot, mely szerint a művészet értékelése bármely közösség fejlődésének záloga.

– Az ungváriak büszkék az olyan művészdinasztiák képviselőire, mint a Soltész család tagjai – jegyezte meg, és ígéretet tett, hogy népszerűsíteni fogják a művészetet, különösen a fiatalok körében.

Olekszandr Bilak, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője örömmel szögezte le, hogy a karantén enyhülésével ilyen neves rendezvénnyel folytatódik a kárpátaljai művészek bemutatkozása és ezáltal szilárdul az ukrán–magyar barátság.

– A jövőben szélesebb körben is szívesen bemutatjuk ezeket a gyönyörű festményeket, ha a karanténszabályok ezt lehetővé teszik.

Borisz Kuzma, az Ukrán Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai megyei szervezetének elnöke a művészt méltatva elmondta:

– Péter fanatikusan szereti, érti és érzi ezt a várost, a jó és rossz oldalait egyaránt. A jót népszerűsíti, a rossz miatt pedig izgul. Ő egy olyan sajátos építész, aki idealizálja Ungvárt, a mesést, a megismételhetetlent – jellemezte az alkotót, és külön köszönetet mondott Buhajla József főkonzulnak, aki itt töltött évei alatt nagy figyelmet szentelt a művészet népszerűsítésének.

Ezután az alkotó kapott szót.

– Minden művész számára nagy esemény, amikor bemutathatja munkáit, alkotásait a nagyközönségnek – kezdte Soltész Péter, és külön köszönetet mondott az érintetteknek a lehetőségért, amelyet számára és más kárpátaljai festők számára biztosítanak az alkotások bemutatására, illetve feleségének, aki gyakran segít neki a témaválasztásban, ugyanakkor legnagyobb kritikusa is.

– Ungvár régen sokkal szebb volt. Régen volt lelke, volt karaktere, egészen más hangulatú volt. Még most is azt a régi Ungvárt festem. A csendes, nyugodt és intelligens Ungvár már a múlté – véli a művész, akinek vásznain tovább élnek a megyeközpont történelmi képei.

Soltész Péter festményei egy hónapon át tekinthetők meg előzetes egyeztetés alapján Magyarország Ungvári Főkonzulátusának előterében.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)